Hogyan legyek környezettudatos vásárló?
A járványhelyzet alatt fellendült az élelmiszerek iránti kereslet. Az első negyedévben 15 százalékkal nőtt az online vásárlások száma*, a fokozott fogyasztás következtében azonban sajnos előfordulhat, hogy több háztartási hulladék és elpazarolt élelmiszer kerül a szemetesbe. Miközben egyre több szó esik a fenntartható életmódról, fenntartható közlekedésről, sokan mégsem gondolják át, hogy mekkora a saját háztartásuk ökológiai lábnyoma. A Nestlé a SPAR-ral karöltve idén Hogyan legyek környezettudatos vásárló? címen újabb kisokost készített, amelyben hasznos tanácsokkal és útmutatókkal segíti a vásárlókat a környezettudatos döntések meghozatalában.
A tavalyi Újrahasznosítási Kisokos sikerét követően újabb fenntarthatósági kiadvánnyal jelentkezett a Nestlé, amely a HUMUSZ Szövetség szakmai támogatásával valósult meg. A 2020-as Hogyan legyek környezettudatos vásárló? kiadvány fő témája a fenntartható életmód, az élelmiszer-pazarlás, illetve a csomagolóanyagok mennyiségének csökkentése, ezért idén a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. is csatlakozott a kezdeményezéshez. A szelektív hulladékgyűjtés alapszabályain túl az olvasók tippeket kaphatnak arra vonatkozóan, hogy miként csökkentsék ökológiai lábnyomukat a bevásárlás során, és hogyan mérsékeljék a háztartásukban megtermelt csomagolási- és élelmiszerhulladék mennyiségét.
Az új, Hogyan legyek környezettudatos vásárló? kisokos digitális lábbal is bővült: a kiadvány online is átlapozható és letölthető, illetve a Hova dobjam? blogon a vásárlók további tanácsokat kaphatnak a fenntarthatóbb életstílus és az újrahasznosítás témakörében. A Nestlé és a SPAR bemutatta a kiadvány alapján készült kisfilmjét, amelyből még több érdekességet tudhatunk meg a környezetbarát csomagolásokról.
A Hogyan legyek környezettudatos vásárló? címet viselő kiadvány többek között az ÉVA, a Lakáskultúra és a HVG magazinok mellékleteként (Fenntarthatósági kiadvány és pszichológia), valamint a Nestlé és a SPAR fenntarthatósági törekvéseiket bemutató weboldalain érhető el:
sparafenntarthatojovoert.hu/
Több más élelmiszeripari céghez hasonlóan a Nestlé csatlakozott azon törekvéshez, hogy 2025-re minden csomagolását újrafeldolgozhatóvá vagy újrafelhasználhatóvá tegye, 2050-ig pedig nullára csökkenti üveghatású gázkibocsátását. Ezen felül Svájcban Csomagolástechnikai Intézetet hozott létre, amely újrafeldolgozható, lebomló vagy komposztálható műanyagok, funkcionális papír, valamint a műanyag csomagolóanyagok újrafeldolgozhatóságát növelő új csomagolási megoldások és technológiák kutatásával foglalkozik.
A SPAR aktív és úttörő szerepet vállal a Föld jövőjét érintő ügyekben, üzleti filozófiájának egyik sarkalatos pontja a környezettudatos vállalatirányítás. A kiskereskedelmi áruházlánc a hulladékkezeléstől a logisztikán át a reklámtevékenységig egyre több környezetkímélő megoldást alkalmaz, és vásárlóit is bevonja azok működtetésébe. Ennek köszönhetően csökkent a műanyag csomagolások mennyisége, és egyre több újrahasznosítható papír került felhasználásra. Több helyen lettek elérhetőek a hulladéküveg-gyűjtő szigetek és csökkent a szórólapok súlya is.
A „SPAR – a fenntartható jövőért” program keretében a SPAR – felelős vállalatként – elsősorban azokra a területekre összpontosít, amelyek tekintetében eddig is komoly eredményeket ért el a vásárlókkal és partnerekkel együtt. Ilyen a környezet, az egészség, az élelmiszer-biztonság, a munkatársak biztonsága és a társadalom hátrányos helyzetű tagjainak segítése. A SPAR rendszeresen kezdeményez és részt vesz olyan kampányokban is, amely az élelmiszerpazarlás ellen hívja fel a figyelmet.
Üdvözlendő, hogy a korábban csak a Nestlé égisze alatt megjelent kiadvány hibáinak jelentős részét korrigálták. Talán most több időt is kapott rá a Humusz, mint amikor csak éppen hogy át tudta futni (kérdés, akkor miért vállalkoztak rá). Sajnos azonban továbbra is maradt problémás terület.
A szelektív gyűjtés szabályai országos nem teljesen egységesek, közszolgáltatónként eltérnek a szolgáltatók technológiai és szerződéses lehetőségei, igényessége okán. Felesleges próbálkozni országosan egységes tanácsokat adni a lakosoknak. Az italos kartont például nem csak Budapesten, de Győrben is a papírhulladékkal együtt gyűjtik. A habosított PS igenis hasznosítható és ez egy időben meg is történt, nem jó generális szabálynak, hogy a vegyes kukába menjen.
Teljesen megtévesztő, hogy az újrahasznosított csomagolás tartalmat kötelező feltüntetni a csomagolásokon, sajnos nem!
Félrevezető, hogy a Zöld Pont jelölés a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek védjegye, ez egyetlen, ez egyes közvetítő szervezetek által alkalmazott jelölés a hozzájuk történt csatlakozásról. Lehet továbbá, hogy a Kukásember jelölésről úgy gondolja a készítő, hogy újrafeldolgozható csomagolásokon nem kellene használni, de a gyakorlatban a Möbius-szalaggal is használják, feltételezem, hogy mivel nem védett jelölés, nincs erre vonatkozó korlát.
Ugyancsak remek külön minőségmegőrzési és fogyaszthatósági időről beszélni, de sajnos utóbbi egyre ritkábban használják. Bár pont ez ellen a Nestlé és a SPAR tehetne valamit.
Nagy kár, hogy az elem-akkumulátorokról és az elektronikai hulladékokról nem írja a füzet olyan szépen, mint a csomagolásokról, hogy hol gyűjthetőek: hogy valamennyi értékesítési pontok visszaadhatóak (ezt pont a SPAR-nál bizonyára tudják).