A környezetvédelmi törvény zajvédelemmel és meteorológiával kapcsolatos változtatását tárgyalta meg szerdai ülésén a Ház. Az ellenzék élesen bírálta a hulladékgazdálkodást és annak szabályozását az arról szóló jogszabály újonnan javasolt módosításának szerdai, parlamenti vitájában.
V. Németh Zsolt FM-államtitkár expozéjában közölte: a hulladéktörvény módosításának célja egyebek mellett a rezsicsökkentés vívmányainak megőrzése, a lehető legkevesebb hulladék ártalmatlanítása lerakással, az EU-s hulladékhasznosítási célok teljesítése, a házhoz menő szelektívhulladékgyűjtés teljes körű működtetése és a közel egységes színvonalú szemétszállítás biztosítása.
A megoldás alapelve egy egységes nonprofit közszolgáltatási rendszer kialakítása – mondta. A hulladékgazdálkodás – folytatta – állami és önkormányzati közfeladat: az önkormányzat továbbra is megtartja feladatait, például a közszolgáltató kiválasztását, adott esetben működtetését. Az állam pedig kialakítja a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás országos tervét, meghatározza a minimális közszolgáltatási színvonalat és díjat.
Az állami feladatok ellátására az állam koordináló szervezetet hoz létre – ismertette V. Németh Zsolt, megjegyezve például, hogy az állam e szervezeten keresztül fizet szolgáltatási díjat a helyi közszolgáltatónak. A lakosok a közszolgáltatási díjat a koordináló szervnek fizetik.
Bartos Mónika fideszes vezérszónok elmondta: a Ház előtt fekvő javaslat pontosítja az állami és önkormányzati hulladékgazdálkodási hatáskörök elkülönítését, ami segíti az EU által előírt hasznosítási kötelezettségek teljesítését. Ő is megemlítette: az állami feladatok ellátására létrejön egy koordináló szerv. Mindezek szerinte hozzásegíthetnek egy országos hulladékgazdálkodási rendszerhez annak érdekében, hogy kevesebb legyen a lerakott és több az újrahasznosított szemét, és hogy egységes legyen a hulladékszállítás színvonala.
A szocialista Heringes Anita szerint a változtatást a civil szervezetek, a lakosság, az ellátók, az önkormányzatok egyaránt ellenzik, mert az nem fenntartható. Úgy ítélte meg: a jogszabály alapján nem világos, mi az a hulladékfajta, amit akkor is elszállítanak, ha az érintettek nem fizetik be a szemétszállítási díjat. Megjegyezte: a nehézségekkel küzdő családok általában ezt a költséget sorolják hátra a befizetésekkor.
Rámutatott arra: uniós kötelezettség a hulladék szelektív gyűjtése, az állami céget pedig azért kell létrehozni, mert a szektor jelenleg veszteségesen működik. Ugyanakkor úgy látja, attól, hogy az állam „einstandolja” az önkormányzat eszközeit és szedi be a díjakat, a működés még nem válik fenntarthatóvá. Bírálta, hogy hetente javítgatják a jogszabályt.
Kepli Lajos (Jobbik) arra mutatott rá, hogy míg a gazdasági válság előtt az úgynevezett másodlagos nyersanyagoknak, vagyis a szelektíven gyűjtött hulladéknak volt értéke, és az gazdaságossá tette a kezelését, az ára 2009 után visszaesett, így azóta a telepek a fennmaradásért küzdenek. Hiányolta a jogszabályokból, valamint a hulladékgazdálkodási létesítmények működéséből és a hasznosítási koncepciókból a termikus hasznosítást, amelynek szerinte jelenleg a technikai feltételei sem adottak. Szerinte a hulladékégetés hatékonyabb hasznosítása nélkül a rezsicsökkentés sem tartható fenn. A politikus a szelektív gyűjtést a háztartásokban keletkező veszélyes hulladékokra is kiterjesztené, sokan ugyanis az elhasznált elemeket, használt zsiradékokat a kommunális hulladékkal együtt dobják ki.
Schmuck Erzsébet (LMP) arra mutatott rá, hogy az 2013-ban az állami és önkormányzati hulladékkezelők 15 milliárd forintnyi deficitet halmoztak fel, a vízszolgáltatók 5,4, míg a távhőcégek 42 milliárd forintnyit, mivel a kabinet szerinte különadókkal és egyéb költségekkel terhelte túl azokat, majd rájuk kényszerítette a rezsicsökkentést. Megjegyezte: a deficittermelés azóta is hasonló, kérdés, mennyibe kerül a rezsicsökkentés. Szomorú realitásnak nevezte, hogy a hulladékgazdálkodás eredetileg kilenc hónapra tervezett átmeneti szabályozásának idejét rugalmassá tették, mivel a problémák nem oldódtak meg. A képviselő hiányolt átmeneti szabályokat, a többi közt arra vonatkozóan: mi van, ha egy önkormányzat által kijelölt szennyvízkezelő nem tartja be a jogszabályokat, emiatt átmenetileg szünetel az ellátás.
A fideszes Nyitrai Zsolt az egységes koordinációt és vagyonkezelést tartotta fontosnak. Rámutatott ugyanakkor arra: a jövőben meg kell alkotni a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tervet, így további jogszabályokra lesz szükség.
