Az élő hagyományok, így a szappanfőzés megőrzéséért munkálkodik a Kisléptékű Termékelőállítók és Szolgáltatók Országos Érdekképviseletének Egyesülete.
A hagyományok szerint a szappan készülhet állati és használt zsiradékból (zsír, tej), ám az újabb tendenciák a növényi olajokból való előállítást irányába tartanak. Ebből fakadóan a hagyományőrző szappanfőzők nem tudják eldönteni, hogy tevékenységük mikor legális és mikor nem. Nem is csoda, hiszen bonyolultak a jogi útvesztők, a hatósági szabályok nem átláthatóak és nem életszerűek. Ha például – mint mezőgazdasági termék – kecsketejből készül a szappan, az a jelenleg hatályos szja-törvény alapján nem minősül őstermelői tevékenységnek. Az egyesület a szappanfőző hagyomány megőrzése érdekében szeretné a szabályozások könnyítését elérni.
– Tudni kell, hogy a hulladékról szóló törvény alapján a használt zsiradékból készített szappan esetében hulladékhasznosításról kell beszélni – mondta érdeklődésünkre Szabadkai Andrea, az egyesület elnöke. – Amennyiben a szappanfőző a lakosságtól is szeretne beszerezni használt zsiradékot, úgy a szappanfőzőnek hulladékgazdálkodási tevékenységet is kell végeznie. A törvény alapján az élelmiszer hulladékból hasznosítási művelettel történő szappankészítés csak a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság által kiadott hulladékgazdálkodási engedéllyel végezhető.
– Magyarán tehát a hulladék birtokosa csak abban az esetben adhat el, illetve adhat át hasznosításra élelmiszerhulladékot hasznosításra a szappankészítőnek, ha a az rendelkezik a hasznosításhoz szükséges engedélyekkel?
– Így igaz. Ugyanakkor a használt zsiradékból történő szappanfőzés hagyomány, és a folyamat jogi megkönnyítése csökkentetné az élelmiszer hulladék (veszélyes hulladék) mennyiséget. Ma a szappanfőző nem lehet őstermelő, vállalkozóként végezheti tevékenységét, küzdve a hulladékról szóló törvény és a kozmetikai termék rendelet előírásaival.
– Önök mit tesznek a helyzet „normalizálásáért”?
– A Kisléptékű Termékelőállítók és Szolgáltatók Országos Érdekképviseletének Egyesülete a Svájci–Magyar Együttműködési Program társfinanszírozásával, a Svájci-Magyar Civil és Ösztöndíj Alapok „Fenntartható helyi gazdasági kezdeményezések érdekképviseletének megteremtése és piaci életképességük javítása” című pályázatának keretében francia példa alapján javasolja, hogy a mezőgazdasági tevékenység folytatását jelenő tevékenységek (így a falusi turizmus), a termékelőállítások (így a kecsketejes szappan) is az őstermelői adózás alá legyenek sorolhatóak, utóbbi esetben pedig ne legyen a kötelező a laborvizsgálat.
– Történt-e konkrét lépés az ügyben?
– Jó hír, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium, a Népművészeti Egyesületek Szövetsége, a Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület által az OKT segítségével kezdeményezett jogszabály-változtatási szándék szerint a kézműves tevékenységek kikerülhetnek a „telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól, valamint a telepi tevékenységek környezeti szempontú felülvizsgálatáról” szóló tervezett kormányrendelet hatálya alól, figyelembe véve azok csekélyebb környezetterhelő hatását. A közeljövőben várhatóan megalkotandó kormányrendelet meghatározza a kézműves termékek fogalmát, illetve rögzíti azt, hogy annak hatálya alól, mely tevékenységek kerülnek ki a népi iparművészettel kapcsolatos állami feladatok végrehajtásáról szóló 12/2004 (V. 21.) NKÖM rendelet alapját képező tevékenységek szerint.
A cikk eredetiben itt olvasható: http://www.sokszinuvidek.hu
