Körforgásos gazdaság: ez lesz a fenntarthatóság fősodra
Az üzleti szféra zöldülése eddig elsősorban az üvegházgázemisszió csökkentésére irányult. Az új korszellem azonban már a legkülönfélébb szennyező anyagok környezetbe bocsátásának megelőzésére irányul. Hogyan lehet úgy termelni és fogyasztani, hogy a cégek, városok és kormányok megoldják a minden keletkező hulladék újrafeldolgozását? – teszi fel a kérdést a Piac és Profit.
A lineáris, tehát egyirányú, egyenes vonalú gazdaság az, amikor termelünk, fogyasztunk és minden felesleges anyagot kihajítunk. Az pedig a szeméttelepen végzi. Ez a take-make-waste sorrendisége, amikor elvesszük a természetből az alapanyagot, belőle terméket hozunk létre, majd fogyasztáskor (sőt már gyártásakor) is fékezetlenül szennyezünk.
Zéró hulladék
A körforgásos gazdaság pedig az, amikor a termelésből és fogyasztásból visszamaradó felesleget, akárcsak a megunt terméket és a hulladékot újrahasznosítjuk, ahelyett, hogy az ökoszisztémákat szennyeznénk velük. A körforgásos gazdaságot két másik kifejezéssel is szokták illetni: az egyik a bölcsőtől-sírig (cradle-to-grave) sémát felváltó cradle-to-cradle(bölcsőtől-bölcsőig) ciklus, vagyis amikor mindig újjászületik az anyag, újra felhasználásra kerül.
A másik jelszó a “zárt körök” (closed loops), azaz a gazdaság anyagáramlásából szinte semmi nem kerül ki feleslegesen, hanem ciklikusan újabb és újabb funkciót kap (például a fémet újrahasznosítják, az eldobott ruhából kivonnak szálakat, rostokat és újrafeldolgozzák stb.).
A “zero waste” (zéró hulladék) alapelve reneszánszát éli. A cégek és az önkormányzatok felismerték, hogy olyan szintű és mértékű a lakosság környezetszennyezése, hogy nemcsak a légkör szén-dioxidkoncentrációjával kell csak foglalkozni.
Megszületett az első egész estét betöltő dokumentumfilm a körforgásos gazdaság történetéről és lényegéről, Closing the Loop címmel, melyet a Föld napján, április 22-én mutattak be.
További részletek ide kattintva.
A cikk megjelenése a Piac és Profit weboldal hozzájárulásával történt.