Az a jó hulladék, ami nincs
Fazakas Csaba Zsombor ETDK-án bemutatott dolgozata a hulladékmegelőzés és a szelektív gyűjtés kérdéskörével foglalkozik. A főként erdélyi fiatalok körében végzett kérdőíves felmérés rámutat a hulladékmegelőzést befolyásoló tényezőkre, felméri a romániai hulladékgazdálkodási rendszer hiányosságait, illetve egy jelenlegi helyzetképet ad a hulladékhasznosításról.
Erdélyben már a hulladékmegelőzés ismeretével is gondok merülnek fel, a nulla hulladékkal és a komposztálással szemben a legtöbb ember közömbös. A nulla hulladék fogalmával kissé bajban vagyunk, a megkérdezetteknek csak a 15%-a ismeri vagy találkozott a szókapcsolattal. A komposztálás terén is hasonló a helyzet, a válaszadók 10%-a még csak nem is ismeri a szó jelentését, illetve a megkérdezetteknek csak 15%-a komposztál.
A megelőzés a hulladékhasznosítás leghatékonyabb módja, nálunk mégis a legtöbben a lerakást választják. A hulladékmegelőzés gyakorlati megvalósítása a nulla hulladék elérése, vagyis az általunk termelt szemétmennyiség csökkentése. Az előadó szerint egy kis odafigyeléssel mindannyian tehetünk ezért, pár tanácsa:
1.Vigyél magaddal bevásárlólistát, vászontáskát, kosarat!
2.Taposd laposra és gyűjtsd szelektíven!
3.Komposztálj!
4.Javíttasd meg! Használd újra!
5.Cseréld el vagy add tovább!
6.Vásárolj piacon és támogasd a helyi kereskedelmet!
7.Keresd az újrahasznosított termékeket!
8.Válaszd a visszaválthatót!
9.Járj könyvtárba, kölcsönzőbe!
10.Tiltsd le a szemétpostádat!
A kérdőíves felmérés ugyanakkor jelenlegi hulladékmegelőzési és újrahasznosítási szokásainkat befolyásoló tényezőkre is felhívja figyelmünket. A legnagyobb hátráltató tényezőként a hulladékszállító cégek megbízhatatlanságát emelték ki a válaszadók. A legtöbben azért nem gyűjtik szelektíven a hulladékot, mert véleményük szerint úgyis összeöntik elszállításkor. A hulladékgazdálkodási vállalatok nem foglalkoznak a pozitív visszakapcsolással, ezért sokan nem érzik a szelektív hulladékgyűjtési akciók jelentőségét, nem érzik saját hozzájárulásukat fontosnak azok megvalósításánál.
A vásárlási szokások nagy mértékben befolyásolják a termelt hulladék mennyiségét és minőségét. Pozitív meglepetés volt, hogy az interjúalanyok közül legtöbben visznek magukkal listát és zacskót vásárláskor. Fontos, hogy bevásárlólistával vásároljunk, mert így kiküszöbölhetjük azokat a tényezőket, amik felesleges vásárláshoz vezethetnek. A nem használatos ruhákat a megkérdezettek általában továbbajándékozzák, vagy új funkciót adnak neki, és nagyon kis arányban dobják el, de a ruhacsere akciókon nem igazán vesznek részt. A betétdíjas rendszerhez és a differenciált szemétdíjhoz is igen pozitívan állnak hozzá a válaszadók, 90%-ban támogatják és igazságosnak tartanák.
A nemzetközi hulladékgazdálkodási stratégiákkal kapcsolatosan elmondható, hogy főként a termelt hulladék kezelésére koncentrálnak, és nem azok megelőzésére. Ennek a mentalitásnak a megváltoztatása a cél, hiszen az a hulladék, ami nincs, annak az újrahasznosítására nem kell pénzt fordítani. Ugyanakkor fontos lenne információkkal feloldani a hulladékgazdálkodási szervekkel szembeni bizalmatlanságot, civil szervezeteket kellene bevonni a megelőzés és újrahasznosítás népszerűsítésébe.
További hasznos hulladékmegelőzéssel és újrahasznosítással kapcsolatos tanácsok, tippek és információk itt és itt érhetők el.
A cikk eredetiben itt olvasható.
Forrás: http://think.transindex.ro