fbpx

Hazánk az energiaszegénység hálójában

Hazánk az energiahatékonyságot tekintve európai összehasonlításban a sereghajtók között szerepel, energiahordozókat tekintve pedig erőteljesen importfüggő. A kőolajkészletek csökkenése várhatóan az energiaárak emelkedéséhez – hiába az álcázott rezsicsökkentés, a fenntarthatatlan energiahasználat pedig egyre súlyosabb egészségügyi- és környezeti problémákhoz fog vezetni – írja a jovonk.info.

Ez a hátrányos helyzetű településeken és a szegényebb néprétegek körében már most létező probléma, a háztartások energiaszegénnyé válva egyre kevésbé tudják megfizetni a működésükhöz szükséges energiát, mely télen, a fűtési szezonban jelenti a legnagyobb problémát – derül ki hazai kutatásokból.

Vajon mivel gyújtott be a gazda?

2013-2014-ban például, Észak-Magyarország és Észak-Alföld körében folytatott kutatásból kiderül, hogy a régió elszegényedése következtében változnak a fűtési szokások. A földgáz drágulásával egyre több család tér vissza a fatüzelésre – ami már nem is biztos, hogy olcsóbb, hiszen rátelepedett a tüzifa-lobby és nem ritkán híján a múltbeli szaktudásnak. Jól kiszárított fa helyett nedves tüzelőt használnak, aminek rossz a hatásfoka és a kéményre rakodó kátrány miatt meghibásodásokhoz vezet, mely egy idő után a kémény cseréjét teszi szükségessé. Szegény településeken nem ritka a műanyag és mindenféle hulladék elégetése sem, melynek súlyos környezeti- és egészségügyi hatásai vannak. Az emberek eladósodottsága miatt a fűtésnél sok esetben nem tud szempont lenni az energiahatékonyság, nincs mód az épületek szakszerű szigetelésére – hiába a ritka pályázati lehetőség önrész híján. A falvakban a házak egyre jobban elértéktelenednek, a munkanélküliek aránya növekszik, energiahatékonysági korszerűsítésekre pedig gyakorlatilag nem vagy csak kismértékben áll rendelkezésre bármiféle támogatási lehetőség. Mindazonáltal a magyar társadalom energiaigénye is nő, így a jómódúbb családok is egyre inkább áldozataivá válnak az energiaszegénységnek. Amennyiben az emberek nem ügyelnek az energiatakarékosságra, az elektronikai berendezések használatával az áramszolgáltatók kiszolgáltatottjaivá válnak. A központilag bevezetett energiaforrások továbbá energiafüggőséget alakítanak ki, így egy nagyobb gázáremelkedéssel vagy áramkimaradással veszélybe kerülhet egy-egy település egész energiaellátása. Annak érdekében, hogy a hátrányos helyzetű régiókban az energiaszegénység ne okozzon a jövőben még nagyobb lemaradást, elsődleges jelentőségű a lakosság ismereteinek bővítése az energiatakarékosság és a decentralizált energiaellátásra alkalmas megújuló energiák használatának lehetőségeit tekintve. Az alternatív energiahordozókkal – amik a hazai környezetünk, a természet és geológiája újra megismerésével orvosolható – szemben a lakosság szkeptikus és kevés információval rendelkezik. Fontos számukra, hogy ezek költséghatékonyak és megbízhatóak legyenek.

Rengeteg leleményes “magánfejlesztés-sufnituning” van, amelyek működőképesek, de az energia-lobby ezeket nem juttatja szabadalmi állapotba. Népszerűek a házilag, olcsón elkészíthető eszközök, melyek könnyedén beépíthetők a háztartásokba például fűtésrásegítésként (sör- vagy fátyolkolektor), alternatív világításként (PET-izzó) vagy főzési módszerekként (napaszaló, napgrill). Igény mutatkozna ezen egyszerű eszközök elkészítésének megtanulására, például önkormányzat által támogatott programok keretében. A háztartási energiafelhasználás terén is rengeteg olyan praktikum van, melyek elsajátítására nyitott lenne/lehetne a lakosság. A stand-bye kapcsolók kiiktatásával, a LED-es izzók használatával, radiátorfóliák vagy perlátorok alkalmazásával bárki egyénileg is lefaraghat az energiaköltségeiből és egyúttal tehet a tisztább környezetért a teljesség igénye nélkül. Persze tudjuk, hogy nem ezek az igazi megoldások, amik hátul a sufniban készülnek, mert egy lobbytól független, államilag irányított, államérdekból fakadóan, az egész országot átható energetikai programra volna szükség, amit egyetlen kormány sem tűzött zászlajára eddig. Hiszen a függés itt a tőkeáramlás mértéke, mert mindent profitra kell hozni a versenyszférában. Ameddig nem változik ez a hozzáállás politikai szinten, addig soha nem lesz igazi megoldás sem. Pedig van ebben a Kárpát-medencében olyan kiaknázatlan környezeti energia-forrás, ami pusztán a nemzet számára fenntartható volna, karbantartási költségekkel mindössze, az egész nemzet boldogulására. Ami egyelőre a tarsolyban marad…

A lakosság körében nagy felismerést hozott a közösségek szerepe az energiafelhasználás és a tiszta környezet kapcsolatában. Megállapítható, hogy a fenntartható életmódokat népszerűsítő szemléletformáló tevékenységek során törekedni kell annak tudatosítására, hogy ha egy közösség tagjai önös, rövidtávú érdekek mentén cselekszenek, akkor egy megoldhatatlan környezeti problémába sodorják egész közösségüket, beleértve ebbe saját magukat is. Ezt nemzeti közösségeinkre is levetítve…

Bíró Dalma – Jövőnk.info

A cikk eredetiben itt olvasható: http://www.jovonk.info

Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .