Barátkoznak a szelektív hulladékgyűjtéssel

Nagyszüleink még önerőből újrahasznosították a hulladékukat, például az elvásott ruhaneműből rongyszőnyeget szőttek, de napjaink fogyasztói társadalmában a lakosság nagyobb része nem foglalkozik azzal, hogy mi történik az általa termelt szeméttel. Csíkszeredában adott a lehetőség a szelektív hulladékgyűjtésre, és a tudatosítás, a tájékoztatás, a népszerűsítés érdekében rendszeresen szerveznek különböző akciókat a városban.

A szelektív hulladékgyűjtés fontosságát a különböző lisztek összekeverésével példázta Molnár Levente, a Remat Harghita begyűjtőközpont igazgatóhelyettese: ha összekeverjük a finomlisztet, a kenyérliszttel, a kukoricalisztet és a korpát, azt lehetetlen szétválogatni, ezért fontos, hogy maga a fogyasztó szelektáljon, mielőtt a kukába dob valamit. Saját számítása szerint Csíkszeredában és környékén évente több mint 36 ezer lej értékű csomagolóanyagot használ el a lakosság, hiszen egy átlagos öttagú család havonta elfogyaszt minimum 3 liter olajat, 15 liter tejet, 4 üveg ásványvizet vagy üdítőt, és a bevásárlás során mintegy 30 műanyag zacskót, és ezzel máris több mint fél kiló újrahasznosítható hulladékot termel havonta. Ez a mennyiség tízezer családdal számolva már 5 tonna, ami évente 60 tonna hulladékot jelent csak a leggyakoribb csomagolóanyagokat figyelembe véve.

Csíkszeredában a tömbházak övezetében 90 darab színes, harang alakú edénybe gyűjtheti szelektíven a lakosság a hulladékot, míg a magánházaknál és falvakon speciális, kétszáz literes zsákokat osztanak, amelyeket minden hónap utolsó gyűjtőnapján szállít el a hulladékgyűjtéssel foglalkozó vállalat, az ECO-Csík. Ugyanakkor ha valakinek nagyobb mennyiségben van újrahasznosítható hulladéka, azt telefonon történő egyeztetés után elszállítják, vagy a hulladékudvaron is átveszik.

A halacskának jobb az akváriumban

Arról, hogy a lakosság mennyire környezettudatos, Voloncs Csaba, az ECO-Csík környezetvédelmi felelőse elmondta, hogy a zsákos rendszer nagyon jól működik, de összességében a szelektív hulladékgyűjtéssel még csak most barátkozik a lakosság. A tudatosítás érdekében tavasszal és ősszel karavánokat szerveznek, amely során díjakért versenyezhettek azok, akik számára fontos a tiszta környezet, továbbá iskolák számára szerveznek kirándulásokat, amelyeken végigkövethetik a szelektíven gyűjtött hulladék feldolgozásának útját.

Legutóbb a múlt hétvégén szervezett egynapos újrahasznosítási akciót az ECO-Csík, a RoRec országos gyűjtőhálózat, Csíkszereda polgármesteri hivatala és Csík Terület Ifjúsági Tanácsa, amely során a lakosság tönkrement elektromos készülékeit, valamint újrahasznosítható hulladékot, papírt, üveget és műanyagot is leadhatott hat gyűjtőponton. A kampány szlogenje: A hulladék helye nem körülöttünk van! A halacskának jobb az akváriumban! – mint a plakáton szereplő kávéfőző kancsójában. Azok, akik nagyobb háztartási gépüktől, például mosó-, mosogatógép, ruhaszárító, légkondicionáló berendezésüktől szabadulnak meg ezúton, a nagyobb üzletekben levásárolható 20, illetve 40 lej értékű vásárlási utalványt kaptak, aki pedig leadott akár csak egy PET palackot is, tombolasorsoláson vehetett részt, ahol különböző háztartási gépeket lehetett nyerni.

Az újrahasznosítás ügynökei

Az iskolás gyerekek júniusban ismerkedhettek meg az újrahasznosítás folyamatával, amikor Csíkszeredába érkezett az Újrahasznosítás zöld laboratóriuma elnevezésű nevelési projekt, amelynek célja a hulladékok szelektív gyűjtésének népszerűsítése azok újrahasznosítása érdekében. A busz egyik helyiségében a szelektív hulladékgyűjtésről 7 perces, 3D-s rövidfilmet vetítettek, másik helyiségben újrahasznosítást szimuláltak táblagépeken. Ez utóbbi foglalkozás népszerűnek bizonyult a diákok körében, annak ellenére, hogy a tanítók fordítására szorultak, hiszen az Eco-Rom Ambalaje vállalat, valamint az Oktatási és a Környezetvédelmi Minisztériumok partnerségével megvalósuló program román nyelvű, és csak az újrahasznosításról szóló tankönyvet fordították le magyarra. A játék után a gyerekek azt is megtapasztalhatták, hogy egyszerű tejesdobozból akár jojó is készülhet újrahasznosítás után, amelyet haza is vihettek emlékként a kitűzővel együtt, amely azt igazolja, hogy részt vettek a foglalkozáson, s ezáltal az újrahasznosítás ügynökei lettek.

A szakemberek azt tapasztalták, hogy a szelektív hulladékgyűjtés főleg azokon a településeken működik, ahol a helyi önkormányzat és a helyi iskolák is aktívan részt vesznek, és érződik, hogy a gyermek az iskolában a jó példát látva, hazatérve tanítja a szülőt is.

