Zöld domb lesz a szeméttelep helyén

Az önkormányzatoknak nem volt lehetőségük arra korábban, hogy egyedileg pályázzanak EU-s forrásokra a hulladékgazdálkodást illetően. Kiküszöbölendő a csorba, 85 település közreműködésével alapították meg az Abaúj-Zemplén Szilárd Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulást, így minden további gond nélkül lehetett támogatási kérelmet benyújtani az unió felé, többek között szeméttelepek rekultivációjára is.

Szerencs az előző önkormányzati ciklus közepén vizsgáltatta meg a hulladék lerakó telepét, amely egyfajta sebként tátongott a város külterületén, szennyezve a környezetet. Hasonló lerakók tucatjával találhatók a társulás területén, Szerencs mintegy 150 ezer köbméter hulladékot tárolt a településhatár észak-nyugati részén. Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Önkormányzati Társulás 2010-ben pályázott arra, hogy koncepciót készítsen a lerakók rekultivációira, már maga a tervezés több százmillióba került, majd miután ez sikerrel járt, 2012-ben nyílt lehetőség a kivitelezés támogatási kérelmére. Az igényt 2013 elején minősítették támogatásra alkalmasnak, és a beruházás már ennek az esztendőnek a tavaszán beindulhatott. Tokaj-hegyalján, a világörökségi területen egyre nagyobb szerepet kap a környezetvédelem.
A Szerencsi Hírek érdeklődésére Weingartner Balázs, a társulás projektvezetője mondta el, hogy a szerencsi lerakó száz százalékos finanszírozási részt képez a pályázatban, tehát nincs önerő tartalma, ennek megfelelően sem az önkormányzatot, sem a társulást nem terheli fizetési kötelezettség a talajjavítással történő helyreállítás során. – Maga a munkafolyamat úgynevezett teljes, záró réteges rekultivációt jelent, a lerakót áthalmozzák egy minimális méretre, jelenleg ez történik – sorolta a menedzser. – Ezután kezdik el a mechanikai védelem kiépítését, ami egyben a legfőbb eleme a beruházásnak. A tereprendezés után agyagos-bentonitos szigetelőréteget hozunk létre, majd kap a lerakó egy szivárgó felületet, végül következik a humusztakaró, vegetációs fedéssel. Magyarul, egy füves domb marad a lerakó helyén. A mechanikai védelem, tulajdonképpen azt jelenti, hogy megakadályozzák a csapadékvíz bejutását az eltemetett hulladékhoz, így az nem szennyeződik, valós állapotában keveredik a talajvízzel, nem lesz bűzhatás. A rekultivációnak fontos eleme a lakosság szemléletalakítása, hiszen elsődleges szempontként kell kezelni azt, hogy szemét ne jelenjen meg a jövőben sem itt, sem máshol. Ötven éven keresztül hozták ide a hulladékot a városlakók. Ezt kell elfelejteni a jövőben, ebben viszont komoly feladatai lesznek az önkormányzatnak és a társulásnak, hiszen – ellentétes esetben – sértenénk az EU-s felhasználást mindamellett, hogy újabb seb keletkezne a tájban. A kivitelezés során el kell majd viselnie a lakosságnak a megnövekedő teherforgalmat, hiszen be kell szállítani a szigetelőanyagokat, a humuszt. Ez április közepe, vége környékén veszi kezdetét, ám reményeink szerint június közepére teljesen elkészül a rekultiváció – mondta Weingartner Balázs, aki arra a kérdésre, hogy a lakosság mit kezdjen a későbbiekben a hulladékkal, a következőket válaszolta: a bodrogkeresztúri hulladéklerakó olyan mechanikai védelemmel rendelkezik a térségben, amely minden szabványnak megfelel. Kettőszáz kilogrammig térítésmentesen lehet beszállítani, persze ez egy bizonyos szinten áldozatot kér a lakosságtól, hiszen nem mehetünk el szó nélkül a szállítási költség mellett. Másfelől újra megnyílt a szerencsi hulladékudvar, ez is egy lehetőség a helyiek számára, végül a lomtalanítások a rendszeres lomtalanítások is megoldásokat kínálnak. Kritikus elemnek számítanak az építési törmelékek, ezeknek az elhelyezésére jogszabály vonatkozik, de minimális térítési díj ellenében ezek is elhelyezhetők a bodrogkeresztúri lerakóban – adott választ a kérdésre a társulás projektmenedzsere.

A cikk eredetiben itt olvasható: http://szerencsihirek.hu