fbpx

Nemzetközi hulladékgazdálkodási konferencia Gödöllőn

Új utakon a hazai hulladékgazdálkodás címmel a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM), az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) és a Szent István Egyetem (SZIE) március 19-20-ig harmadik alkalommal rendezett szakmai konferenciát Gödöllőn. Az esemény alkalmából környezetügyi együttműködési keretmegállapodást kötött a Nemzeti Környezetügyi Intézet (NeKI), az OHÜ és a SZIE.

Új utakon a hazai hulladékgazdálkodás

A több mint kétszáz résztvevőt köszöntő dr. Szabó István, a Gépészmérnöki Kar dékánja elmondta, hogy a fakultás a környezettudatos technológiák oktatása mellett a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karral közösen részt vesz a környezetmérnökök képzésében is. Kiemelte, hogy a konferencia programbizottságának elnöke, dr. Illés Zoltán környezetügyért felelős államtitkár a kar címzetes oktatójaként vállal szerepet a gödöllői felsőfokú oktatásban.

Dr. Gálfi Péter tudományos rektorhelyettes dr. Tőzsér János rektor képviseletében üdvözölte az immár nemzetközivé vált tanácskozást. Örömét fejezte ki az iránt, hogy a Gépészmérnöki Kar ismét helyet és tudományos hátteret nyújthat a hulladékgazdálkodási szakemberek eszmecseréjének. A külföldi előadók élenjáró nemzetközi gyakorlatokat mutatnak be és ők is megismerik a hazai fejlesztési elképzeléseket.

Vámosi Oszkár, az OHÜ ügyvezetője köszöntőjében elmondta, a téveszmék közé tartozik az, hogy piaci alapon minden környezetvédelmi probléma megoldható. A környezetvédelmet a közjó érdekében tett cselekedetként definiálta, amely alapvetően közfeladat.

Magyarországon gyökeresen megváltozott a hulladékgazdálkodás rendszere, állapította meg dr. Illés Zoltán. A szabályozás céljai közé tartozik az is, hogy minél kevesebb hulladék kerüljön lerakásra. Ezt a célt szolgálja a lerakási járulék is, aminek az egységára évről évre emelkedni fog.

David Newman, a Nemzetközi Köztisztasági Világszervezet elnöke a többi között arról szólt, hogy a hulladékok újrahasznosítása erősíti a társadalmak erőforrás autonómiáját és energiát is megtakarít. Hogy van hová fejlődnünk, két adattal érzékeltette: Magyarországon a hulladék 15, Belgiumban és Hollandiában a 80 százalékát hasznosítják újra.

Philip Heylen, Antwerpen főpolgármester-helyettese Hogyan tegyünk egy egész várost környezettudatossá? című előadásában bemutatta, hogy jutottak el a félmillió lakosú, 27 nyelvet beszélő városban a szelektív hulladékgyűjtés 1998-as bevezetésétől napjaink 97 százalékos szelektivitási arányához. A város a következő tíz évben azt szeretné bevezetni, hogy lakói 150 méterenként kialakított plasztikkártyával működtethető szemétszétválasztókhoz vigyék az otthon keletkező hulladékot – mintegy megfordítva azt a folyamatot, amikor a boltokból hazaviszik a megvásárolt árucikkeket. Az új módszerrel az önkormányzat csökkentheti a begyűjtés költségét – a lakosok pedig a keletkezett szemét mennyisége szerint fizetnek – és többet fordíthatnak az újrahasznosítás fejlesztésére.

Dr. Goran Vujic, az Újvidéki (Novi Sad) Egyetem docense elmondta, hogy Szerbiában jelenleg 3500 hulladéklerakó van. A délkelet-európai országokban még mindig magas a hulladéklerakás aránya. A lakosság alacsony fizetőképessége hátráltatja a korszerűbb technológiák bevezetését.

A környezetügyi együttműködési keretmegállapodást dr. Biczó Imre László, a NeKI főigazgatója, Vámosi Oszkár, az OHÜ ügyvezetője, dr. Szabó István dékán és dr. Illés Zoltán államtitkár írták alá. Az együttműködésnek az a célja, hogy a partnerek saját feladataikból adódóan és lehetőségeik szerint elősegítsék a környezettudományi kutatásokat és képzéseket, továbbá részt vegyenek a környezetvédelemmel kapcsolatos döntések szakmai megalapozásában.

Forrás: https://szie.hu

Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .