Szemétből csinál robotokat a bolíviai csodagyerek
Patacayma poros utcáin egy kis narancssárga tárgy ügyesen kerülgeti a kátyúkat és a forgalmat. Ő Wall-E, a robot, amit „Patacayma zsenije”, a 17 éves Esteban Quispe készített. Tervezőjéhez hasonlóan Wall-E ma már rendszeres vendége ezeknek az utcáknak. Ő a város nem hivatalos kabalája – írja a latin-amerika.hu.
A fiú ebben a kis La Paztól 62 mérföldre lévő vidéki városban nőtt föl, ami nem arról híres, hogy fiatal technikai csodagyerekeket nevel. Estebant egyfajta helyi hírességgé tette ösztönös tehetsége, hogy robotokat és más technikai alkatrészeket építsen e-hulladékból. Teljes mértékben autodidakta, és szinte egyáltalán nem volt olyan műszaki tanára, aki segített volna neki.
„Az elmúlt néhány év egy kicsit zűrös volt, amióta megcsináltam Wall-E-t” – nevet Esteban az házukban kialakított műhelyében. A tehetséges fiatal először országos, majd nemzetközi hírnévre tett szert, amikor 2014-ben egy iskolai vásáron bemutatta kis robotját.
Esteban megalkotta a rajzfilmbeli robotot – Fotó: teleSUR/Dimitri O’Donnell
„Emlékszem, hogy amikor gyerekkoromban láttam a Wall-E című filmet, arra gondoltam, hogy szeretnék egy ilyen játékrobotot” – idézi fel Esteban. Szüleinek nem volt pénzük rá, hogy megvegyék neki az igazi játékot, úgyhogy Esteban úgy döntött, hogy csinál egyet magának. „Állandóan a fejemben volt Wall-E képe, és egy nap úgy döntöttem, hogy megcsinálom magamnak.”
Azonban a fiú nem ugrott le a helyi vasáru boltba, hogy alapanyagokat vegyen hozzá, hanem egyenesen a helyi szemétlerakóhoz ment.
„Szinte minden megtalálható ott” – mondja nekem Esteban, ahogyan autóval a szeméttelep felé tartunk. És nem is tévedett. Semmi sem készíthet fel a rothadó állati tetemek, birkafejek, háztartási szemét, roncsautók és elektronikai hulladék által árasztott bűzre, ami a hatalmas telep minden négyzetcentiméterét borítja.
Emberek olykor még állatokat is felgyújtanak, és majd elektronikai hulladékot dobnak rájuk, aminek következtében veszélyes vegyi anyagokból álló keserű, sűrű fekete füst száll fel.
A szag annyira erős, hogy mindketten kapkodunk a levegő után, miközben Esteban körbevezet. „Én mostanra már megszoktam, de oda kell figyelni, hogy az orrodon és ne a szádon vegyed a levegőt, különben rosszul leszel” – figyelmeztet.
„Miért vállalsz ekkora kockázatot, csak hogy összegyűjtsd az alapanyagokat?” – kérdezem a lelkes tinédzsertől, aki öccsével együtt össze-vissza ugrándozik a szeméthalmok között.
Esteban (a kép jobboldalán) az öccsével a szeméttelepen – Fotó: teleSUR/Dimitri O’Donnell
„Nos, az emberek itt szabadulnak meg régi elektronikai eszközeiktől, rádióiktól, tévéiktől és játékaiktól” – mondja Esteban. „Én fel tudom használni ezeket a projektjeimhez, és jó alkalom ez megmutatni az embereknek, hogy többet is újra lehet hasznosítani.”
A bolíviaiak körében még nem vált megszokottá az újrahasznosítás, még kevésbé a hulladékok szétválogatása a szeméttelepen. „Minden össze van keveredve” – magyarázza Esteban. „Nem szabadna égetniük a veszélyes elektronikai hulladékot, mert az káros az egészségünkre” – mondja nekem.
Esteban Wall-E-ja régi mobiltelefonokból, tranzisztoros rádiókból és karácsonyfaégőkből készült. A burkolata sörös dobozokból van, a szemei műanyag dobozokból, a mozgó lánctalpai pedig egy régi bicikli újrahasznosított alkatrészeiből.
Wall-E-t egy Esteban által kifejlesztett mobiltelefonos alkalmazással lehet irányítani. „Wall-E tud menni, integetni, sőt még táncolni is” – magyarázza büszkén Esteban. Még intelligenciája is van kikerülni az útjába kerülő tárgyakat.
A robot kétségtelenül lenyűgöző, ám megalkotója láthatóan nincs elszállva az alkotásától. „Hála istennek megvan ehhez a tehetségem, amit kezelnem kell” – mondja Esteban. „Van egy tanár a fejemben, és amikor készítek valami, akkor tanácsokat ad nekem” – mondja a fiatal feltaláló.
Estebannak többé nem kell a bűzölgő szemétlerakóban keresnie alkatrészeket az újabb robotjaihoz. Miután híressé vált rengeteg rajongója lett Bolívia szerte. „Az emberek adnak nekem nyersanyagokat, úgyhogy szerencsés vagyok” – mondja.
Esteban elnyert egy ötéves ösztöndíjat is a La Paz-i Katolikus Egyetemen, ahol elektromechanikusságot tanulhat. Így aztán 17 évesen elhagyta a szülői házat, és most egyedül él La Pazban, ahol a legtöbb idejét új, fejlettebb robotok megalkotásával tölti.
„Vannak álmaim” – mondja Esteban. „A NASA-nál szeretnék dolgozni, el akarok jutni az űrbe, és meg akarom nézni, hogy mi van ott” – jelenti ki határozottan. „El akarom készíteni a saját robotjaimat, hogy ismeretlen galaxisokat fedezzek fel, és újfajta rakéták megalkotását akarom kidolgozni” – mondja.
Ez a fiatal magabiztos fiú úgy véli, hogy bármi lehetséges, és amikor otthagyom, dühösen kalapál egy darab vasat egy még ismeretlen tárggyá. A fejében azonban mindennek értelme van. Ha valaki képes eljutni az űrbe, akkor Esteban az.
Forrás: teleSUR
Fordította: Latin-Amerika Társaság