fbpx

Elektronikai hulladék az EU-ban: tények és adatok

Az e-hulladék a leggyorsabban növekvő hulladéktípus az EU-ban, amelynek kevesebb mint 40%-át hasznosítják újra. Infografikán mutatjuk a fontosabb tényeket és adatokat.

Az elektronikus eszközök és berendezések a modern élet velejárói – a mosógépektől, porszívóktól kezdve az okostelefonokig és számítógépekig nehéz elképzelni az életet nélkülük. Az általuk termelt hulladék ugyanakkor akadályozza az EU ökológiai lábnyomának csökkentésére irányuló erőfeszítéseket.

 

Mi az e-hulladék?


Az elektronikai hulladék, vagy e-hulladék a használat után kidobott termékek egy sorát fedi le.

A kidobott nagy háztartási készülékekből, például mosógépekből és villanytűzhelyekből van a legtöbb – ezek teszik ki az összes begyűjtött e-hulladék több mint felét. Ezt követik az IT-berendezések (laptopok, nyomtatók), a fogyasztói berendezések és a szolárpanelek (videokamerák, fénycsövek) és a háztartási kisgépek (porszívók, kenyérpirítók).

Az összes többi kategória – például elektromos szerszámok és orvostechnikai eszközök – együttesen az összegyűjtött e-hulladék csupán 7,2%-át teszik ki.

Infografika: az EU-ban az e-hulladék készüléktípusok szerinti százalékos aránya   
Az EU-ban az e-hulladék készüléktípusok szerinti százalékos aránya

Az e-hulladék újrafeldolgozási aránya az EU-ban

Az EU-ban az összes e-hulladék kevesebb mint 40%-át hasznosítják újra, a többi vegyes hulladék. Az újrahasznosítási gyakorlatok tagállamonként eltérőek: 2017-ben Horvátország az összes e-hulladék 81,3%-át, Málta pedig 20,8%-át újrahasznosította.

Infografika: az e-hulladék újrafeldolgozási aránya uniós országonként    
Az e-hulladék újrafeldolgozási aránya uniós országonként

Miért kell újrahasznosítanunk az e-hulladékot?


Az eldobott elektronikus és elektromos berendezések potenciálisan káros anyagokat tartalmaznak, amelyek szennyezik a környezetet, és növelik az e-hulladék újrahasznosításával foglalkozó embereket érő kockázatokat. A probléma megoldására az EU jogszabályokat fogadott el bizonyos vegyi anyagok, például az ólom használatának megakadályozására.

Számos, a modern technológiához szükséges ritka ásványi anyag olyan országokból származik, amelyek nem tartják tiszteletben az emberi jogokat. A fegyveres konfliktusok és az emberi jogi visszaélések nem szándékos támogatásának elkerülése érdekében az EP-képviselők olyan szabályokat fogadtak el, amelyek előírják a konfliktus-ásványok európai importőreinek, hogy végezzenek háttérellenőrzéseket beszállítóikon.

Mit tesz az EU az e-hulladékok csökkentéséért?


2020 márciusában az Európai Bizottság új körkörös gazdaságra vonatkozó cselekvési tervet terjesztett elő, amely egyik legfontosabb prioritásaként az elektronikus hulladék csökkentését tűzte ki. A javaslat kifejezetten tartalmaz olyan azonnali célokat, mint például a „javításhoz való jog” és általában az újrafelhasználhatóság javítása, egységes töltők bevezetése és egy, az elektronikus eszközök újrahasznosítását ösztönző jutalmazási rendszer bevezetése.

Itt további információkat talál arról, hogy az EU hogyan küzd az e-hulladékkal a körkörös gazdaság felé vezető úton.

 

A Parlament álláspontja


A Parlament várhatóan 2021 februárjában szavaz a körkörös gazdaságra vonatkozó cselekvési tervről szóló saját kezdeményezésű jelentésről.

A jelentéstevő, Jan Huitema (Renew Europe, holland) a Bizottság javaslata kapcsán úgy fogalmazott: „Fontos, hogy holisztikusan közelítsük meg a körkörös gazdaságra vonatkozó cselekvési tervet. A körkörös gazdaság sikere érdekében az értéklánc minden szakaszában alkalmazni kell a körforgás elveit”.

Szerinte különös figyelmet kell fordítani az e-hulladék szektorra, mivel az újrahasznosítás jóval kevesebb, mint a gyártás. „2017-ben a világ 44,7 millió metrikus tonna (Mt) e-hulladékot termelt, és csak 20%-a esett át megfelelő újrafeldolgozáson” – mondta a képviselő.

Huitema szerint a körkörös gazdaságra vonatkozó cselekvési terv is hozzájárulhat a gazdasági fellendüléshez: „Az új innovatív üzleti modellek ösztönzése új gazdasági növekedést és munkalehetőségeket fog eredményezni, amelyekre Európának szüksége lesz a helyreálláshoz”.

 

Facebook Comments

2 thoughts on “Elektronikai hulladék az EU-ban: tények és adatok

  • 2020/12/31 at 11:15
    Permalink

    Talán nem volt egyértelmű: a 2017-es adatok mellett már a 2018 adatai is felkerültek az Eurostatra, a “break in series” megjelölés rájuk vonatkozik.

    Reply
  • 2020/12/31 at 11:08
    Permalink

    A magyar adatok mellett b – break in series szerepel, ami arra utal, hogy az adatok a korábbi évek számaitól jelentősen eltérnek. Ilyen számottevő különbség láthatóan elsősorban a forgalomba hozatalnál van, ennek oka lehet, hogy a magyar szabályozás már 2018-ban az ún. nyitott/nyílt hatályra állt át. Ezt kötelezően csak 2018. augusztus 15-től kell minden EU-tagállamnak alkalmaznia, a tagállamok többsége ehhez a határidőhöz tartotta is magát. Ezzel a hatállyal a szabályozás az elektromos és elektronikus berendezések korábbinál szélesebb körét érinti, néhány, elsősorban egyedi ipari alkalmazáson kívül valamennyi, a WEEE irányelv és a hazai kormányrendelet meghatározását kimerítő elektromos és elektronikus berendezés beletartozik.

    Amennyiben a gyűjtött hulladékok mennyiségénél a 2018-at követő években sem jelentkezett a forgalomba hozatali mennyiségek megugrásával párhuzamos növekedés, a gyűjtési arány várhatóan tartósan a korábbinál alacsonyabb lesz. Mivel azonban a gyűjtést az elmúlt három év forgalomba hozatalának átlagára kell vonatkoztatni, ez a csökkenés fokozatosan jelentkezik majd.

    Reply

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .