fbpx

A nukleáris hulladékok kockázatai Európában

Az elmúlt években az európai és a világsajtó a fukushimai atomerőműben bekövetkezett balesettől volt hangos, pedig a vén kontinensnek is megvannak a maga „ügyei”, illetve a mindezek kapcsán adódó kockázatai.

 Nukleáris katasztrófa

Kezdjük is a világ legelső kereskedelmi célú atomerőművével, a Walesben található Sellafielddel. Az üzem alighanem Európa legösszetettebb nukleáris létesítménye, hiszen itt kezdték el gyártani azt a hasadóanyagot, amely végül Nagy-Britanniát atomhatalommá tette. Nem sokkal később a területen kereskedelmi célú atomerőművet építettek, mely egészen 2003-ig üzemelt, most pedig a kimerült fűtőelemeket dolgozzák fel és tárolják itt. Nem is akármekkora mennyiségben… A területen 11 hatalmas siló van felállítva, mindegyikben egyenként nyolcszor annyi radioaktív anyaggal, mint amennyi Csernobil idején a légkörbe került.

sellafieldi atomerőmű

Sellafield igen közel esik az ír partokhoz, illetve Dublinhoz, ami komoly feszültségek forrása a brit és az ír állam között. Sellafieldnek ugyanis legendásan rossz híre van. A feljegyzések szerint több mint száz baleset történt az üzemben. Ezek közül több tucatot minősítettek súlyosnak. A Time magazin összeállítása szerint az 1957-ben bekövetkezett eset a világ 12 legsúlyosabb nukleáris történései közé tartozik. A balesetben a reaktor grafit magja gyulladt be. Nagy mennyiségű radioaktív részecske jutott a légkörbe is.

A brit The Guardian nemes egyszerűséggel Európa legveszélyesebb helyeként jellemzi Sellafieldet. Ráadásul az elnevezés az intézmény egyik osztályvezetőjétől ered. A Sellafieldben található B30-as siló ugyanis tömve van régi reaktor-alkatrészekkel, kimerült fűtőelemekkel, amelyeket vízbe merítve hűtenek.

Hasonlóan veszélyes a B38-as siló is. 1972-ben a nagy angliai bányászsztrájk idején az atomerőműveket teljes kapacitással üzemeltették az országban, ám ezt a mennyiséget már képtelenek voltak feldolgozni Sellafieldben. A kiégett, de feldolgozatlan fűtőelemeket helyezték el a B38-as silóban, amely „Európa második legveszélyesebb helye” – mondja az intézmény osztályvezetője.

Sellafield tárolója

Sellafield óriási mennyiségű radioaktív vizet eresztett és ereszt a mai napig is az Ír-tengerbe. A Greenpeace szerint óránként 8 millió literről van szó. A civil szervezet szerint Sellafield hatása Csernobilhez mérhető, csak itt a szennyezés elnyújtva, évtizedeken keresztül jutott és jut a környezetbe.

A vízszennyezés miatt az Ír-tengert a mai napig a világ leginkább radioaktív tengerének tartják. Természetesen ennek komoly következményei is vannak. Tudományos cikkek sora tárta fel, hogy a walesi tengerparti területeken a gyermekkori leukémia előfordulása tízszerte gyakoribb, mint más területeken, de más daganatos megbetegedések aránya is magasabb az átlagosnál.

A brit kormányzat ezeket az eredményeket nem ismeri el. Állítja, hogy a környék és az üzem nem jelent egészségügyi kockázatot. Sellafield azonban óriási kihívás, még a brit gazdaságnak is. Az előzetes tanulmányok szerint a szennyezés felszámolása akkora összeg lenne, mint a teljes magyar éves GDP.

De Sellafield csak egyetlen kirívó példa az európai ügyek sorában. Kevesen tudják, hogy a spanyolországi Palomaresben 1966-ban egy amerikai B52-es bombázó zuhant le, fedélzetén négy hidrogénbombával. Két bombának a hagyományos detonátora fel is robbant, több négyzetkilométeren szórva szét a plutóniumot. A kármentesítés a mai napig vitatéma az USA és Spanyolország között.

Palomeras hidrogén bomba

Talán ennél is nagyobb rizikót jelent azonban a Földközi-tenger, ahová az olasz maffia süllyesztett el becslések szerint mintegy 40 hajót, tele zömében radioaktív hulladékkal. A minap pedig egy 50 ezres svájci városka hulladéklerakójában bukkantak radioaktív hulladékra, amelyet az illetékesek másfél évig titkoltak a helyiek elől. Az ügy nagyságrendjét mutatja, hogy az arab hírtelevízió, az Al-Jazeera is foglalkozott vele.

Minden bizonnyal mindez csupán a jéghegy csúcsa, az igazi időzített (atom)bombák az egykori Szovjetunió területén ketyeghetnek.

A cikk eredetiben itt olvasható: http://bestmachinery.hu

Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .