Miért csak 1%-át hasznosítja újra Románia a szemétnek?

November 27-én 18:30-tól a Think Outside the Box kerekasztal-beszélgetést szervez Bukarestben a Bastilia könyvesboltban (Piaţa Romană 5. szám) a romániai hulladékgazdálkodásról. A vita a “Think Outside the Box – TOTB.ro” projekt keretében zajlik, amelyet a Svájci Államszövetség társfinanszíroz a kibővült Európai Unió számára létrehozott svájci hozzájárulásból.

A beszélgetésen a romániai hulladékgyűjtéshez hozzájáruló, hatékony programokat futtató szervezetek képviselői vesznek részt, akik megosztják a nagyközönséggel azokat a jó gyakorlatokat, működő megoldásokat, amelyek beváltak, és hozzájárulnának a hulladék mennyiségének csökkentéséhez. A résztvevők feltérképezik azokat a problémákat is, amelyek együttesen odavezettek, hogy Romániában jelenleg csupán a keletkező hulladék 1%-át hasznosítják ténylegesen újra.

Az Eurostat szerint egy romániai polgár egy év alatt átlagosan 365 kiló szemetet termel, míg Hollandiában ez 500-600 kg, Dániában 600-700, Cipruson pedig 760 kg. Az átlagromániai egy hét alatt termlet ötkilónyi szemetének fele lebomló hulladék. Közel 40 millió tonna hulladékot kell kezelnie az országnak, ennek 99%-a szeméttelepre kerül. A cél 2020-ig az 50%-os újrahasznosítási arány elérése a háztartási hulladék, illetve 70%-os arány elérése az építkezési hulladékok tekintetében.

A szeméttelepek környezetkárosító hatásai közül a legsúlyosabb a légszennyezés, metánkibocsátás, a talajvíz és ivóvíz szennyezése. Melyek a legnagyobb problémák a hulladékgyűjtés és újrahasznosítás folyamatában, mit tehet a civil társadalom és a lakosság, hogy javuljon a helyzet? Erre a kérdésre keresik közösen a választ a meghívottakkal:

Raluca Ouriaghli az Ateliere Fără Frontiere menedzsere; az egyesület használt elektronikus termékeket gyűjt össze cégektől, és műhelyében megjavítja vagy újrahasznosítja azokat. Emellett a reklámkampányok után fölöslegessé váló bannereket is újrahasznosítják: táskákat, mappákat, dísztárgyakat készítenek belőlük.

Teia Gavrilescu a ViitorPlus igazgatója; a szervezet többek közt Bukarestben, Ploiestiben, Brassóban és Călăraşiban elkészíti az Újrahasznosítás Térképét, azaz egy olyan térképet, ahol megtalálhatóak a szelektív hulladékgyűjtő pontok. Emellett biciklis alkalmazottaik – hátrányos helyzetű személyek – az egyesülettel szerződést kötő irodákból gyűjtik össze a papírhulladékot, és szállítják el a megfelelő gyűjtőpontokba.

Lorita Constantinescu az Eco-Rom Ambalaje PR-menedzsere; a cég a csomagolóanyagok szelektív begyűjtésével és értékesítésével foglalkozik. Mintegy 2800 romániai cég (csomagolt termékeket gyártó vagy importáló vállalatok, nagykereskedők) bízta meg az Eco-Rom Ambalaje-t a csomagolóanyag-újrahasznosítási kötelezettségük teljesítésének megszervezésével; a cég több mint 200 hulladékgazdálkodási vállalattal kötött partnerséget, így 9 millió lakos használja az Eco-Rom Ambalaje által biztosított szelektív hulladékgyűjtő konténereket.

Alina Blaga, a Reciclare Creativă (“kreatív újrahasznosítás”) projekt kezdeményezője; a D’Avent Egyesület a kreatív újrahasznosítást népszerűsíti és gyakorolja Romániában; awww.wunderkraft.ro oldalon fiatal művészek népszerűsíthetik újrahasznosított anyagokból készült alkotásaikat, kézműves termékeiket, a Grădina urbană (“városi kert”) nevű közösségi helyen pedig műhelyfoglalkozásokon lehet elsajátítani a kreatív újrahasznosítás módszereit.

A cikk eredetiben itt olvasható: http://think.transindex.ro