Érdemes talán először feltenni néhány kérdést:

– Vajon felelős ember az, aki bár a kukáját heti rendszerességgel kihelyezi, de az már nem érdekli, hová kerül a hulladéka?

– Vajon felelős ember az, aki egy környezetvédelmi beruházás kapcsán csak annyit képes a nyilvánosságba kiabálni, hogy “igen, támogatom, csak ne nálunk épüljön meg”?

– Vajon felelős ember az a politikus, aki az adott technológiáról mit sem tudva – és persze nem törődve a Magyar Tudományos Akadémia ajánlásával sem – mérgezéssel riogat egy egész várost?

– Vajon felelős ember az, aki inkább elnézi az árok szélére ledobott, valóban környezetszennyező gumiabroncsokat, mintsem hogy támogasson egy olyan beruházást, amely biztonságos módon képes ártalmatlanítani a hulladékot?

Polgármesterségem alatt sok mindent megtapasztaltam már, de úgy tűnik, két évtized után is meg lehet még lepni. Olyanról ugyanis sokszor hallottam már, hogy egy környezetszennyező cég ellen tüntetnek, de olyat még nem láttam, hogy éppen a környezet megóvását szem előtt tartó beruházást próbálnának ellehetetleníteni. Az elmúlt hetekben azonban éppen ez történt Kaposváron.

homatech

A tervezett üzem látványterve. Forrás: http://www.homatech.hu/

Ahhoz, hogy tisztán lássuk a helyzetet, elegendő a fentiekben feltett kérdéseket megválaszolni.

Először is: bár ma egyre több ember beszél a globális problémákról, legyen szó klímaváltozásról, az energiaellátás bizonytalanságáról vagy éppen a korábbi hulladékkezelési rendszerek fenntarthatatlanságáról, ennek ellenére sajnos sokak számára addig tart csak a környezettudatos gondolkodás, amíg a hulladékát ki nem helyezi az utcára, s azt a szolgáltató el nem viszi. Az már kevésbé érdekli, hogy ezután mi történik, elássuk-e, elégetjük-e, netán feldolgozzuk. A lényeg az, hogy eltűnt a szeme elől, számára tehát megszűnt a probléma. Egy polgármester azonban itt nem állhat meg. Nem állhat meg, hiszen feladata egy ilyen kérdésre megnyugtató választ adni.

Kaposváron ennek szellemében, felelősségünk biztos tudatában döntöttünk a Zöld Kaposvár-stratégia mellett, amelynek célja, hogy fenntartható módon működtessük a várost, s hogy megőrizzük a természet értékeit a következő generációknak. Erről már írtam ezen a felületen, most csak összefoglalva rögzítem: ennek részeként igyekszünk minél több területen átállni az alternatív energiaforrásokra, másrészt pedig dolgozunk azon, hogy kevesebb hulladékot termeljünk, s hogy annak is minél nagyobb hányadát hasznosítsuk újra.

Ennek jegyében vezettük be az egész városban a szelektív hulladékgyűjtést, ezért építettünk új hulladékfeldolgozót, ezért tervezzük a szennyvíztelepünk megújítását is, és ezen elvek mentén értékesítettünk két héttel ezelőtt mintegy hét hektárnyi külterületet annak a gumifeldolgozó cégnek, amely égetés nélkül, hőbontással szedi szét alkotóelemeire a hulladékot, majd azokat másodnyersanyagként – acélként, kokszként, bioolajként és gázként – értékesíti, illetve hasznosítja.

Le kell írnom azonban: akinél csak addig tart a környezettudatosság, hogy a szeme elől eltűnik a szemét, annak aligha van erkölcsi alapja arra, hogy egy környezetvédelmi beruházás ellen tüntessen. Mert ha a hulladék termelésében részt veszünk, akkor a feldolgozásnál sem mutogathatunk másra.

Persze, tudom én, hogy itt nem környezetvédelemről van szó, hanem politikáról, vagyis arról, hogy a szakmai érvek félreállításával az ellenzék szeretne politikai hasznot húzni a riogatással. Az akadémia szakvéleményével mit sem törődve gumiégetésről, környezetszennyezésről beszélnek, s úgy hergelik az itt élőket, hogy ők maguk nem is Kaposváron élnek. Az sem zavarja őket, hogy Magyarországon több településen is működik hasonló feldolgozó, s ezek egyikénél sem jelentkezett probléma.

És bár a politika nem babazsúr, de az emberek megfélemlítésével operáló igyekezetet mélyen elítélem. Mert nem kell mindenben egyetértenünk, de abban megállapodhatunk, hogy a technológia biztonságát illetően a Magyar Tudományos Akadémia tud érdemben nyilatkozni (és ezt meg is tette, mint ahogyan a legszigorúbb uniós tanúsítvánnyal is rendelkezik az eljárás), míg egy politikus aligha. És az is nyilvánvaló, hogy a környezetvédelem nem pártpolitikai kérdés, hanem közös érdek. Aki ezt nem ismeri fel, vagy éppen tudatosan cselekszik ez ellen, az rendkívül felelőtlen ember.

Kaposvárnak fontos, hogy tovább haladhasson a környezettudatosság és a környezetvédelem útján. Ennek éppúgy része a gumifeldolgozás 21. századi módja, miként a biogáz bevezetése az intézmények fűtési rendszerébe, a modern hulladékfeldolgozás, vagy éppen a gázüzemű buszflotta, illetőleg az elektromos autók beszerzése. Aki a környezetiparba, a környezetet megóvó technológiák elterjesztésébe és működtetésébe fektet be, az nyertese lesz a jövőnek.

Városunkban pedig csak olyan iparágak betelepülését engedélyezzük, amelyek a jelenleg itt működőknél is biztonságosabbak. Számunkra ez a legfontosabb, s felülír minden más szempontot, még a munkahelyteremtést és az adóbevételt is. Biztos vagyok azonban abban, hogy a most Kaposvárra érkező világszínvonalú technológia biztonságos és városunkat a környezetvédelem és az újrahasznosítás élvonalába helyezi.