Most már végleg betelt a hordó! Az Országgyűlés elé kerülnek a veszélyes hulladékok
Remélhetőleg a Greenpeace Magyarország által a napokban kirobbantott botrány lesz az utolsó. Legalábbis abban az értelemben, hogy végre az általunk megválasztott parlamenti képviselők is foglalkoznak majd az ország különböző pontján előkerülő hordókba zárt, onnan kiszabaduló vegyszerekkel. Pénteken kiderült, az Országgyűlés környezetvédelemmel foglalkozó ellenőrző bizottságának jobbikos elnöke a Tisztelt Ház elé viszi a veszélyes hulladék jelentette kockázatok ügyét – írja az alfahir.hu.
A Greenpeace Magyarország (Kiskunhalas esetében a helyi Vasvarjú Természetvédelmi Alapítvánnyal karöltve) ismét a sajtónyilvánosságon keresztül mutatta be a magyar társadalom számára, hogy csak úgy, mint az Illatos úton, vagy Balmazújvárosban, az ország számos pontján találhatunk nem megfelelően kezelt veszélyes-hulladéktárolókat. Sok esetben, hiába tudnak a létezésükről az illetékes hatóságok, ha egyáltalán cselekednének, akkor vagy a kárrendezésre szánt költségvetési forrás hiánya miatt, vagy a nem megfelelő jogszabályi környezet okán, de nem tudják eltüntetni a hordókat, így azok zavartalanul szennyezhetik a külvilágot.
Letagadhatatlan tendencia ugyanakkor az is, hogy csak abban az esetben mozdul meg az államgépezet, ha már a sajtó, a civilszervezetek azt kikényszerítik. Addig marad a (látszólagos) mozdulatlanság.
Ennek vetne véget Kepli Lajos, a Jobbik szakpolitikusa. Az ellenzéki képviselő önálló parlamenti bizottság felállítást kezdeményezi, amely a Magyarországon található veszélyes-hulladéktároló telepekkel foglalkozna, ezeknek a számát, állapotát mérné fel, és azt, milyen törvényi beavatkozásra lenne a szükség ahhoz, hogy ne a lakosságnak vagy a civil szervezeteknek kelljen felhívnia a figyelmet a szabadon tárolt, hegyekben álló hordókra; minderről pénteki sajtótájékoztatóján beszélt, a kiskunhalasi telep bejárata előtt.
Örökség
Hálátlan örökség ez: már az 90-es évek eleji felmérések szerint is akár az ezret is elérheti az olyan lerakatok száma, amelyek kockázatot jelenthetnek a környezeti élővilágra, a vízbázisra, a lakosságra. S bár egy részüket sikerült már semlegesíteni, de az azóta eltelt időben újak keletkeztek – minthogy azt a kiskunhalasi eset is tanúsítja – ugyanakkor 2010 óta fokozatosan csökken a kármentesítésre szánt források aránya, jelenleg nincs a költségvetésben kármentési alapra szánt pénz. „Ezért lehetővé kell tenni, hogy már jövőre is álljon rendelkezésre forrás a kármenetesítésre, hogy folytathassuk azt a tevékenységet, amelyet több évtizede elkezdtünk. Hogy egy egészségesebb környezetben élhessünk” – jelentette ki Kepli.
A 2013-ban felszámolt Bács-Reál Kft. által bérelt, azóta tulajdonost váltott, több ezer négyzetméteres terülten már öt esztendeje mindenféle műszaki védelem nélkül több száz tonnányi veszélyes hulladék van a szabad ég alatt.
„Az ilyen esetekkel szemben fel kívánunk lépni, illetve meg akarjuk akadályozni ezek kialakulását”
– tette hozzá Kepli Lajos.
Hogy valamit tennie kell a törvényhozásnak, azt mindenképpen jelzi, hogy ez a helyzet már 2011 óta ismert a Csongrád Megyei Kormányhivatal, illetőleg jogelődje (Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség) előtt,ennek ellenére sem sikerült elszállítani a telepen hátrahagyott veszélyes hulladékot.
A politikus elmondta, hogy a felállítandó parlamenti bizottságnak pont ezért két feladata lenne:
- EGYRÉSZT A VESZÉLYES HULLADÉKKAL DOLGOZÓ MŰKÖDŐ VÁLLALKOZÁSOKNAK MEGFELELŐ PÉNZÜGYI GARANCIÁT KELL NYÚJTANIUK EGY OLYAN ALAPHOZ, AMELYBŐL FINANSZÍROZNI LEHETNE A TEVÉKENYSÉGÜKBŐL SZÁRMAZÓ ESETLEGES KÖVETKEZMÉNYEKET.
- MÁSRÉSZT AZ ÁLLAMNAK ÁLLNIA KELL AZ ELHAGYOTT, MÁR MEGSZŰNT TELEPEKEN AZ AZONNALI KÁRRENDEZÉST, MÉGPEDIG AZÉRT, MERT ÉVRŐL ÉVRE NÖVEKSZIK A KOCKÁZATA ANNAK, HOGY OLYAN SZENNYEZŐDÉS KÖVETKEZIK BE, AMELY MÁR VISSZAFORDÍTHATATLAN KÖVETKEZMÉNYEKKEL JÁRNA.
Kepli ismertetése szerint az eseti bizottság szakértők bevonásával mérné fel azokat a telephelyeket, amelyek még kockázatot jelentenek, s a végén a Parlament elé terjesztenék a javaslatukat mind a szükséges törvénymódosítások, mind a pénzügyi garanciákat illetően.
„Ennek érdekében hívjuk fel a kormánypárti képviselőket, hogy támogassák a kezdeményezésünket. Egy ilyen ügy mellé oda kell, hogy álljanak, hiszen hazánk jövőjéről van szó. Nem aktuálpolitikai céllal, hanem hazánk jövőért aggódva”
– hangsúlyozta a politikus.
S mielőbb lépni kellene már, mert ott ketyeg a bomba az ország alatt.
2016, Magyarország
A Bács-Reál Kft. esete azonban túlmutat annak környezetvédelmi jellegén – hiszen a felszámoló, a hatóság asszisztálása mellett úgy tűnhetett el a semmibe a cég, hogy közben minden következmény nélkül több száz tonna veszélyes hulladékot hátrahagyott egy telken.
Sőt, a jelenlegi közállapotokra tökéletesen jellemző a kép: miközben az ingatlan tulajdonosa nem tudja birtokba venni, hasznosítani a tulajdonát, addig a Kft. korábbi ügyvezetői Kiskunhalason egy másik céget alapítva továbbra is hulladékgazdálkodással foglalkoznak.
Ez a történet itt még nem ért véget – ez egészen bizonyos!