Gúr Nándor (MSZP) kifogásolta, hogy még szinte le se zárult a hulladékgazdálkodási törvény tárgyalása, már újra a Ház előtt van a kérdés. Hogyan lehet így biztosítani a biztonságos közszolgáltatást? – kérdezte.
Witzmann Mihály (Fidesz) az MSZP-nek címezve azt mondta: van annak egy diszkrét bája, amikor csekkekről, a családok gondjairól beszélnek, holott kormányzásuk alatt Európa legmagasabb gázára és második legtöbb áramára volt. A Fidesz-kormány által csökkentett közszolgáltatási díjakat sorolva kiemelte: ma egy átlagos család évente 100-150 ezer forintot tud megtakarítani.
Volner János (Jobbik) személyes példát hozva arról beszélt, hogy tanyán nem megy a szolgáltató a szemétért, ezért általános gyakorlat az, hogy eltemetik vagy eltüzelik a hulladékot. Szerinte meg kell oldani a lakossági sütőzsiradék, az elemek és más veszélyes hulladékok szelektív gyűjtését is, a regionális hulladéklerakókban pedig be kellene vezetni a válogatást, ami helyben munkahelyet teremt, energiát lehet belőle előállítani és a környezetet is kíméli.
Tóth Bertalan (MSZP) felszólalásában a közműcégek kintlévőségeinek mértékét tette szóvá és kutatásokra hivatkozva azt is mondta, hogy összehasonlítva magasabbak a családok terhei, többe kerül az élet, mint a szocialista kormányok alatt. Bírálta azt is, hogy az energetikai pályázatoknak nem a lakosság, hanem a közintézmények a kedvezményezettjei.
Mesterházy Attila (MSZP) arról beszélt, hogy az olaj alacsony világpiaci árát érvényesíteni kellett volna a lakossági díjakban. A kis- és középvállalkozói szektor piachoz jutását, fejlődését szorgalmazta az energetikai korszerűsítésekkel.
Heringes Anita (MSZP) egy siófoki hulladékudvar építésével összefüggő hangfelvételre hivatkozva sürgetett feljelentést. Emellett szóvá tette, hogy a gáz világpiaci árának csökkenését nem a lakosság felé vitték, hanem egyes cégeket növeltek vele nagyobbra.
Németh Szilárd (Fidesz) hazugnak, hiteltelennek és cinikusnak minősítette az MSZP rezsicsökkentésre és hulladékgazdálkodásra vonatkozó szavait. Azt mondta, a szolgáltatók 1060 milliárd forint hasznot vittek ki az országból, amit az emberekkel fizettettek meg. A szocialisták nyolc év alatt 15-ször emeltek a rezsiköltségeken, a szelektív hulladékgyűjtő szigetek kiépítése pedig csak egy biznisz volt az azokat legyártóknak. Most ahány ház, annyi szokás van – fogalmazott, jelezve, rendet kell tenni, a cél, hogy egységes, valódi közszolgáltatások legyenek és fenntartható legyen a rezsicsökkentés.
Volner János (Jobbik) azt mondta, az emberek jelentős része nem a tudatlanság, hanem a szegénység és a kiszolgáltatottság miatt égeti el a szemét, ennek pedig elsősorban a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtéssel lehetne elejét venni.
Gúr Nándor arról beszélt, hogy a gáz és az olaj ára kevesebb, mint fele, mint hat éve volt, de ennek a csökkenésnek csak a töredéke jut el a fogyasztókhoz. A rezsicsökkentés haszonélvezői pedig elsősorban a magasabb jövedelműek, pedig a rászorultaknak kellene segíteni, a kormány viszont a jobb módú emberek felé fordult – fogalmazott
V. Németh Zsolt, a földművelésügyi tárca államtitkára a vitában elhangzottakra reagálva azt mondta, egy filozofikus kérdés, hogy hol van az állami és az önkormányzati beavatkozás optimális határa. Másféle fejlesztési igénye van az önkormányzatok, a társulások körében létrejövő rendszereknek és más az országosan koordináltaknak – tette hozzá. Mindenkinek az az érdeke, hogy a hulladék mennyisége ne nőjön – folytatta, hangsúlyozva, a hulladékégetés jelentős része ismerethiányból fakad. Megjegyezte, az ellenzéki képviselők hosszú idő óta arról beszélnek, hogy a közszolgáltatók a 24. órában vannak, de ezek a cégek ennek ellenére még mindig működnek. A házhoz menő szelektív gyűjtés pedig nem várt eredményeket hozott – hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta, nem csak jogszabállyal akarják kényszeríteni a szelektív gyűjtést, de meg is jutalmazzák azokat, akik így tesznek.
Az MSZP-s Kiss László III. kerületi parlamenti képviselőként azt mondta, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás folyamatos hanyatlását tapasztalja. Szerinte a szelektív hulladékgyűjtésre ráférne a fejlesztés. Kifogásolta, hogy ritkán viszik el a szelektív szemetet.
A szintén szocialista Bangóné Borbély Ildikó arra hívta fel a figyelmet, hogy vidéken nagy kárt okozott a hulladékszigetek megszüntetése.
A vitát az elnöklő Lezsák Sándor lezárta. Zsigó Róbert, a Földművelésügyi Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára zárszavában egyebek mellett azt mondta: egyetért azzal, hogy előre kell lépni a szelektív hulladékgyűjtés területén, tesznek is intézkedéseket ennek érdekében.
Forrás: MTI