Mi lesz a szelektíven gyűjtött hulladékkal?

Az ECO-Csík a gyűjtőharangokból a hulladékot Csíkszentsimonba szállítja, ahol válogatják, préselik és bálázzák, majd továbbítják az újrahasznosító üzemeknek. Voloncs Csaba kifejtette, hogy az újrahasznosított hulladék begyűjtése és kezelése nagyon költséges, hiszen hosszú folyamatról van szó a felrakástól, a válogatáson, a préselésen és a bálázáson át a szállításig. Ezért a vállalatoknak a lakossági szelektív gyűjtésből csupán vesztesége van, hiszen csak kis mennyiségben gyűlnek össze ezek az anyagok, viszont a szállítási költség nagy. Ennek ellenére tárgyalásokat kezdtek a városban a lakószövetségekkel annak érdekében, hogy a szelektíven gyűjtött hulladék árát levonják a szemétszállítási díjból – így már anyagilag is megérné szelektíven gyűjteni –, tudtuk meg az ECO-Csík környezetvédelmi felelősétől.

Míg a lakossági szemetet begyűjtő vállalatok a lakóknak egyelőre nem fizetnek az újrahasznosítható hulladékért, addig a térségben legalább hat konkurens cég vásárolja fel azokat. Soós Viktor, a Solaris Kft. tulajdonosa elmondta, hogy ők elsősorban cégektől gyűjtik a hulladékot, de a hulladék tíz százaléka magánszemélyektől származik. A Remat Harghita Rt. is főleg vállalatoktól vásárol, de a náluk leadott hulladék körülbelül 30 százaléka magánszemélyektől kerül oda – tudtuk meg a vállalat igazgatójától, Bíró Józseftől.

Inkább a rászorultság, mint a környezettudatosság

A magánszemélyeket, akik a hulladékudvarokba szállítják a szemetet, inkább a rászorultság, mintsem a környezettudatosság jellemzi – derült ki az ott dolgozók elmondásaiból. Ők azok, akiket óriási zsákokat cipelve vagy kétkerekű szekeret maguk után húzva nap, mint nap láthatunk a városban a szelektív hulladékgyűjtő szigetek környékén, illetve az utcán.

– Csíkszeredában jelentős problémát jelentenek a guberálók, akik azontúl, hogy kiszedik a hulladékot a harangokból, gyakran meg is rongálják azokat, valamint szétszórják maguk után a szemetet, amelynek összetakarítási költsége szintén az ECO-Csíkot terheli – fejtette ki Voloncs Csaba, majd hozzátette: erre a problémára még nem találtak megoldást.

A földbe süllyesztett gyűjtőedényeket a háztartási hulladék gyűjtésére használják, a műanyag szelektív gyűjtésére alkalmas harangokat az Eco Rom biztosítja, és a vállalatnak nincs lehetősége ezek kicserélésére.

A különböző hulladékok felvásárlási árait vizsgálva konstatálhatjuk, hogy elég sok szemetet kell gyűjteni néhány lejért, hiszen szinte csak a fémhulladékok esetében nő háromjegyűre a leadott hulladékért cserébe kapott összeg.

Műanyag, úgynevezett PET (polietilén tereftalát) palackok kilójáért átlagosan 70 banit fizetnek, az ár függ a műanyag színétől (a fehér palackokat 1 lejért, a barnákat 40 baniért veszik át kilónként), azt viszont nem veszik figyelembe, hogy előzőleg leáztatták-e róla a címkét. Egy palack súlya körülbelül 14 gramm, így egy kenyér áráért körülbelül 350 palackot, nagyjából 7 zsáknyit kell összegyűjteni és leadni a hulladékudvarban.

A papírhulladékot is különválasztják kartonra, újságokra, reklámlapokra, és 1‒1,50 lejt adnak érte. Egy hátizsáknyi könyv körülbelül 30 kiló, amelyet ha valaki elcipel a hulladéklerakóig 3 lejt kap érte. Az alumínium üdítős és sörös dobozokkal könnyebb bánniuk a gyűjtőknek, hiszen valamivel kisebb a térfogatuk, viszont ebből is több mint nyolcvanat kell leadni, ahhoz, hogy megkapjuk az egy kilóért járó 1,70 lejt.

Az újrahasznosítás városa

A Környezetvédelmi és Klímaváltozási Minisztérium felügyelete alatt, az Eco-Rom Ambalaje által kezdeményezett, az Újrahasznosítás városa című versenyben Csíkszereda díjat nyert az Újonnan csatlakozottak kategóriában. Az idén január 1. és június 30. között megvalósuló verseny kiértékelésekor figyelembe vették a szelektív gyűjtési szolgáltatás minőségét, a lakosság hozzáférését a kihelyezett szelektív gyűjtőedényekhez, a gyűjtőedények állapotát, elhelyezését és rendben tartását, a begyűjtött szelektív hulladékmennyiséget és a lakosság tájékoztatását és mozgósítását a szelektív hulladékgyűjtést illetően. A verseny alatt Csíkszereda lakossága összesen 71 053 kg szelektív hulladékot gyűjtött össze, amiből 47 241 kg műanyag, 11 729 kg kartonpapír, 9365 kg üveg és 2718 kg fém.

A cikk eredetiben itt olvasható: http://morfondir.ro/