Ha ebből a vevő készpénzt akar látni, a boltnak fizetnie kell

Egyre inkább gond az üvegvisszaváltás. Úgy tűnik, mintha a termékpálya szereplői közül csak a vásárlónak érné meg visszaváltani a göngyöleget. A gyártók és így a kereskedők egyre kevesebb üveget vesznek vissza. Az üveg így jó esetben a befőzések hasznos kelléke lesz, esetleg a szelektív gyűjtőbe kerül, rosszabb esetben a háztartási hulladéktárolóba dobják.

Fülöp Zsuzsanna, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szóvivője a Napközben emlékeztetett rá, hogy a vonatkozó jogszabály szerint a vevők nem csak oda vihetik vissza az üres üvegeket, ahol a terméket vásárolták, hanem gyakorlatilag bármely – 200 négyzetméternél nagyobb eladóterű – üzletbe, amely hasonló profilú. Azt is érdemes tudni, hogy ha a fogyasztó készpénzbe akarja megkapni a betétdíjat, akkor a bolt nem kötelezheti az összeg levásárlására.

Az szintén szabálytalan, ha a vásárláskor számítottnál kisebb betétdíjat állapítanak meg a visszaváltáskor. A boltok esetlegesen különböző betétdíjai miatt sokszor a fogyasztók is szemfülesek. Ha valaki az egyik boltban 10 forintot fizetett pluszba a palackért, de olyan helyen váltja vissza, ahol 40 forint a betétdíj, akkor kereshet is az üvegeken – tette hozzá. Ha az a probléma, hogy üvegvisszaváltó automatát üzemeltet a bolt, de az épp nem működik, illetve nem tudja visszavenni a palackokat, akkor ezt hagyományos módon – manuálisan – kell megtennie a boltosoknak.

Fodor Attila, a CBA áruházlánc kommunikációs igazgatója a Kossuth Rádió műsorában arról beszélt, tapasztalatuk szerint az emberek egyre kevesebb úgynevezett többutas csomagolóanyagot visznek vissza, ezért a gyártók főleg egyutas csomagolóanyagokat használnak.  Ez azt jelenti, hogy az üvegcsomagolást jelentős részben papír, műanyag vagy alumínium dobozokra, palackokra cserélték.

Vámosi Oszkár, az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség ügyvezetője szerint célszerű lenne, ha minél több betétdíjas üveg lenne forgalomban. Az Európai Unió szabályai értelmében ugyanis Magyarországnak az általa évente termelt 100 ezer tonna üveghulladék legalább 60 százalékát hasznosítania kell. A kvóta ráadásul emelkedik, az újabb, még formálódó szabályok szerint az újrahasznosított üveg aránya el kell majd, hogy érje a 70 százalékot. Magyarország jelenleg nem teljesíti az előírt szintet, mert az üvegszemét a hulladékok között a legkedvezőtlenebb tulajdonságú, így nem könnyű újrahasznosítani – fogalmazott.

Vámosi Oszkár szerint látni kell, hogy az egyutas csomagolószer a gyártóknak és kereskedőnek jó üzlet, hiszen minden egyes értékesítéskor újabb és újabb csomagolószert adnak el a vevőknek, gyakorlatilag a járulékosan megvásárolt papír, műanyag és alumínium is árucikk lesz. Ezzel szemben, az akár ötven-száz alkalommal megforduló üvegcsomagolás nem hoz ekkora hasznot. Ebben a helyzetben tehát a gyártónak és a kereskedőnek az az érdeke, hogy az a rendszer egyutasság felé mozduljon el.

A „kaput” részben az nyitotta meg, hogy Magyarország a rendszerváltást követően megszüntette a kötelező betétdíjat. Ezen kívül a fogyasztói szokások is változtak, a vevők például előnyben részesítik a nagyobb, könnyebb, kényelmesebb pillepalackokat az üvegekkel szemben. Mégis, a témában két és fél éven át készített hatástanulmány azt mutatta, hogy összességében a visszaváltható üvegnél nincs jobb csomagolószer, környezetvédelmi és gazdasági szempontból sem.

Vámosi Oszkár beszámolt róla, hogy egy most elnyert európai uniós támogatás révén megnyílt a lehetőség a magyarországi hasznosítási kapacitások kiépítése előtt. Ebben az ügyben ugyanis az további nagy probléma, hogy Magyarországnak nincs megfelelő üveghasznosító „képessége”, jelenleg 500 meg 1000 kilométerekre kell elszállítani a hulladékot, ami egyszerűen nem éri meg – mondta.

Az OHÜ ügyvezetője szerint azonban haladás eddig is volt, az utóbbi időben nagyon fellendült az üvegvisszagyűjtés, a 100 ezer tonna hulladékból már most 45 ezer tonnát újrahasznosítanak.

A cikk eredetiben itt olvasható: http://richpoi.com