fbpx

Építsünk hulladékból!

A világon évente 1,3 milliárd tonna építőanyagot lehetne újrahasznosítani. Az építőiparban is egyre többen figyelnek az anyagok újbóli felhasználhatóságára, de vannak, akik az élet más területéről gyűjtenek hulladékot – újságpapírból, palackból, hanglemezből – és abból próbálnak minőségi és fenntartható építőanyagot előállítani. Bán Dávid írása az epiteszforum.hu-n.

Egy termék – beleértve az épületet is – „előállításánál” a környezeti terhelés általában egyenesen arányos a befektetett energia mértékével. A megfelelő anyaghasználat, a helyi adottságok figyelembe vétele és a technológia megválasztása persze sokat segíthet a helyzeten. A már megtermelt, előállított anyagok elsődleges használatuk után, racionális mértékben újrahasznosíthatóak, ezzel hosszabb távon csökkenthető a környezeti terhelés.

Recy blocks

A 2014-ben megjelent Building with Waste című könyv szerint a világ építőipara évente nagyjából 1,3 milliárd tonna olyan anyagot dob szemétre, ezt még valamilyen formában hasznosítani lehetne. A szerzők úgy érvelnek, hogy a jövő építészetében az újrahasznosított és újrafelhasznált építőanyagoké lesz a főszerep.  A hagyományos építkezés megbecsülte a tartós anyagokat, amelyeket adott esetben előszeretettel újra felhasznált. Gondolhatunk a korábban még drágán elérhető téglák vagy a még el nem korhadt faanyagok ismételt beépítésére. Ez a szokás idővel eltűnt, és ma már a fenntarthatóságban gondolkodó építészek mellett egyre többen fordulnak a régi anyagok felé – egyfajta dizájnelemként.

University of Brighton: Waste House, Brighton

Az Egyesült Államokban folyamatosan növekszik az az ipar, amely az építőanyagok újrahasznosításával foglalkozik. Cégek, az ügyfelek igényeit pontosan megismerve, határozott céllal szerződnek elbontásokhoz, hogy az épületekből a még felhasználható anyagokat – elsősorban nyílászárókat, szanitereket, épületfát, padlóburkolatot – nyerjenek ki és adjanak tovább. Míg korábban a gyorsaság volt a legkifizetődőbb, ma egyre több helyen kapnak kedvezményt az olyan bontások, ahol kevesebb anyagot kell megsemmisíteni, elégetni, vagy tárolókban elhelyezni, így a környezeti terhelés is kisebb mértékű. Ugyanakkor az idősebb anyagok vintage értéke is megnőhet, régebbi épületfák vagy kilincsek és más kiegészítők pedig az igényesebb, a ritkaságra vágyó megrendelők figyelmét is felkeltik. Az újonnan készített replikákkal szemben egyre nagyobb reneszánszát élik az eredeti, megmentett anyagok.

A kaliforniai Beyond Waste cég minél több bontáson igyekszik részt venni és ott darabról darabra megmenteni az arra érdemes anyagokat. A cégvezető szerint odafigyeléssel erdőnyi faanyagokat lehet kimenteni, ha a bontásnál erre odafigyelünk. Vevőkörük egy része az alacsony ár miatt, mások kifejezetten környezettudatos meggondolásból keresik a bontott alapanyagokat, de olyanok is akadnak, akiket a régi anyagok szépsége vonz.

Block Research Group: Zurich Pavilion raklapokból és újrahasznosított faanyagból

Vannak építészek, formatervezők, akik másutt felhasznált anyagokat hasznosítanak és értelmeznek újra az építőiparban. Norvégiában kidobott újságpapírokból készült deszkákkal kísérleteznek, olyan módon, hogy az így kapott alapanyag a farönkökhöz hasonlóan formálható, a víznek és a lángoknak is ellenálló legyen, hogy mindenféle épülettípushoz fel lehessen használni. Mások a nehezen elbomló, nagy nedvszívó anyagokból, pelenkákból, kozmetikai és egészségügyi termékekből, a szerves anyagok eltávolításával olyan polimereket állítanak elő, amelyek azután jól hasznosulhatnak a háztetők szigetelésében, zsindelyezésében. Sok kísérlet zajlik a világot egyre jobban ellepő PET palackok építőiparban való újrahasznosítására is: téglákat vagy akár ingyenesen elérhető épületszigeteléseket, „természetes” hűtőrendszereket állítanak elő belőlük.

Chris Collaris, holland építész a bontásra ítélt, főleg olajszállító hajókat alakítaná át épületekké, ezzel enyhítve a nagy hajók szétszerelésekor keletkező környezeti terhelésen és az adott területek lakhatási problémáin egyaránt. A New York-iMcDowell Espinoza a technikai hulladékokat forgatja át ötletesen az építőiparba, így például a kidobásra ítélt hanglemezekből burkolatot, „tetőcserepet”, sőt a masszív újságpapír tekercsekből falazatot készít.

Tető hanglemezből

Azonban, mint minden gyártási folyamatra, az építőiparra is érvényes az általános megállapítás, hogy a környezet és az energiafelhasználás szempontjából a mértékletesség a leginkább kíméletes megoldás, ha valóban csak a szükségleteknek megfelelően, leginkább a helyben lelhető anyagok felhasználásával és hosszú távra építkezünk.

Bán Dávid

Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .