Kötelező és prémiumár a hulladékhasznosítóknak

Egyes klímapolitikai és zöldgazdaság fejlesztési tárgyú törvények módosítását vitatta meg szerdán az Országgyűlés.

Fidesz: klímapolitikai, rezsicsökkentési céljai vannak a javaslatnak

Manninger Jenő (Fidesz) a törvénymódosításból kiemelte, hogy a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság ellenőrzései hatékonyságának növelése érdekében szabályozzák a próbavásárlást és a fel nem fedett próbavásárlást. Úgy értékelte, a víziközmű-szolgáltatásokkal kapcsolatos változtatások a jobb ügyintézést szolgálják.
Az energetikai auditálással kapcsolatban az auditok ellenőrzésével kapcsolatos szabályok egyértelműsítését emelte ki.
Hozzátette: a törvényjavaslat célja az is, hogy 2017-től elindulhasson a megújulóvillamosenergia-termelés támogatási rendszere (Metár).
Szerinte a javaslat a klímapolitikai, zöldgazdasági és rezsicsökkentési célokat egyaránt tartalmaz.

MSZP: a kormány hátráltatja a zöldmegoldások elterjedését

Heringes Anita (MSZP) a kormány klímavédelmi politikáját bírálta. Szerinte a kormány intézkedéseivel akadályozza, hátráltatja a zöldmegoldások elterjedését. Felvetette, hogy a kormány tavaly elvonta a lakosság számára elkülönített, vissza nem térítendő energiahatékonyság-javító program mintegy 100 milliárd forintos uniós forrását.
Véleménye szerint az energiahatékonyság területén a magyar lakásállomány átfogó megújítására lenne szükség, ez tartósan csökkentené a lakossági energiaszámlákat, a környezeti terhelést és nőnének az építőipari beruházások.
Az ellenzéki politikus hibás döntésnek nevezte a szélerőművek létesítésének megtiltását. Szóvá tette azt is, hogy a Metár bevezetése már hatéves késésben van, ennek oka a kormány.
Úgy összegzett: az MSZP nem fogja támogatni a javaslat elfogadását, mert érdemben nem segíti a zöldgazdaság fejlesztését, a lakásállomány megújítását, nem ad lendületet a megújuló energiaforrások nagyobb arányú felhasználásának.

Jobbik: változás kellene a kormány klímapolitikájában

Kepli Lajos (Jobbik) azt firtatta, merre indul el az Egyesült Államok mint jelentős kibocsátó Donald Trump győzelme után. Megjegyezte, Trump nem tartozik az elkötelezett zöldek közé. Kérdéses, hogy a világszintű klímavédelmi tervekkel mi lesz – mondta.
Szólt arról is, hogy jelenleg Magyarországon a megújuló energiák elterjedését nem túlzottan szorgalmazza a kormány, példaként a napelemek megadóztatását és szélerőművek kijelölésére vonatkozó, a köztársasági elnök által visszaküldött jogszabályt említette.
Az ellenzéki politikus azt mondta, amíg nincs koncepcionális változás a klímapolitikában, addig nem tudják jó szívvel támogatni ezeket a törvényeket. Bár támogatható javaslatok vannak az előterjesztésben, valószínűleg tartózkodni fognak a szavazásnál – jelezte.
Kepli Lajos is amellett érvelt, hogy igazi rezsicsökkentést az energiahatékonysági beruházásokkal lehetne elérni.

LMP: látszatcselekvésre és kártételre jó a javaslat

Schmuck Erzsébet (LMP) hiányolta, a kormányzati klímastratégiát, szerinte a kabinet másfél éve adós a nemzeti éghajlatváltozási stratégiával. Azt is firtatta, milyen mandátummal tárgyal a magyar delegáció a marokkói Marrákesben az ENSZ 22. nemzetközi klímakonferenciáján.
Az LMP szerint a törvényjavaslat kizárólag látszatcselekvésekre, illetve jól hangzó célok mögé bújtatott kártételekre lenne alkalmas – közölte, rögzítve azt: frakciója nem támogatja.
A villamos energia törvényben szereplő prémiumárazást azért kifogásolta, mert a kormány elkerüli azokat a kikötéseket, amelyek lökést adhatnának a megújulóenergia-piac fejlődésének. Hozzátette: az európai gyakorlat szerint a zöldenergia ott fejlődik látványosan, ahol átlátható, kiszámítható és hosszú időre rögzített az árszabályozás. Magyarországon azonban teljesen áttekinthetetlen és a miniszterelnök által kézi vezérelt energiahivatal intézi az árazást egyedi szabályok alapján – közölte.
Azt is bírálta, hogy a hulladékégetők építését is ösztönöznék, mert rájuk is vonatkozna a kötelező és prémiumár. Furcsának nevezte a vízszolgáltatás területén a rezsicsökkentést, mert szerinte az önkormányzatokra terhelik a vízdíjak csökkentését. Szerinte ez újabb sarcot jelentene a településeknek.
Schmuck Erzsébet a titkosítás első lépcsőjének tartotta, hogy a nemzetgazdasági miniszternek nem kellene évente beszámolnia a kvótakereskedelemből befolyt bevételekről.
A családi házak energiahatékony korszerűsítése helyett inkább adminisztratív módszerekkel harcol a kormány ezen a területen – mondta, hozzátéve: a kötelező energetikai audit és az energetikusnak nevezett bürokraták újabb költségeket és adminisztrációs terhet jelentenek.

Zárszó

Szabó László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára azt mondta, négy dolgot mérlegel a törvény zárószavazásakor: mentességet kap a rákkutatás fluorkibocsátással összefüggésben, a Metár hatályba lépésig átmeneti szabályokat vezetnek be, ingyenes lesz a nemzeti energetikusi hálózat, valamint véleményezési jogot kapnak az önkormányzatok a víz- és csatornadíjak megállapításakor.
Az energiahatékonysági pályázatok kapcsán arra hívta fel a figyelmet, több mint 100 milliárd forint értékben írtak ki visszatérítendő és vissza nem térítendő pályázatokat a lakosságnak. Példaként említette, hogy 15 milliárd forinttal írták ki az Otthon melege, vissza nem térítendő támogatási programot, de csak ötmilliárd forint értékben érkeztek pályázatok. Szerinte sokan úgy gondolkodnak, hogy nem vágnak bele ilyen nagy fejlesztésbe.
A marrákesi konferenciáról azt mondta, ott a 2020 és 2030 közötti célokról tárgyalnak, és az EU még nem döntött saját céljairól.
A hulladékkal kapcsolatban elmondta, nem égetésről, hanem hőhasznosításról van szó, ami a környezetet nem szennyezi.

Forrás: MTI