Kevesebb hulladék kerül lerakásra Európában
Az európai országok hulladékgazdálkodási tevékenységük folyamatos javításával egyre nagyobb mértékben akadályozzák meg, hogy a háztartási hulladékok lerakókba kerüljenek. Az újrahasznosítás aránya jelentősen növekedett az elmúlt évtizedben Európában, mely részben az európai környezetvédelmi politika eredményének tekinthető az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) napokban közzétett értékelése szerint.
Az ügynökség „Települési hulladékok kezelése az európai országokban” című tanulmányában bemutatja az EEA tagországok (beleértve a 28 EU-tagállam, valamint Izland, Norvégia, Svájc és Törökország, illetve néhány információt a nyugat-balkáni országokról) legfrissebb rendelkezésre álló adatai alapján az elért hulladékkezelési eredményeket.
A hulladéklerakás aránya a 32 EEA tagország vonatkozásában 2004. évben 49 % volt, amely 2014. évre 34 %-ra csökkent, országokra vetítve pedig 32-ből 27 állam esetében csökkent a ráta. Ausztria, Belgium, Dánia, Németország, Hollandia, Norvégia, Svédország és Svájc gyakorlatilag települési hulladékot nem deponál.
Lakosonként keletkező hulladékmennyiség (forrás: EEA):
A települési hulladék mennyisége a vizsgált intervallumban 3 %-kal csökkent, mely lakosokra vetítve 7 %-os csökkenést jelent. Az elemzés azonban azt is megállapította, hogy nem volt egységes a trend minden országban, mivel 16 országban növekedett, 19 országban pedig csökkent a települési hulladék mennyisége.
Újrahasznosítás
Az európai környezetvédelmi politika egyik sikertörténete a települési hulladék újrahasznosítás (amely magában foglalja az anyagában történő újrahasznosítást, a komposztálást és a bio-hulladékok kezelését). Az EEA-országokban az újrahasznosítási arány 2014-ben 33 % volt, szemben a 2004. évbeli 23%-kos értékkel (az EU-tagállamokban 37% -ról 44% -ra nőtt az arány ugyanebben időszakban).
Települési hulladék újrahasznosítási aránya (forrás: EEA):
Németország, Ausztria, Belgium, Svájc, Hollandia és Svédország a települési hulladék több mint 50 %-át újrahasznosítja. A 32 EEA-országból 15-ben az újrafeldolgozási arány legalább 10 százalékponttal növekedett a 2004-2014 időszakban. A növekvő újrafeldolgozási arányok miatt a hulladéklerakás aránya csökkent, általánosságban azonban elmondható, hogy a lerakás aránya gyorsabban csökken, mint az újrahasznosítás arányának növekedése annak a hulladékgazdálkodási stratégiának köszönhetően, amely az égetés és újrahasznosítás párosát preferálja. Ezek a stratégiák magukban foglalják a hulladékok kezelését is, mint például a mechanikai-biológiai hulladékkezelést, amely végtermékeként megjelenik újrahasznosított, energetikailag hasznosított, vagy lerakóban ártalmatlanított hulladék.
Jövőkép
A települési hulladék csak mintegy 10% -a csak a keletkezett összes hulladéknak az EU-ban, de továbbra is a leginkább szem előtt fekvő probléma. Az Európai Bizottság a múlt évben javasolt új célokat a települési hulladékok kezelésére vonatkozóan, melyekben a cél a települési hulladékok 65%-os újrahasznosítása 2030-ig amellett, hogy hulladéklerakóra legfeljebb a települési hulladékok 10 %-a kerülhet. Ezen javaslatok részét képezik a Bizottság körkörös gazdaság csomagjának , amelynek célja, hogy fenntartsák az alapanyagok, termékek értékét és újrahasznosítását a gazdaságban addig, ameddig csak lehetséges.
A jelentésben kiemelik, hogy az adatok összehasonlíthatósága miatt a jelentési rendszernek is fejlődnie kell, mivel ma még nem teljesen azonos elvek alapján történik az adatszolgáltatás.
Magyarország
A jelentéshez kapcsolódó hazánkra vonatkozó országjelentés angol nyelven ide kattintva érhető el.