fbpx

Áder János példának állította Szentgotthárdot

A helybeliek megakadályozták, hogy a várostól nem messze, a határ osztrák oldalán egy hulladékégető létesüljön,amiben Ausztria akár összes szemetét el lehetett volna égetni.

Áder János szerint minta lehet, példát adhat és biztatásul is szolgálhat a civilek számára annak az éveken át tartó összefogásnak a sikere, amivel a szentgotthárdiak megakadályozták, hogy városuktól néhány száz méternyire, a határ osztrák oldalán egy olyan hulladékégető létesüljön, amelyben Ausztria akár összes szemetét el lehetett volna égetni.

Az államfő a Rába-parti városban szerdán, azon az ünnepségen beszélt erről, ahol a heiligenkreuzi hulladékégető elleni küzdelemben vállalt személyes közreműködéséért megkapta a Szentgotthárd díszpolgára címet.

Áder János köztársasági elnök (b) átveszi a díszpolgári címét Huszár Gábor polgármestertől az ausztriai Heiligenkreuzba tervezett hulladékégető elleni küzdelmet felelevenítő szentgotthárdi rendezvényen 2015. május 6-án. MTI Fotó: Varga GyörgyÁder János köztársasági elnök (b) átveszi a díszpolgári címét Huszár Gábor polgármestertől az ausztriai Heiligenkreuzba tervezett hulladékégető elleni küzdelmet felelevenítő szentgotthárdi rendezvényen 2015. május 6-án.
MTI Fotó: Varga György

Hangsúlyozta: több mint száz komoly állomása volt a hat és fél éves küzdelemnek, aminek személy szerint csak néhány mozzanatában vett részt, de – mint mondta – örül annak, hogy európai parlamenti politikusként végzett munkája is hozzájárult ahhoz a sikerhez, amit a magyar és osztrák környezetvédő civil szervezetek és a szentgotthárdiak közösen értek el.

Áder János személyes emlékeit felidézve elmondta: a Danke Nein! néven kibontakozott kampányhoz csatlakozott először 2008-ban, és ahhoz kapcsolódva nemzetközi sajtótájékoztatón emelt szót a magyar határ közvetlen közelébe tervezett hulladékégető terve ellen. (A kampányban több mint húszezer levelezőlapot küldtek a tiltakozók az osztrák döntéshozóknak.)

Szavai szerint európai parlamenti képviselőként annak idején Hankiss Ágnessel és Deutsch Tamással közösen tartották folyamatosan napirenden a kérdést, elérve azt, hogy egy úgynevezett petíciós bizottság által kiküldött delegáció foglalkozzon az üggyel.

Elmondta, egyik céljuk volt megakadályozni azt, hogy a beruházás pénzügyi támogatást kapjon az Európai Uniótól, a másik pedig az, hogy időt nyerjenek. A tagországoknak ugyanis 2010 végéig kellett saját jogrendjükbe beilleszteni azt az uniós környezetvédelmi irányelvet, amely azt tartalmazta, hogy az Európai Unióban területén lehetőleg ott kell megsemmisíteni a hulladékot, ahol keletkezik.

Az osztrákok által tervezett hulladékégető a Burgenlandban keletkezett szemét mennyiségének tízszeresére, évi 350 ezer tonnára volt méretezve – idézte fel. Hozzátette: Ausztria teljes hulladékát el lehetett volna égetni benne, noha arra semmi szükség nem lehetett, hiszen a többi ausztriai hulladékégető kapacitása megoldotta ezt.

Utalt arra is, hogy a létesítmény építése a lakossági tiltakozások miatt korábban már két osztrák településen is meghiúsult, egy harmadik – hetven kilométerre a magyar határtól – szívesen fogadta volna, ám a beruházók mégis ragaszkodtak a heiligenkreuzi helyszínhez. A köztársasági elnök ebből hajdan arra következetett: osztrák részről valamiféle eddig fel nem fedett “biznisz” lehetett a háttérben.

Mindennek szerinte azonban ma már nincs jelentősége, hiszen az osztrák közigazgatási bíróság végül visszavonta a hulladékégető építési engedélyét, így a beruházás meghiúsult.

A szentgotthárdi városházán rendezett ünnepség keretében fotókiállítás is nyílt, amelyen a hulladékégető elleni civil demonstrációk képei láthatók.

Woki Zoltán, a PRONAS szentgotthárdi környezetvédő civil szervezet egykori elnöke pedig bemutatta a Szentgotthárdi csata a hulladékégető ellen című kötetet, amely a Szülőföld kiadó gondozásában jelent meg. A kötet első példányát Áder János köztársasági elnöknek, a város legújabb díszpolgárának nyújtották át.

Szentgotthárdtól néhány száz méterre, az Őrségi Nemzeti Park szomszédságában, a heiligenkreuzi ipari parkban akart nagy kapacitású hulladékégetőt építtetni az osztrák Begas Kraftverk GmbH. A 2006-ban napvilágra került elképzelés éles tiltakozást váltott ki magyar és osztrák környezetvédő civil szervezetekből és a szentgotthárdiakból. Az égetőmű füstje szinte kizárólag magyar területen szennyezte volna a levegőt, és Szentgotthárdon attól is tartottak, hogy a turizmusra is negatív hatással lesz a létesítmény.

Osztrák környezetvédő szervezetek becslése szerint Burgenlandban akkoriban egész évben mindössze 40 ezer tonnányi háztartási hulladék keletkezett, az égetőt mégis évi 200 tonna kapacitásúra tervezték, ami szakemberek szerint felvetette egy esetleges “hulladékturizmus” gyanúját.

Tiltakozásul a határ két oldalán tüntetéseket, fórumokat, nemzetközi konferenciát szerveztek. A határon álló Népek Barátsága emlékműnél gyászlobogóra cserélték a magyar nemzeti lobogót, máskor koporsóval vonultak át a határon, 2009-ben a PRONAS aktivistái több napig éhségsztrájkoltak, a Greenpeace pedig hatalmas léggömböt engedett fel, amelyet Magyarország felé fújt a szél.

Az égető ellenzői kitartóan követelték, hogy érveik alapján ne adják ki az engedélyeket.

A Begas GmbH vezetői azt állították, hogy az égetőmű betartaná az összes európai normát, nem szennyezné a környezetet és az idegenforgalomra sem lenne negatív hatással. Azzal is érveltek, hogy amikor Szentgotthárd hozzájárult a határon átnyúló ipari park létesítéséhez, számolnia kellett azzal, hogy ott ipari tevékenység zajlik majd.

Sólyom László köztársasági elnök 2007-ben “merőben szokatlan és barátságtalan” lépésnek nevezte, hogy az osztrákok a határ közvetlen közelében akarják megépíteni a szemétégetőt.

Áder János 2010 márciusában az Európai Parlament néppárti képviselőjeként Szentgotthárdon tartott sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy ha az unió komolyan veszi saját irányelveit, nem nyújthat támogatást a hulladékégetőhöz.

Hatéves küzdelem, országgyűlési állásfoglalás, kétoldalú egyeztetések, diplomáciai lépések, és hosszú jogi huzavona után 2012 májusában az osztrák közigazgatósági bíróság hatályon kívül helyezte az égetőmű építési engedélyét, az új eljárásban pedig első fokon is visszavonták az építési engedélyt.

Forrás: MTI

Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .