fbpx

Tízből kilencen már nem kérnek szívószálat

A Lounge Group reprezentatív kutatása szerint a magyarok közel 60 százaléka szeretne a jelenleginél többet tenni a klímaváltozás kezelése érdekében.

Egyre több jel mutat arra, hogy cselekednünk kell, az elmúlt hetekben zajló ausztráliai óriástüzek a fagyos télben is emlékeztetnek minket a klímaváltozásra.

Ha a 2000-es éveket a klímaváltozás szempontjából vesszük górcső alá, hamar kiderül, hogy rendkívül meleg évtizedet tudhatunk magunk mögött. Sőt, egyre többen emelik fel szavukat a környezetünk védelme mellett, például az Ausztráliában tomboló, sosem látott mértékű pusztulást hozó bozóttüzek kapcsán már több tucat világsztár és influencer szólalt fel.

A katasztrófa áldozatainak megsegítéséért többek között Nicole Kidman, Russell Crowe, Pink, Iggy Azalea, Selena Gomez és még rengeteg más híresség ajánlott fel több millió dolláros adományt. A Lounge Group éppen aktuális kutatásában arra volt kíváncsi, hogy mit tesznek a magyarok a globális felmelegedés csökkentése érdekében.

A válaszadók háromnegyedének a családtagjai és a barátai is aktívan védik a környezetet, mi több, ez magukra a válaszadókra is ösztönzőleg hat. A családon és a barátokon túl a munkahelyek is motiválhatják az embereket a környezetvédelem érdekében. A jó hír pedig, hogy a válaszadók több mint kétharmadának a munkahelye is odafigyel a környezettudatosságra.

A magyarok jól állnak

A környezetünk védelmébe számos lépés beletartozik, a magyarok nagy része saját bevallása szerint a hulladékgyűjtés terén tesz a legtöbbet a környezetéért. Közel 90 százalék igyekszik csökkenteni a háztartásában keletkező hulladék mennyiségét, továbbá majdnem 83 százalék szelektíven gyűjti a szemetet. Környezetvédelmi szakértők szerint a szelektív szemétgyűjtés és az egyszerhasználatos műanyagok használatának csökkentése lehet az első lépés a környezettudatosabb élet felé.

A Lounge Group kutatási adatai szerint a magyarok ebben egészen jól állnak, a válaszadók közel 80 százaléka például – műanyagzacskó helyett -, saját vászontáskával vásárol. Az emberek több mint fele igyekszik csomagolásmentes terméket választani és nem vásárol PET-palackozott italt, 42 százalékuk pedig komposztálja a háztartási hulladékát. Ugyan a hulladékgyűjtés ügyében egészen jól állunk, de a magyarok közel 60 százaléka szeretne a jelenleginél még többet tenni a környezetvédelem érdekében.

A klímaváltozás elleni küzdelemben azonban a hulladék csökkentésére való törekvés csupán első lépésnek tekinthető. Nézzük a többi területet, amivel védjük a környezetünket. A válaszadók kb. fele igyekszik környezetkímélő közlekedési eszközt használni, és ugyanekkora részük odafigyel arra is, hogy helyi termelőtől származó élelmiszert fogyasszon.

Tízből kilencen már nem kérnek szívószálat

Számos kihívás és kezdeményezés is ösztönözhet arra, hogy kiálljunk a globális felmelegedés csökkentése mellett. Ilyen kihívás például a „műanyagmentes július” is, amiről 2019-ban a válaszadók közel kétharmada hallott és 56 százalék részt is vett benne. A kezdeményezést, aminek a lényege, hogy a résztvevők egy hónapig nem használhatnak egyszerhasználatos műanyagokat, közel 12 százalék akadály nélkül teljesítette, 44 százalék pedig teljesítette, de sokszor akadályba ütközött. A műanyagmentességhez a szívószál használatának kérdése is szorosan hozzákapcsolódik, a felnőtt lakosság igen magas aránya, 92 százaléka nem kér szívószálat italához a vendéglátóhelyeken.

Szeretünk zöldebbnek tűnni

A kutatás eredményeit olvasva szükségszerű számot vetnünk azzal a pszichológiai tényezővel, hogy az emberek szeretik jobb színben feltüntetni magukat. „A kutatás alkalmával lényegesen zöldebbnek mutatkoztak a válaszadók, mint amit az általános fogyasztói tapasztalatok szemléltetnek. Példaként a magyar lakosság különösen magas, 42 százalékos komposztálási aránya vélhetően inkább egy vágyott képet mutat, mintsem a pontos gyakorlatot. Viszont sokak számára lelkesítő újévi fogadalom lehet a tudatosabb környezetvédelem a következő évre, évtizedre nézve.” – hívja fel a figyelmet Szabó Zsófia, a vállalat kutatási divízióvezetője.

Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .