fbpx

Okosvárosok: út a képzelettől a megvalósításig

Néhány éve még csak egy érdekes agyszüleménynek számított az okosvárosok gondolata, de a gépek közötti kommunikációnak köszönhetően egyre több elképzelés válik valóra – írja a m2mzona.hu.

Világszerte városok ezrei növekednek példa nélküli módon, szakértői becslések szerint 2050-re a teljes népesség 70 százaléka nagyvárosokban él majd. Egyetlen nap alatt átlagosan 180 ezren költöznek kisebb településekről a nagyvárosokba, a gyorsuló urbanizációs folyamat azonban több szempontból is kihívást jelent az egyre terjeszkedő nagyvárosok vezetőinek és önkormányzatainak. Egyrészt a helyi infrastruktúrát és a közszolgáltatásokat is a növekvő lakosságszámhoz kell igazítani, másrészt biztosítani kell az információk hatékony áramlását, hogy a felmerülő problémákat kiküszöböljék.

Foto: m2m.telefonica.com

Szerencsére egyre több várostervező és önkormányzat mozdul el az okosvárosok irányába a gépek közötti kommunikációra (M2M: machine-to-machine) épülő technológiák bevezetésével, amelyek összehangolják a helyi infrastruktúra és a szolgáltatások működését. Az innovatív megoldások a víz-és energiafogyasztás szabályozásától kezdve a tömegközlekedés megszervezéséig számos lehetőséget kínálnak a lakók mindennapjainak egyszerűsítésére. Bár az okosvárosok ötlete hosszú évtizedeken keresztül pusztán egy álom volt, azonban az M2M révén ez most valósággá válhat a valós idejű adatoknak köszönhetően, amelyek segítik a tömegközlekedés, a közszolgáltatások, a forgalomszervezés vagy éppen a levegő tisztításának hatékonyságát.

Okosvárosok: a fantázia világából a realitások talajára

Már biztos mindenki hallott a jövő nagyvárosairól szóló futurisztikus jóslatokat: csillogó mozgójárdák, „emberbarát” épületek, tiszta és száz százalékig pontos tömegközlekedés. Ez azonban egyre kevésbé tűnik puszta agyszüleménynek, a kulcs az adatok megfelelő kezelésében rejlik. A városokban lakók életminőségét nagyban javíthatják azok az információk, amelyek a technológiai újdonságokból származó adatokat és valós idejű elemzéseket összegzik.

Napjainkban egyre több épületre szerelnek fel M2M-alapú érzékelőket, amelyek képesek kommunikálni egymással. A tömegközlekedési eszközökön, kijelzőkön, szemeteseken és utcákon elhelyezett szenzorok folyamatosan gyűjtik az adatokat a környezetükről és továbbítják azt a központi rendszerekhez, amelyek ezután utasításokat és információkat küldenek vissza. Az okosvárosok lakóinak például nem kell majd dugókban üldögélni, a forgalom intelligens átszervezése ugyanis csökkentheti a torlódások számát. Az utcák szintén világosabbak és tisztábbak lesznek – a szenzorral ellátott utcai lámpák meghibásodás esetén automatikusan riasztanak, sőt saját maguk szervezik meg a hiba elhárítását. Az okosszemetesek jeleznek, ha ki kell üríteni őket, ezáltal csökkentve a hulladék okozta fertőzések előfordulását.

Úttörő kezdeményezések

Chicago idén jelentette be, hogy az amerikai nagyvárosok közül elsőként kíván az okosváros megteremtését szolgáló technológiákat bevezetni. Három év alatt így 500 M2M-alapú érzékelőt helyeznek majd el a városban, amelyek várhatóanjavítják a forgalom irányítását, a karbantartó munkák és áramellátás szervezését, de a bűnözés visszaszorításában is hasznosnak bizonyulhatnak. A szenzorok a hőmérsékletről, páratartalomról, a levegő minőségéről, zajokról, mozgásokról, a fényviszonyokról, az utcai gyalogosforgalomról és a mobiltelefonok számáról gyűjtenek adatokat.

Míg Chicago a teljes város átszervezésén munkálkodik, számos példa van olyan kisebb léptékű kezdeményezésekre, amelyek azonban már az első lépést jelentik az okosvárosok irányába. Hollandiában például 25 önkormányzat helyezett el az utcákon intelligens kukákat, amelyek 6 ezer szemétgyűjtő pontot hangolnak össze. Az önkormányzatok ezzel csupán egy év alatt csaknem 24 millió forinttal faragták lejjebb kiadásaikat és működési költségeiket, a szén-dioxid-kibocsátás pedig 18 százalékkal csökkent.

Az M2M átszervezi a forgalmat

A nagyvárosok már évtizedek óta küzdenek a forgalmi torlódásokkal, amelyek a Roland Berger kutatása szerint évente 266 milliárd dolláros költséggel járnak. Az okosvárosok azonban ezt a problémát egyetlen tollvonással megszüntetik. A digitális hirdetőtáblák például naprakész információt adnak arról, hogy a város mely pontjai a leginkább forgalmasak, így az autósok külön utakon kikerülhetik a zsúfoltabb szakaszokat. Az intelligens jelzőlámpákat pedig be lehet állítani, hogy csúcsforgalom idején megfelelően összehangolják a járművek haladását. Ezt egészítik ki a felhő-alapú M2M parkolók, amelyek szintén hozzájárulnak a torlódások megszüntetéséhez, hiszen a sofőrök egy okostelefonos alkalmazással kereshetnek maguknak szabad parkolóhelyet.

A városi szolgáltatások újraszervezése

A gépek közötti kommunikációra épülő technológiák főként a szemétgyűjtést és az utcák éjszakai világítását helyezhetik új alapokra. Azáltal, hogy az intelligens kukák külön jelzik, ha megteltek, a hulladék elszállítását végző teherautóknak is sok plusz körutat és üzemanyagot spórolnak meg, emellett érezhetően csökken az utcai forgalom is. Az M2M-megoldásoknak köszönhetően a városvezetők az éjszakai közvilágítást egy számítógépről, táblagépről vagy akár okostelefonról irányíthatják, csak akkor felkapcsolva a lámpákat, amikor arra valóban szükség van. Ez tisztább képet mutat arról, hogy a közvilágítás mekkora energiaköltséget jelent, emellett támogatja a kiadások és a szén-dioxid-kibocsátás lefaragását.

Forrás: IoT News Network

A cikk eredetiben itt olvasható: http://m2mzona.hu

Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .