Milliárdok a szemétben
Szerény, de biztos növekedés várható a veszélyes hulladékok ártalmatlanításával foglalkozó cégek piacán a következő 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusban – mondta a Napi Gazdaságnak Galgóczi István, a Loacker Hulladékhasznosító Kft. Üzletfejlesztési igazgatója. Nagy üzletben csak a közbeszerzéseken eddig is nyertes cégek reménykedhetnek.
Az évi nagyjából 20 milliárd forintos veszélyeshulladék-ártalmatlanítási, -lerakási piac szereplői évről évre 5-15 százalékos profitot termelnek, de legrosszabb esetben is nullszaldósak – derült ki a Napi Gazdaság körkérdéséből. A torta nagy részén négy cég osztozik, de mellettük több kisebb vállalkozás is működik.
Az ágazaton belül mindenképp érdemes beruházni, fejleszteni, a piacon maradni, hiszen továbbra is szerény, de biztos növekedés vár a vállalatokra a következő, 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusban is. Legfeljebb az árbevétel forrása, illetve az arányok változhatnak meg.
A szektor eddig két pillérre támaszkodott: az állami közbeszerzésekre és a termelő cégekre, akik a gyártásuk során több tízezer tonnányi veszélyes hulladékot bocsátanak ki. Előbbire az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben (OHT) a következő hat évre 200 milliárd forintot irányoz elő az állam, beleértve az uniós pályázati pénzeket is. De ide tartoznak a kormány által preferált veszélyes hulladékok ártalmatlanítását szolgáló beruházások, amelyek többnyire hulladékégetők építését jelentik. Erre enged következtetni a hulladéklerakási járadék bevezetése és fokozatos emelése. Az április óta hatályos kormányrendelet értelmében a lerakók által befizetendő összeg idén 3 ezer forint tonnánként, 2014-ben azonban már 6 ezer, 2015-ben 9 ezer, 2016-tól pedig 12 ezer forint lesz. A tarifa folyamatos növelése az ágazatban dolgozó vállalatokat a hulladékégető építése irányába fogja tolni. (Minden valószínűséggel a pályázati kiírások is ebbe az irányba mutatnak. A lerakókat egyre inkább ellehetetleníti majd a járulékfizetés.) Egy-egy ilyen égetőberuházás értéke 15-20 milliárd forint lehet.
A közbeszerzési eljárásokon csak néhány felkészült, jó referenciákkal rendelkező cég nyerhet – mondta Galgóczi. Szerinte ez mintegy 15 éves gyakorlat. A Loacker Hulladékhasznosító Kft. 2006-ban létrehozott egy új ágazatot a közbeszerzési kármentesítési pályázatokon való részvételre, de a 2008-as gazdasági válság miatt, ezt leépítette. Mindazonáltal sok esetben a termelői szféra által kitermelt veszélyes hulladékból élő cégeknek nem is éri meg a közbeszerzési tendereken elindulniuk, azok ugyanis több munkaerőt, odafigyelést, energiát igényelnek, ami a meglévő ügyfélkör kiszolgálásának kárára mehet – tette hozzá Galgóczi.
A 2014-2020-as időszakot kettős irány jellemezheti. Egyrészt várhatóan a gyártási technológiák fejlődésével csökken a veszélyeshulladék-kibocsátás, az ipari termelés volumenének növelése ugyanakkor óhatatlanul több munkát ad ennek kezelőinek, hasznosítóinak. A két tendencia mégsem oltja ki egymást. A veszélyeshulladék-ágazatban évi mintegy 800 millió forintos forgalmat bonyolító Loacker vezetője szerint ugyanis a termelés gyorsabb ütemben fog növekedni, mint a veszélyes hulladék mennyiségi csökkentését célzó technológiák fejlődése. Ezt támasztja alá, hogy már most, a negyedik negyedévben is a magyarországi ipari termelés növekedésének gyorsulását várják az elemzők. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint az idén októberben például az előzetes számok alapján az ipari termelés 6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Suppan Gergely, a TakarékBank senior elemzője szerint a következő hónapokban elsősorban a járműgyártás adhat további lendületet az ipari termelésnek, részben az autópiaci kilátások javulása, részben a Magyarországon létesített autóipari kapacitások felfutása miatt. Az egész évben az Audi győri üzemének elindulásával, a Mercedes és az Opel üzemek kapacitásának felfutásával, bázishatások miatt és a következő hónapokban várhatóan javuló belső és külső kereslet mellett 2-2,4 százalék körül növekedhet az ipar kibocsátása, míg jövőre 6-6,5 százalékos bővülésre számít Suppan Gergely. Keszeg Ádám, a Raiffeisen Bank elemzője szerint a növekedés üteme 1,4 százalékos az év egészére, jövőre pedig az ipari termelés 3 százalékos növekedésével számolnak.
A járműgyártás mellett a másik nagy veszélyeshulladék-kibocsátó az egészségügy. Egyes becslések szerint jelenleg több mint száz az egészségügy tevékenységéből fakadó veszélyforrás fenyegeti a hazai vízbázisokat – mondta korábban Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) államtitkára. A kórházak, rendelők becslések szerint évente átlagosan nagyjából 25-30 millió forintot, összesen 2,5-3 milliárd forintot költenek az egészségügyi intézményekben keletkező évi mintegy 9-10 ezer tonna veszélyes, illetve fertőző hulladék megsemmisítésére. Nagyjából 12 ezer tonna hulladék, ebből 9-10 ezer tonna fertőző (szennyezett eszközök, vér- és vérkészítmények, szövetek és szervek) és veszélyes (vegyszer, gyógyszer) szemét keletkezik évente a magyar kórházakban, rendelőkben. A kórházak a hulladékot szelektíven gyűjtik, majd egy erre szakosodott céggel elszállíttatják és megsemmisíttetik.
Ellenben a régi ipari parkok környezeti kármentesítése évről évre kevesebb munkát ad a hulladékhasznosítóknak: Magyarországon ugyanis a szigorú, és már évekkel korábban bevezetett uniós kötelezettségek miatt lassan “elfogynak” azok a területek”, amelyek kármentesítésre szorulnának.
Az egészségügyi hulladék legnagyobb részét fertőzésveszély miatt égetéssel ártalmatlanítják. A károsanyag-kibocsátás csökkentése érdekében ugyanakkor világszerte terjednek az alternatív eljárások. Szlovéniában, Portugáliába és Írországban gőzsterilizáláson alapuló technológiát alkalmaznak. Magyarországon az ilyen hulladék 30-40 százalékát fertőtlenítik gőzbevezetéssel. Az ártalmatlanított hulladék ez után már kommunális szeméttel azonos módon kezelhető.