Rendelkezésre állnak a források a radioaktív hulladék elhelyezésére, ártalmatlanítására
Biztosítottak azok a pénzügyi források, amelyek az atomerőmű üzemeltetésével és leszerelésével keletkező radioaktív hulladékoknak az átmeneti és végleges elhelyezése, biztonságos ártalmatlanítása kapcsán felmerülhetnek – közölte Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) parlamenti államtitkára a parlament honlapján közzétett írásbeli válaszában.
Az államtitkár Sallai R. Benedek LMP-s képviselőnek válaszolt, aki arról érdeklődött, mi a helyzet a működő paksi atomerőművi blokkokban keletkező radioaktív hulladékok elhelyezésével.
Fónagy János kifejtette: az atomerőmű üzemeltetése során éves szinten kis – évente kevesebb mint 5 köbméter – mennyiségű nagy aktivitású radioaktív hulladék keletkezik, amelyet az atomerőmű területén ideiglenes jelleggel tárolnak az erre a célra kialakított csőkutakban.
Az atomerőmű üzemelő blokkjaiban 2016. december 31-ig 102,1 köbméter nagy aktivitású hulladék képződött. A nagy aktivitású hulladékokat az atomerőmű ellenőrzött zónájában kialakított tároló kutakban, a kutakba el nem helyezhető méretű hulladékokat ideiglenes jelleggel az atomerőmű sugárvédelmi szervezete által kijelölt helyiségekben, speciális tároló konténerekben helyezik el.
A rendelkezésre álló tárolókapacitás elegendő a meghosszabbított üzemidő végéig
Az atomerőműben 222,8 köbméter tárolókapacitás áll rendelkezésre az üzemeltetés során képződő nagy aktivitású radioaktív hulladék elhelyezésére. A csőkutakban jelenleg 102,1 köbméter nagy aktivitású hulladékot tárolnak. Az éves keletkezési ütemek figyelembevételével a rendelkezésre álló tárolókapacitás elegendő a meghosszabbított üzemidő végéig.
Az üzemidő végén a nagy aktivitású hulladékokat átadják a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft.-nek a leszereléskor keletkező nagy aktivitású hulladékokkal történő együttes kezelés céljából. A nagy aktivitású hulladékokat mélységi geológiai tárolóban fogják véglegesen elhelyezni.
Az atomerőmű leszerelése az engedélyes felelőssége
Az államtitkár kitért arra is, hogy a nukleáris fűtőanyagot az orosz AO TVEL szállítja az atomerőműnek. A szerződés az atomerőmű üzemelésének végéig érvényes (beleértve az üzemidő meghosszabbítását).
Az atomerőmű leszerelése az engedélyes felelőssége. A leszerelés preferált opciója egy átmeneti időszakot, majd a primerkör 20 évig tartó védett megőrzését és az azt követő lebontást irányozza elő.
Az atomerőmű leszerelése alatt a teljesen inaktív, illetve a dekontaminálást (tisztítást) követően felszabadítható anyag 861 142 tonna, amelynek mintegy 83 százaléka különféle minőségű beton, amely újrahasznosítható. A fennmaradó anyag nagy részét képviselő különböző minőségű acélok és színesfémek is újrahasznosíthatók.
A hulladékkezelés költségeit az atomenergia azon alkalmazói viselik, akiknél a hulladék keletkezik
Az egyéb inert, illetve veszélyes hulladékokat az azok fogadására engedéllyel rendelkező hulladékégetőben vagy hulladéklerakókban ártalmatlanítják. A 240 tonna tömegű felaktiválódott nagy aktivitású hulladéknak minősülő reaktor szerkezeti elemeket – speciális, erre a célra gyártott konténerekben – átmeneti telephelyi tárolást követően mélységi geológiai tárolóban helyezik el véglegesen.
Fónagy János válaszában kitér arra is, hogy az atomenergiáról szóló törvény szerint a radioaktív hulladékkezelés és a leszerelés költségeit a nukleáris létesítmény üzemeltetője köteles viselni a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba (KNPA) történő befizetés útján. Így a hulladékkezelés költségeit az atomenergia azon alkalmazói viselik, akiknél a hulladék keletkezik. Az alapból kizárólag a törvényben meghatározott tevékenységeket lehet finanszírozni.
MTI