Gondolkodjunk körkörösen

A körkörös gazdaság céljai között szerepel a keletkező hulladékok csökkentése, illetve azok újrahasznosítása. Az újrahasznosítás során legtöbben az anyagában történő újrahasznosításra (recycling) gondolnak, de nagyon sok esetben csak a “downcycling”, azaz értékcsökkentő újrahasznosítás valósul meg.

A downcycling során a keletkező hulladékot gyengébb minőségűként hasznosítják újra. Erre példa a műanyagok vagy a papírok „újrahasznosítása” (utóbbi újként fehér színű és jó minőségű, majd sárgás és rosszabb állagú lesz, ezek után papírszatyor, majd csomagolás lesz belőle, végül kidobják és elégetik).

Az ideális az lenne, ha a termékek minél többször újrahasznosíthatóak lennének, ez a körkörös gazdasági modell célja is. Ma nem az a kérdés, hogy a keletkező hulladékokat hogyan lehet a legjobban kezelni, hanem hogyan tudjuk megakadályozni, hogy a termékekből hulladék váljon.

Egy példa lehet a világ egyik legnagyobb műanyag felhasználója, a dán játékkészítő LEGO cég, aki azt vallja, hogy az általa gyártott kockák játék közben nem mennek tönkre és azt ígéri, hogy azok mindig kompatibilisek lesznek egymással. Mindezek mellett komoly hangsúlyt fektet a kőolaj alapú műanyagok kiváltására.

Már ma is működő lehetőség van az építőanyagok újrahasznosításában, mivel a lebontott épületek máshol kiváló alapanyagként szolgálnak. Mind ezen bontási munkáknál, mind régi lerakók, területek szanálásakor az urbanmining egy fenntarthatóságot biztosító opció lehet. A nagyméretű háztartási gépeknél az első lépésnek nem a gép cseréjének, hanem az elromlott alkatrész cseréjének kell lennie.

Egy biztos, a körkörös gazdaság akkor fog jól működni ha a szereplők követik a “lehető legolcsóbban a lehető legjobbat” elvet.