Még mindig szennyez a veszélyes hulladék Kiskunhalason

A Greenpeace Magyarország nagy kérdőjelet rajzolt a Kiskunhalas belterületén álló, az egészségre és a környezetre ártalmas veszélyeshulladék-telep közvetlen közelébe. A területen évek óta folyamatos szennyezést okoznak a szabálytalanul tárolt, főleg olajokkal, festékekkel, oldószerekkel és savakkal teli hordók.

A környezetvédő szervezet dr. Bándi Gyula zöldombudsmannal közösen tartott sajtóbeszélgetést a helyszínen arról, hogy vajon mikor és ki fog végre cselekedni, hogy eltűnjön a területről a veszélyes hulladék. A Greenpeace Magyarország azonnali intézkedést vár az állami szervektől, mielőtt az összes szennyező anyag kijut a környezetbe.

https://www.flickr.com/photos/greenpeacehu/36289224356/in/album-72157684493562143/

A kiskunhalasi Majsai úti telepen savak, festékek, oldószerek, olajok, egészségügyi veszélyes hulladékok, laboratóriumi vegyszerek maradékait tárolják sérült, repedt hordókban és műanyag tárolókban teljesen szabálytalanul, a szigetelés nélküli puszta földön. A Greenpeace Magyarország helyi szervezetekkel közösen egy éve hívta fel a figyelmet a szennyezésre.

A telep félig nyitott épületében a hordótornyok egy része összedőlt, a vegyi anyagok sok helyen kijutottak a környezetbe, kiömlöttek a tárolóedényekből. Egy 2016 év eleji hatósági határozat kijelenti, hogy „…a veszélyes hulladékok ilyen módon történő tárolásával nincs kizárva azok környezeti elembe (talajba, illetve talajvízbe) kerülése, azaz a környezeti elemekben bekövetkező, mérhető, jelentős kedvezőtlen változás lehetősége, tehát a környezet veszélyeztetése folyamatosan, jelenleg is fennáll.”

https://www.flickr.com/photos/greenpeacehu/35497515034/in/album-72157684493562143/

A Greenpeace Magyarország munkatársai a tulajdonos felügyelete mellett, a veszélyes hulladék érintése nélkül a napokban nem akkreditált módon mintát vettek két helyről a telepen: a terület közepén található töredezett betonnal borított mélyedésben összegyűlt vízből, valamint a mellette lévő homokos talajból.

Az akkreditált laborban bevizsgáltatott minták a következő eredményeket mutatták:

• A vízben a teljes ásványolaj (TPH) mennyisége 814 µg/l volt, ami több mint nyolcszorosa a jogszabályban talajvízre megadott határértéknek.
• A homokos talajban 663 mg/kg-ot mértünk, mely több mint hatszorosa a talajszennyezettségi határértéknek.
• A fémek közül a cinkszennyezettség volt kiugróan magas. A vízben 5420 µg/l-t mértünk, holott a talajvizekben ennek kevesebb mint a huszada, 200 µg/l a megengedett.
• A szintetikus szerves anyagok közül a festékekhez gyakran használt dipropilénglikol-monometil-éter 110 µg/l-es koncentrációja volt kiugró. Ez az anyag belélegezve izgatja a szemet és a légzőrendszert, tartósan belélegezve hatással lehet a központi idegrendszerre.

Annak érdekében, hogy a szennyezés minél hamarabb megszűnjön a területen, a Greenpeace Magyarország dr. Bándi Gyula zöldombudsmannal, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettessel és Fehér Péterrel, a helyi Vasvarjú Természetvédelmi Alapítvány vezetőjével a helyszínen egy sajtóbeszélgetés keretében arra kereste a választ, hogy mi az akadálya a gyors hatósági intézkedésnek és hogyan lehet megelőzni a veszélyes hulladékokkal való visszaéléseket. A jelenlegi jogszabályi környezet ugyanis könnyen azt eredményezheti, hogy ilyen esetekben a szennyező kibújhat a felelősség alól és másra, például az államra – azaz gyakorlatilag az adófizetőkre – háríthatja a költségeket.

https://www.flickr.com/photos/greenpeacehu/36333287915/in/album-72157684493562143/

A résztvevők egyetértettek abban, hogy szigorítani kell a jogszabályokat: az engedélyezéskor pénzügyi garanciát kell kérni a veszélyes hulladékkal foglalkozó cégektől, hogy legyen fedezet arra az esetre, ha a cég környezeti kárt okoz. A régóta fennálló esetekben pedig nem lehet tovább várni: gyors állami beavatkozásra van szükség a lakosság és a környezet védelme érdekében.

„Azt várjuk, hogy a hatóságok mihamarabb, akár állami beavatkozással szállítsák el a környezetet és az embereket veszélyeztető hulladékot, tisztítsák meg a szennyezett területet, majd vonják felelősségre a károkozókat. Ilyen esetekben nem lehet arra várni, hogy véget érjen a hatóságok és az érintettek közötti jogi procedúra. Azonnali intézkedésre van szükség, hogy a szennyező anyagok a környezetbe kerülve ne növelhessék tovább a majdani kármentesítés költségeit” – mondta Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője.