2014-ben az udvarhelyi háztartásokban keletkezett hulladék mindössze 3%-át gyűjtötték szelektíven. Múlt héten az Európai Bizottság Life+ programjának részeként a lakossági hulladék mennyiség csökkentésének szükségességére, az újrafelhasználásra és a szelektív gyűjtésre hívják fel a figyelmet. Ennek apropóján utánajártunk, hogy Udvarhely hogyan teljesít ezen a területen – írja a varosunkudvarhely.ro.
Nem minden hulladék szemét. Szemét ugyanis az, amit a kukába (és mellé) hajítunk, és aminek előállításáért, szállításáért, tárolásáért, feldolgozásáért fizetnünk kell. Elszennyezi a talajt, a környezetet, a levegőt, tönkreteszi az életteret. Hulladékról akkor beszélünk, ha a szemetet „hasznossá tesszük”, külön gyűjtjük és alapanyagként feldolgozzuk. Három módja van annak, hogy a keletkező hulladék mennyiségét csökkentsük, illetve a már meglévő szemetet hasznosítsuk: a környezetvédelemben csak 3 R-nek nevezik a reduce (csökkentés), reuse (újrahasznosítás), recycling (újra feldolgozás) folyamatot.
A legfontosabb rész a reduce lenne, azaz az, hogy tudatos döntésekkel már eleve megakadályozzuk a szemét keletkezését (pl: vászonszatyrot használunk az eldobható műanyag zacskók helyett; kerüljük a túl sok csomagolóanyagba öltöztetett élelmiszerek vásárlását, stb.). A következő lépés a reuse, azaz az újrahasznosítás, amikor már ott a hulladék, de azt még mi magunk valamiképpen hasznosítjuk (pl: konyhai hulladékok komposztálása; margarinos dobozokban való ételtárolás, stb.). Az utolsó szakaszban pedig a recycling-nak van nagy szerepe, azaz a keletkezett és újra fel nem használt hulladék szelektálásának és környezetvédő módon való újra feldolgozásának.
Van még hova fejlődni
Arra vonatkozóan, hogy az udvarhelyi lakosok milyen tudatossággal és hatékonysággal csökkentik és hasznosítják újra a háztartásaikban keletkező hulladékot, nincs számszerűsített adatunk. Azt viszont pontosan tudjuk, hogy az utolsó fázisban mennyi szemét és milyen módon kerül a kukákba. Az arányok nem túl szívderítőek, és bőven van még tennivaló.2014-ben az udvarhelyi háztartásokban keletkezett hulladék mindössze 3%-a lett valamilyen módon szelektíven gyűjtve, ami még a hazai átlagot sem éri el, holott Románia a maga 4-4,5%-ával így is utolsó helyen kullog az EU országainak sorában (összehasonlításként a reciklált hulladék aránya Magyarországon 30%, Németországban pedig már a 70%-ot is eléri).
A városban az Sc RDE Harghita SRL végzi mind a kommunális szeméttárolók, mind a szelektív konténerek és a hulladék kezelését. A Balázs Hegedűs Csaba hulladékgazdálkodási menedzsertől származó tavalyi adatok szerint Udvarhelyen összesen 10.021 tonna lakossági hulladék keletkezett, amiből mindössze 307 tonna a szelektíven gyűjtött. Ráadásul, ha azt nézzük, hogy ebből 130 tonna a zöld hulladék (ágak, falevelek, stb.), akkor még rosszabb aránnyal számolhatunk.
A 35 ezer városlakó fejenként és évente 286 kiló szemetet termel, és ebből mindössze 1,8%-ot, azaz csak kicsit több, mint 5 kg hulladékot juttat el egy év alatt a szelektív konténerekbe. Pedig lehetőség bőven lenne, hiszen a szelektív hulladékgyűjtés 2008-as bevezetés óta a városban már 29 db papír-, 39 db PET- és 19 db üveggyűjtő konténer van. Ezekből a begyűjtött 72 tonnányi papír-, az 54 tonnányiműanyag hulladék és a 49 tonnányi üveg közvetlenül az arra szakosodott hulladékfeldolgozókba (pl: Greenglass, Greentech) kerül, alapanyagul szolgálva félkész vagy késztermékek számára.
Szemét ügy
S hogy tavaly mi történt azzal a 9.714 tonna szeméttel, amit simán csak a kukákba dobtunk? A cekendi végleges hulladéklerakóba került, ahelyett, hogy hasznosítva új termékek alapanyagául szolgált volna. Pedig a háztartásokban keletkezett hulladékok felét simán elhordhattuk volna a szelektív konténerekbe, hiszen a lakossági szemét 26%-a műanyag, 21%-a papír és 3%-a üveg.
Udvarhely ma még hatalmas távolságokra van a környezettudatos működéstől. A lakosság pont annyi szemetet termel évente (10.000 tonnát), mint amennyi kilométer távolságra van San Fransiscótól, ahol viszont kifejezetten komolyan veszik a szemét ügyét, s ahol a hulladék-újrahasznosítási szint 80% fölött van. A világváros legutóbb újabb hatalmas és példaértékű lépést tett, nemes egyszerűséggel betiltotta a 0,5 literes PET palackok nyilvános árusítását (a műanyag szatyrok használatát már korábban beszüntették).
Ha ilyen drasztikus lépésre Udvarhely még nincs is készen, kifejezetten fontos lenne, hogy legalább a már megtermelt szemét negyedét kitevő műanyagok ne kerüljenek a lerakókba, mivel ezek a legkárosabbak a környezetre. Lebomlási idejük fajtától függően több száz év; gyártásuk, bomlásuk, égetésük során is mérgező, egészségre igen káros melléktermékeket bocsájtanak ki, egyaránt szennyezve a talajt, vizet, levegőt, veszélyeztetve az egész ökoszisztémát.
A cikk eredetiben itt olvasható: http://varosunkudvarhely.ro
