Jelentősen csökkent a hulladék mennyisége Magyarországon
Jelentősen csökkent a hulladék mennyisége Magyarországon, míg 2000-ben 40 millió tonnára rúgott, addig 2014-re 17,4 millió tonnára csökkent – fejtette ki a Földművelésügyi Minisztérium (FM) környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára egy szakmai fórumon.
V. Németh Zsolt a Hulladékhasznosítók Országos Egyesülete (HOE) által szervezett budapesti tanácskozáson elmondta, nagy fejlődés tapasztalható a magyar hulladékgazdálkodás területén az elmúlt időszakban, amióta a fenntarthatóság követelményét állították előtérbe.
Kiemelte: a kiszámítható, jól működő, hatékony, a szolidaritás elvén működő hulladékgazdálkodás megvalósítása a cél, a társadalmi, gazdasági és környezeti igények összehangolásával.
Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy Magyarországon a szelektív hulladékgyűjtéssel a kilencvenes évek közepén próbálkoztak, ma pedig már 9700 ilyen sziget működik az országban.
Ismertetése szerint a települési hulladék mennyisége az 1990. évi mintegy 5 millió tonnáról 2013-ra 3,7 millió tonnára mérséklődött. Hozzátette: ezen a területen folyamatosan csökken a lerakással ártalmatlanított hulladék aránya, 2000-ben még 83 százalék volt, 2013-ban pedig már 65 százalék. Ezzel párhuzamosan nőtt az anyagában hasznosított és az energetikai hasznosítás aránya.
V. Németh Zsolt felhívta a figyelmet, hogy az Alaptörvény értelmében „Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez”, a környezetvédelmi törvény pedig mindenkit a környezet használatának helyes módjára – az elővigyázatosságra, a megelőzésre és a környezet megóvására – ösztönöz a felelősségvállalás – a szennyező fizet – elvének érvényesítésével.
A hulladék-keretirányelvre utalva hangsúlyozta: fontos célkitűzés, hogy a papír-, a fém-, a műanyag- és az üveghulladék hasznosítása 2020-ra a jelenlegi 39 százalékos arányról 50 százalékra növekedjen. Cél az is, hogy a lerakókba kerülő szerves anyag mennyisége mérséklődjön, és jövőre elérje a 820 ezer tonnát. Ezt az államtitkár teljesíthetőnek ítélte.
Jelezte: a modern hulladékgazdálkodásban a hulladékra mint erőforrásra tekintenek, ezzel a hulladék lehető legkisebb mennyisége kerüljön csak a lerakókba. Ugyanakkor a hulladékgazdálkodásnak a szolidaritás elvén működő közszolgáltatásnak kell lennie – hívta fel a figyelmet. Ehhez a követelményhez kell igazítani a közszolgáltatók helyzetét, működését – jelezte az államtitkár.
Megemlítette: a hulladékgazdálkodás finanszírozására a Gazdaságfejlesztési és Innovációs, továbbá a Terület- és Településfejlesztési, valamint a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programokból jutnak források. A hulladékgazdálkodással és kármentesítéssel kapcsolatos fejlesztésekre például 118 milliárd forintot szánnak – tette hozzá.
Forrás: MTI
A nagy csökkenés a 2000-2004 közötti idöszakban történt:
Hazánk környezeti állapota 2010
„A települési szilárd hulladék keletkezése kiegyensúlyozott, a gazdasági válság hatására nem csökkent jelentõsen a hulladék mennyisége. A települési folyékony hulladék mennyisége összefüggésben van az országos csatornázási
és szennyvíztisztítási fejlesztések elõrehaladásával, vagyis a csatornázás következtében egyre csökken a tengelyen szállított szennyvíz mennyisége, illetõleg az ivóvíz-szolgáltatás árnövekedése miatt csökken a vízfogyasztás.
A veszélyes hulladék mennyiség 2000-2004 közötti jelentõs csökkenését a veszélyes hulladékok besorolásának változása (pl. a vörösiszap már nem tartozik a veszélyes hulladékok közé), valamint a termelés visszaesése okozza. 2005-2007 között a mennyiséget növeli a kármentesítésbõl származó évenkénti 400-500 ezer tonna hulladék.
A mezõgazdasági és élelmiszeripari hulladékok mennyisége az évek során alig változott, 2007-tõl viszont a trágya, az állati és növényi melléktermékek közül már csak a ténylegesen hulladékként kezelt mennyiségek jelentkeznek.
Az ipari termelésbõl származó hulladék képzõdésének csökkenését a nagy hulladéktermelõ ágazatok (pl. bányászat, kohászat) leépülése, a korszerû termelési módszerekre történõ áttérés, a kisebb anyagigényû ágazatok fejlesztése (elektronika, gépjármûipar) tette lehetõvé. A hulladékszegény technológiák alkalmazásának, a gyártási maradékok visszaforgatásának
ösztönzése azonban nem volt kielégítõ mértékû, így itt az eredmények szerények.
Az építési-bontási hulladék mennyiségének csökkenése elsõsorban az építõipari
beruházások visszaesésének, valamint a hulladék fogalom helyes használatának köszönhetõ.”
ftvktvf.zoldhatosag.hu/files/hirek/kvvm_allapot_2010.pdf
Az égetés aránya a rákospalotai hulladékégetö bövítésével, de elsösorban a települési hulladék csökkenésével nött.
A szelektív szigetek száma 3 évvel ezelött mintegy 9e volt. Budapesten az elmúlt 2010 óta a szigetek 30%, mintegy 300 sziget megszünt.