Illés elárulta: Ezek a cégek elképesztő pénzeket kaszáltak és vittek ki
Sajtóinformációk szerint uniós kötelezettségszegési eljárást sürgetnek hazánk ellen az ausztriai hulladékkezelő cégek. A környezetügyért felelős államtitkár szerint ezek a cégek korábban vérlázító módon alakították ki áraikat.
Uniós kötelezettségszegési eljárást sürgetnek hazánk ellen az osztrák kormánynál az ausztriai hulladékkezelő cégek – értesült a Wirtschaftsblatt című bécsi gazdasági lap -, az osztrák vállalkozások szerint ugyanis az idén életbe lépett új magyar hulladéktörvény megengedhetetlen módon korlátozza az áruk szabad áramlását, a vállalkozásalapítás szabadságát és visszaélést jelent piaci erőfölénnyel. A magánszolgáltatók, köztük a Saubermacher, az AVE és az ASA hónapok óta tiltakoznak a jogszabály-módosítás ellen, amelynek értelmében közszolgáltatásra csak olyan vállalat kaphat engedélyt, amely többségében köztulajdonban van.
Az Országgyűlés tavaly novemberben fogadta el az új hulladéktörvényt. Ennek értelmében 2014. január 1-jétől csak olyan nonprofit szervezetek végezhetnek hulladékgazdálkodási közszolgáltatást, amelyek szerződést kötöttek a települési önkormányzatokkal. A tervek szerint 2014-től egységesen állapítják meg a szemétszállítási díjakat. A törvény 2013-tól hulladéklerakási járulékot is bevezet, ezt a hulladéklerakók üzemeltetőinek az elhelyezett hulladék mennyisége és fajtája alapján kell megfizetniük. A befolyt összeget a vidékfejlesztési tárca hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatokra fordítja. Az Európai Bizottság tavaly egyszer már megvizsgálta az akkori törvénytervezetet, és akkor nem emelt kifogást a törvényjavaslattal szemben, ugyanakkor fenntartotta magának azt a jogot, hogy a törvény hatályba léptetése után további lépéseket tegyen, ha szükséges.
Illés Zoltán környezetügyért felelős államtitkár egyáltalán nem biztos abban, hogy ez az eljárás elindul majd Magyarország ellen, hiszen Németországban és Ausztriában is önkormányzati vagy állami tulajdonú cégek végzik a szemét összegyűjtését és elszállítását. Ezek az osztrák cégek most azért “sírnak”, mert korábbi közszolgálat-tulajdonosként 100 százalékos profitra törekedtek nálunk, a magyar polgárok zsírját is lehúzták, elképesztő pénzeket kaszáltak és vittek ki az országból, miközben beruházniuk nem igen kellett, hiszen a hulladékos rendszereket, a lerakókat Magyarország nagyrészt uniós pénzből fejlesztette – mondta az M1 reggeli műsorában Illés Zoltán. Ráadásul ezek a külföldi cégek vérlázító módon úgy alakították áraikat, ahogy akarták, hiszen azokat üzleti titokként kezelték – hívta fel a figyelmet a szakpolitikus.
Sérti az osztrák, német cégek érdekeit az is, hogy az egyre terjedő szelektív gyűjtés és hulladékfeldolgozás miatt egyre kevesebb a lerakott hulladék Magyarországon, számukra ugyanis ez volt itt az igazi üzlet. Mindezt, persze, nem mondják ki, e helyett arra panaszkodnak, versenyellenes, hogy Magyarországon a hulladékos közszolgáltatást (begyűjtés, elszállítás) csak olyan cég végezheti január 1-jétől, amely 51 százalékig önkormányzati vagy/és állami tulajdonban van. Természetes, hogy az eddigi 100 százalék után a rendelkezésükre álló 49 százaléknyi rész kevesebb, mint eddig volt, ám a nullához képest azért több – tette hozzá az államtitkár. A cégek érvei közt szerepel az is, hogy a magyar hulladék-begyűjtési rendszer elmaradottabb, de ez sem igaz, az uniós pénzeknek köszönhetően ugyanis ezek a rendszerek igenis jól működnek – hangsúlyozta a szakpolitikus.
Az árak várható alakulásáról Illés Zoltán azt mondta, az már biztos, hogy rezsicsökkentés ezen a területen is lejjebb viszi majd az árakat 10 százalékkal, a továbbiakról azonban már csak az alapos helyszíni vizsgálatok, számítások dönthetnek, hiszen minden egyes önkormányzati társulás ügye más, az uniós előírásoknak pedig mindenhol teljesülniük kell, egyébként vissza kellene fizetnünk 130-150 milliárd forintnyi uniós pénzt. Az államtitkár példaként hozta, hogy az uniós költség-haszon elemzések alapján ma egy kuka ürítése Magyarországon 650 forint kell, legyen, de ezt az árszintet korábban sok település nem érte el, ezért egy tavalyi év végéig még élő törvény értelmében az önkormányzatok az árat felhúzták ide. A kormány döntése értelmében ugyanakkor idén már csak az inflációval lehet emelni, innen pedig már csak csökkentés jöhet a tavaly kialakított árakhoz képest – hangsúlyozta a környezetügyért felelős államtitkár a Ma Reggelben.
A cikk eredetiben itt olvasható.
Forrás: hirado.hu