A fenntartható és környezetbarát hulladékgazdálkodás működtetéséhez szükség van az állampolgárok együttműködésére
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) Építésgazdaságért, Infrastrukturális Környezetért és Fenntarthatóságért Felelős Államtitkársága a hulladékgazdálkodási rendszer működésének modelljei címmel tartott széleskörű online szakmai konferenciát.
Hizó Ferenc közszolgáltatási fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár beszédében kiemelte: fontos, hogy a hazai rendszer optimalizálása széleskörű szakmai és társadalmi konszenzus alapján valósuljon meg annak érdekében, hogy – a meghatározott célértékek elérése mellett – az iparág egy fejlődőképes és fenntartható pályára állhasson.
A kormány célja a hazai hulladékgazdasági ágazat gazdaságpolitikai szerepének növelése, valamint a fenntarthatósági célok teljesülésének támogatása a körforgásos gazdaságra való áttérés leghatékonyabb módszereinek alkalmazása mellett. Ezért a kormány 2019 decemberében döntött a hazai hulladékgazdálkodási rendszer átfogó felülvizsgálatáról, és az ahhoz kapcsolódó modernizáció egyes lépéseiről. Ezzel párhuzamosan megkezdődött a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Stratégia kidolgozása is.
A hazai stratégia létrehozásához alapvetően szükséges a legjobb európai példák és gyakorlatok feltérképezése. Ennek érdekében olyan nemzetközi tapasztalattal rendelkező szakértőket is bevontak a munkába, akik be tudták mutatni azokat az üzleti modelleket, hulladékgazdálkodási technológiai megoldásokat, amelyeknek már több éves tapasztalatai alkalmazhatóak lehetnének a magyar hulladékgazdálkodási rendszerben is.
Az online konferencián elhangzott szakmai előadások és a gazdasági szereplők javaslatai összhangban vannak az ITM és a kormány elgondolásaival, miszerint a hazai hulladékgazdálkodás technológiai fejlesztése és strukturális racionalizálása elengedhetetlen az iparág fejlesztése, hatékonyságának javítása érdekében. Emellett szükséges a megfelelő jogi és piaci környezet kialakítása az optimális működés eléréséhez. A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy az ágazat átalakítása nem eredményezhet magasabb költségeket sem a fogyasztók, sem pedig a hasznosítók számára. További fontos szempont, hogy Magyarország törekvései összhangban legyenek az Európai Unió környezetvédelmi célkitűzéseivel is. A fenntartható és környezetbarát hulladékgazdálkodás nem működtethető az állampolgárok együttműködése nélkül, ezért a jövőben az oktatás és szemléletformálás nagyobb szerepet kell, hogy kapjon annak érdekében, hogy a lakosság körében tudatosuljon a hulladék, mint másodnyersanyag megfelelő elkülönített gyűjtése és felhasználása.
(ITM)