Suttogó propaganda: így is csökkenthetők a szeméthegyek

A szemét, szemetet vonz, különösen igaz ez az illegális hulladékokra. Hogyan lehet felvenni a harcot az illegális szemetelőkkel szemben?  – erre a kérdésre is kereste a választ a Napközben hétfői adása.   

Szomorú tapasztalat, hogy tavaly – de talán évekre visszamenőleg igaz ez – az illegálisan lerakott szemét többnyire a települések határában, illetve a helyi zöldterületeken, a bevezető utak mentén, hegyoldalakban, természetes vizekben landol.

Miklós István, a Budapest Főváros Közterület-felügyeletének szolgálati igazgatóhelyettese szerint nagyon nehéz a szemetelés ellen harcot vívni, mert csak tettenérés esetén lehet eljárni az elkövetővel szemben. Ekkor 5 és 50 ezer forint közötti helyszíni szabálysértési bírság szabható ki, amennyiben az illető inkább vállalja az ellene tett feljelentést, akkor a büntetés akár 150 ezer is lehet, többedik alkalommal pedig ennek duplája. Az igazgatóhelyettes elmondta, megtörtént, hogy a szemétben talált azonosító adatok alapján kezdtek szabálysértési eljárást. Ennek vége bírósági ítélet lett, amely azonban megállapította, nem egyértelmű az azonosított személy, illetve vállalkozás felelőssége, így megszűnt az eljárás.

Török Szabolcs, az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. (OHÜ) szóvivője szerint a legelemibb dolgot kellene csak megtenni a tisztább környezetért: tegyük zsákba a hulladékunkat, és vigyük le a kukába. Mégis van valamifajta állampolgári ellenállás, amelynek lényege, hogy nem nagyon szeretnek az emberek a szemetükkel foglalkozni.  Sokféle kultúránk van: étkezési (nagyon szeretjük a gulyáslevest), öltözködési (jól fel tudunk öltözni), ellenben kuka- vagy szemétkultúránk egyáltalán nincs – fogalmazott az OHÜ munkatársa.

Török Szabolcs hozzátette, ez egyáltalán nem vicces, mert egyre több illegális lerakó alakul ki, egyébként klasszikusan a szelektív hulladékgyűjtő szigetek válnak ilyenekké. Érdekes, hogy pár éve, amikor a szelektív gyűjtők indultak, nem volt ilyen jelenség, az utóbbi három-négy évben látni, hogy ezeken a helyeken megjelenik a kommunális szemét is.

Török Szabolcs az őszre meghirdetett TeSzedd! nevű országos szemétszedési akciónap kapcsán is hangsúlyozta, az OHÜ-nél hisznek benne, hogy szemléletformálással is előre lehet jutni. Az étkezési kultúránk sem egyik napról a másikra alakult ki, először az emberek fejében kell rendet rakni, rávilágítani, mi lesz az illegális hulladéklerakás össztársadalmi következménye. Suttogó propaganda módjára hat a szemetelés elleni szemléletmód, ez nagyon lassú, de hatásos – mondta a szóvivő. „Ez olyan, mint az angol gyep: nem kell vele semmit csinálni, csak hengerelni, locsolni és vágni – hatszáz évig” – fogalmazott Török Szabolcs, annak kapcsán, hogy több más államban, így például Ausztriában vagy Németországban példás a tisztaság. A másfajta szemlélet mellett ezekben az országokban komoly bírságolási rendszer is működik, a helyi felügyelet „irdatlan” pénzekre meg tudja büntetni a szemetelőket. „A büntetésnek is van egy kultúrája” – tette hozzá.

Miklós István a magyarországi gyakorlat kapcsán megjegyezte, a közterület-felügyelet munkatársai másfél-két éve megelőzésképpen ellenőrzik, hogy adott társasházaknak, családi házaknak, vállalkozásoknak van-e szemétszállítási szerződése, és megfelelő gyűjtőedénye. A jogszabályok szerint ugyanis például egy vendéglátóhely csak akkor nyithat ki, ha teljesíti ezeket a feltételeket. Ha ezekben hiányosságot tapasztalnak, intézkednek, aminek eredménye, hogy míg korábban 82 százalékban hiányoztak a szerződések, illetve a helyi szemét gyűjtésére alkalmas kukák, mára ez az arány 23-24 százalékra csökkent.

A cikk eredetiben itt olvasható.

Forrás: hirado.hu