Bizottság előtt a kisméretűrészecske-szennyezés elleni intézkedési program
Tavaly már az uniós, légköbméterenkénti 40 mikrogrammos határ alá csökkent Magyarországon a 10 mikrométer alatti (PM10) levegőszennyeződés mértéke, és a kormány intézkedési terve alapján jó eséllyel tartható is a határérték alatti szint, elkerülhető az uniós bírság. A kisméretűrészecske-szennyezés elleni intézkedési program végrehajtását kedden tárgyalta az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottsága.
Dobi Bálint, a vidékfejlesztési tárca környezetmegőrzési főosztályának vezetője emlékeztetett rá, hogy Magyarország és a környező országok ellen is uniós kötelezettségszegési eljárás folyik, miután az ilyen szennyeződéskibocsátás éves átlagban meghaladta a határértéket. A magyar kötelezettségszegési eljárás még nem jutott el a bírósági szakaszig, és jó esély van arra, hogy a szennyeződés a határérték alatt maradjon. Ellenkező esetben az uniós bírság egy összegben 1,5 millió euróra rúghatna, majd naponként 600-12000 euró lenne. A főosztályvezető ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy az EU célja nem a bírságolás, hanem a kibocsátás csökkentése.
A kisméretű levegőszennyeződésnek csak negyedrésze keletkezik Magyarországon, a nagyobb hányad a környező országokból érkezik. A szennyeződés 43 százaléka származik a lakosságtól, 40 százaléka a közlekedésből, míg az ipar részesedése mindössze 11 százalék – ismertette az adatokat Dobi Bálint. A lakossági kibocsátás 2008-ig folyamatosan csökkent, de a válság miatt sokan álltak át gázfűtésről valamilyen szilárd tüzelőanyagra, ezért nő a fűtésből származó kibocsátás.
A lakosság másik szennyező forrása a kerti hulladék tüzelése. Ezt fel lehet számolni az ilyen hulladék önkormányzati összegyűjtésével és komposztálásával.
Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke arra figyelmeztetett, hogy évente a kisméretűrészecske-szennyezés miatt 16 ezer ember hal meg Magyarországon.
A mopedeket különösen szennyezőnek nevezte, így azokra véleménye szerint rendszámot kell tenni, és a szennyezés függvényében kell rájuk adót kivetni.
A szállítás kibocsátását csökkentené a közúti-vasúti kombináció (ROLA), de ez a múlt év végével megszűnt. A vitában kiderült, hogy az uniós támogatás csak a használatarányos útdíj bevezetéséig járt, anélkül pedig veszteséges ez a szállítási mód. Magyarország az útdíj bevezetése előtt fél évvel szüntette meg a ROLA üzemeltetését.
A másik vitapont az elektromos autóbuszok vásárlása volt. Mészáros Imre, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium osztályvezetője elmondta, hogy egy ilyen jármű háromszor-ötször többe kerül, mint a legkorszerűbb, EURO hatos motorral szerelt busz. Lukács András szerint az ár legfeljebb kétszeres, de a teljes élettartamra vetített költség az elektromos busznál a kisebb, arról nem beszélve, hogy annak a vásárlására az EU 85 százalékos támogatást ad. Az EURO hatos motorok szervizigénye pedig a részecskeszűrő karbantartása miatt gyakori – tette hozzá.
Forrás: MTI