A selejt bosszúja
Hulladékkezelés: A kormány tudta, hogy összeomlás jön
A kormányzat készül a „selejt bosszújára”: a közigazgatási tárca (KIM) a közelmúltban olyan körlevelet küldött a településeknek, amelyekből kiderül, hogy a kabinet szerint – a kormánytöbbség által frissen elfogadott jogszabályok nyomán – a hulladékkezelés a következő hónapokban számos településen el fog lehetetlenülni.
E dokumentum – közvetve – nemcsak azt tartalmazza, hogy a várható hulladékszállítási krízishelyzet a dilettáns jogalkotás következménye lesz, hanem azt is, hogy a válság kialakulásában a kormány tudatos, az ágazat korábbi piaci szereplőinek kiszorítására és diszkriminálására irányuló lépései is szerepet játszanak. A lapunk birtokában lévő, Szabó Erika területi közigazgatásért felelős államtitkár által aláírt levél egyebek mellett az alábbiakat tartalmazza:
„A 2013 végéig tartó átmeneti időszak során a jelenleg működő közszolgáltatók átalakulása, továbbá új közszolgáltatók piacra lépése várható, az új rendszerre történő átállás bizonyos önkormányzatok esetén időben elhúzódhat, amelyet az új engedélyek beszerzése tovább hátráltathat. Ezek a körülmények több önkormányzatot azonnali intézkedést eredményező döntés elé állíthatnak, ellenkező esetben a közszolgáltatás leállásával kell számolniuk”.
Más jelek is utalnak rá, hogy a parlamenti többség tisztában van az általa generált anomáliák súlyosságával: amint arról a múlt héten lapunk már beszámolt, az Országgyűlés a tavaszi ülésszak utolsó pillanataiban olyan törvénymódosítást szavazott meg, amely alapján az ellátatlanul maradt területeken kényszerszolgáltatót lehet kijelölni, illetve más szolgáltatóktól eszközöket (például kukásautót) rekvirálni.
„Ha (…) hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásának kiesése miatt járványveszély vagy más súlyos közegészségügyi kockázat alakult ki, a települési hulladék elszállításának megszervezéséről és elvégzéséről (a továbbiakban: szükségellátás) az állami szerv gondoskodik” – ez áll a július 5-i keltezésű jogszabályban. A lapunk által megkérdezett szakértők szerint az elmúlt másfél évtizedben – amióta az önkormányzati és a piaci szektor szoros együttműködésben intézte a települési hulladékkezelést – soha nem fordult elő olyan szükséghelyzet, ami a fenti kényszerintézkedéseket indokolttá tette volna. Szilágyi László, a Párbeszéd Magyarországért országgyűlési képviselője (korábban a Hulladék Munkaszövetség vezetője) lapunknak elmondta: 1995 óta figyeli közelről a hulladékgazdálkodást, azóta egyetlenegy olyan esetre sem emlékszik, amikor a szolgáltatók hibájából a kommunális hulladékkezelés összeomlott volna.
A képviselő a napokban írásbeli kérdést is feltett ezzel kapcsolatban a szaktárcának – mint kérdésünkre kifejtette, ha Fazekas Sándor sem tud ilyen példát említeni, az nyílt beismerése lesz annak, hogy a kormányzati közbeavatkozás vezetett a most prognosztizált válsághoz. A hulladékos jogszabályok átírása, a szektor állami-önkormányzati bekebelezése nyomán a jövőben csak olyan vállalkozások tevékenykedhetnek ezen a területen, amelyek többségi önkormányzati tulajdonban vannak (a menedzsmentjogok is a helyhatóságokhoz kerülnek), a jövő év elejétől pedig a tevékenységet nonprofit alapon kell végezni.
Közben azonban a költségeket maga az állam növeli, például a nemrég bevezetett és ütemesen emelkedő lerakási díjjal, meg a szolgáltatók kötelező minősítésének előírásával, ahol maga a folyamat, a kötelező konzultáció és az előírt minősítési feltételek teljesítése is pénzbe kerül. Mindehhez jött még a szintén most törvénybe iktatott tízszázalékos díjcsökkentés. A fentiek „eredménye”, hogy a magántőke menekül az ágazatból (információink szerint a legnagyobbak közül az ASA és az AVE is fontolgatja a részleges távozását) – rövid távon főként ez vezethet a hulladékszállítás összeomlásához.
A kormányt ugyanakkor a várható következmények egyáltalán nem aggasztják, mivel maga is szeretné a hulladékkezelést „multimentesíteni” – erre utal a szabályozásba újonnan beépített, diszkriminációt sejtető elem, amely szerint a régi piaci szereplőkkel szerződést lehet (illetve a jegyzőknek kiküldött kormányzati tájékoztatás szerint: szerződést kell) bontani, ha június 30-ig nem szerzik be az előírt engedélyeket, az újonnan alakult, önkormányzati többségű társaságokra viszont ez a szabály nem vonatkozik: nekik elegendő december végéig beszerezni a papírokat.
Szakértők szerint járványveszélyt nem csak az okozhat, ha a kommunális hulladékot napokig vagy hetekig nem viszik el. Veszélyes helyzetet teremthet az is, hogy az árvíz sújtotta településeken rengeteg szennyezett lom halmozódott fel – úgy tudjuk, ezek elszállítása máris akadozik, mert a bizonytalanná vált helyzetű szolgáltatók nem szívesen vállalják fel a költséges pluszfeladatot. Lapunk értesülései szerint a hulladékos szektor – önkormányzati cégeket is tömörítő – szakmai szervezetei határozott hangú levelekben figyelmeztették a kormányt az ágazat erőszakos átszervezésével kapcsolatos jogi aggályokra.
Mint írják, a belügyi tárcának a saját statútuma szerint nincsenek hulladékgazdálkodási feladatai (ennek ellenére az állami „hulladékkommandók” felállításáról szóló törvénymódosítást a BM jegyezte), és jogellenesnek tartják azt is, hogy az új törvény szerint „szükséghelyzetben” a lakosság a közterületeken is otthagyhatja a hulladékot (ez évtizedek felvilágosító és normaerősítő törekvéseit teheti tönkre, emellett valóban súlyos közegészségügyi kockázatokat rejt). Felhívják a figyelmet arra is, hogy a hatályos hulladéktörvény előírja a közszolgáltatók által kötelezően beszerzendő engedélyeket, ami alól a kormány szükséghelyzetben rendelettel adna felmentést – csakhogy a magyar jog alapján törvényi előírást nem lehet rendelettel felülírni. Egyáltalán nem foglalkozik a törvény az elrekvirált járművekkel kapcsolatos esetleges baleseti vagy egyéb károk rendezésével, az üzemeltetés és a kényszerszolgáltatás költségeinek fedezésével – ezek nagy valószínűséggel az érintett önkormányzatokra fognak hárulni.
Altatott betétdíj
Az Orbán-kabinet munkába állása óta egyetlen valóban használható ötlet merült fel a hulladékkezelés átalakítására: a csomagolóanyagok kötelező betétdíjának bevezetése. Ez a külhoni tapasztalatok szerint nagyjából 90 százalékos visszagyűjtési arányt eredményez, a nem visszaváltott 10 százalék pedig a költségvetést gyarapítja. A díj bevezetése ugyanakkor áremelkedést okozna, így a választásokig már aligha kerül rá sor.
A cikk eredetiben itt olvasható.
Forrás: http://nol.hu