Korszerű válogató gépsort helyeznek üzembe Gyergyóremetén

-Nemrég szerelték össze remetei központ hulladékválogató gépsorát. Eddigi nyilatkozatok szerint Európa legkorszerűbb válogatósoráról lenne szó. Mivel lehetne alátámasztani ezt a kijelentést?
-Én nem szeretek ilyen hangzatos kijelentéseket tenni, úgy gondolom, hogy nem ismerjük annyira az europai szinvonalat, hogy azt mondhassuk, a miénk jobb. Az viszont igaz, hogy a zsákfeltépő gépek német gyártmányúak, és az ezeket gyártó cég az ágazatban a világ három legjobbjának az egyike. A vágófelülete és kései úgy vannak kialakítva, hogy csendesek munkavégzés közben, a gép automatizált, csak akkor dolgozik, amikor a beadagolt mennyiség elérte az optimális súlyt, egyenletes az előtolása, ezért energiatakarékos. A szállító szalagok nagy teherbírásuak, szükség szerint változtatható a sebességük. A kötegelő prés attól különleges, hogy a préselés két fázisban történik, fázisunkét egy-egy irányból, így a tömörítés sokkal hatékonyabb. Optimizált a kötözési rendszere, oly mértékben, hogy a lehető legkevesebb drótot használ. Svéd gyártmány, fenttartási költsége alacsony, erős, hosszú élettartamú gép. Ágazatában az utolsó generációt képviseli, tehát a legjobb.
Összességében tehát meg vagyunk elégedve a beszerzett felszerelésekkel, örülünk annak, hogy a kivitelezőink komoly cégek, akik nem holmi olcsó, gyenge minőségű gépekkel szerelték fel a szóban forgó létesítményeket.

-Pontosan milyen alkotóelemekből áll ez a gépsor, és mi az újrahasznosítható hulladék ezen? Mi egyáltalán a működése elve a gépsornak?
-A gépsornak az a feladata, hogy a lakósság által szelektíven gyűjtött újrahasznosítható hulladékot anyagtípus szerint külön csoportokba vállogassa. A gépsor három részből áll: előkészítő rész, válogató rész, kötegelő rész.

-Vegyük sorba ezeket.
-Az előkészítő rész első eleme a zsákfeltépő szerkezet. Ugyanis a megyei hulladék-gazdálkodási projekt keretében is a szolgáltatónak műanyag zsákokat kell a lakósság rendelkezésére bocsájtania a különböző újrahasznosítható hulladék gyűjtésére. Így zsákolva fogják összegyűjteni és elszállítani ezt a típusú hulladékot a szelektív hulladékválogató üzembe. A zsákfeltépő szerkezet összetépi a garatba beöntött zsákokat és az így kiszabadult hulladék egy szállítószalagra kerül.
A szállítószalag a külön gyűjtött hulladékot a válogató állás szintjére emeli. Itt kézi munkaerővel az újrahasznosítható hulladékot – a felvásárló piac igényei szerint – külön értékesíthető kategóriákra válogatják. Az így szétválogatott hulladék a válogató állások alatt levő tároló kamrákba gyűjtik. Ezek előtt egy szállító szalag fut, amely a hulladékot a kötegelő prés garatjába szállítja. Az így összepréselt, és összekötözött köteget a csarnok másik részébe szállítják egy célgép segítségével és itt raktározzák az értékesítésig.

– Összesen hány új munkahelyet teremt a gépsor munkába állítása?
A tervek szerint a válogatóállomást, a hozzá tartozó gépekkel együtt, két váltásban 27 ember fogja üzemeltetni. Ám a végleges számot a majdani szolgáltató fogja eldönteni. Mi a minőségi- és a mennyiségi mutatókat adjuk és meg is követeljük azok betartását.

-Adott a csíkszentsimoni szelektív hulladékválogató gépsor. Ahhoz képest milyen újdonságot hoz a remetei berendezés?
-A csíkszentsimoni szelektív hulladékválogató állomás szinte ugyanazokat a munkafázisokat tudja végezni, mint a gyergyóremetei, csak háromszor kisebb arányban. A simoni állomás éves teljesítménye hozzávetőlegesen 5700 tonna. Ehhez képest a remetei 15600 tonna hulladék szétválogatására képes. A remetei gépsorok modernebbek, nagyobb a teljesítményük.

-A szelektív hulladék a működés során ömlesztve érkezik a válogató üzembe, vagy azelőtt át kell esnie egy előválogatáson? Az előválogatás a lakosság feladata lenne? A kérdéshez magyarázatképpen hozzáteszem: jelenleg három tárolóedénybe dobja az újrahasznosítható hulladékot a lakosság – legalábbis Csíkszeredában – begyűjtéskor viszont ugyanabba a konténerbe ürítik azokat. Fog ez változni a megyei rendszer esetében?
-Ezzel a kérdéssel a szelektív hulladékgyűjtés lényegére tapintott. A Hargita megyei integrált hulladékgazdálkodási rendszer úgy van megtervezve, hogy a szelektív hulladékgyűjtést a lakosság végzi. Ez más országokban is így van. A hulladék összegyűjtése után nem történik előválogatás. Pontosan ez jelenti az óriási kihívást, mert ha a lakósság nem támogatja, nem érzi ennek a tevékenységnek a fontosságát, nem végzi el az újrahasznosítható hulladék külön gyűjtését otthon a háztartásban, a hulladékgazdálkodási projekt nem tudja elérni célját. Mi a célja ennek a projektnek? A legfontosabb célja az, hogy minél kevesebb háztartási hulladék kerüljön végleges lerakásra, ezáltal hosszú távon mérséklődik a környezetszennyezésnek ezen kiapadhatatlan forrása. A második célja az, hogy a lehető legnagyobb mennyiséget újrahasznosítsunk a megyénkben „termelt” háztartási hulladékból. Az így termelt bevételből célirányosan fenntarthatóvá tegyük a megyei hulladékgazdálkodási rendszert úgy, hogy a megyei önkormányzatnak ne keljen saját bevételéből támogatnia ezt a vállalkozást (amit a jelenlegi törvények szerint nem is tehet meg) és a lakósságnak se kelljen minden évben magasabb elszállítási díjat fizetnie ezért a szolgáltatásért. Az sem elhanyagolható tény, hogy az újrahasznosítással csökkenteni lehet az új nyersanyagok (fa, különböző ércek, kőolaj, földgáz és így tovább) kitermelt mennyiségét.
Az biztos, hogy nagyon lehangolóan hat az a látvány, ha a lakósok azt látják, hogy a szolgáltató, azért, hogy pár száz liter gázolajat megspóroljon, egy konténerbe vagy egy kukásautóba önti és úgy szállítja el a lakósság által külön zsákokban vagy konténerekben gyűjtött hulladékot. Véleményem szerint ezt a szokásrendet a IHR Hargita ADI könnyen megoldhatja, hogyha kötelező módon előírja a szolgáltatónak, hogy a szelektíven gyűjtött különböző típusú újrahasznosítható hulladékot külön autókkal kell elszállítani és ezt az előírást betartatja. A szelektív hulladékgyűjtés még nem egy kiforrt téma, erre vissza fogunk térni miután sikerült kiválasztani a szolgáltatót.