A járvány alatt is nőtt a környezetbarát csomagolóeszközök iránti kereslet
A koronavírus járvány minden korábbinál nagyobb kihívás elé állította a vendéglátóipari vállalkozásokat. Az éttermek számára a házhozszállítás, illetve az elviteles értékesítés jelentette és jelenti még ma is a működés lehetséges módját, ezért a készételek csomagolására alkalmas dobozok iránti igény jelentősen nőtt. Az Indepack Kft. 2020-as évi eladási adatai szerint stabil növekedést mutatott a környezetbarát csomagolóeszközök iránti kereslet is, vagyis a környezettudatos szemléletű éttermek továbbra is kitartottak a zöld termékek mellett.
A korábbi években egyre több hazai vendéglátóipari vállalkozás állt át környezetbarát csomagolóeszközökre. Az Indepack Kft tavalyi év elején végzett kutatásából kiderült, hogy a cégek 40%-a már használ valamilyen lebomló, komposztálható anyagú csomagolóeszközt.
Az Indepack Kft. megvizsgálta a 2020-as év eladási adatait és a számok jelentős növekedést mutattak a környezetbarát csomagolóeszközök értékesítésben. Az adatok rávilágítottak, hogy akik már korábban lebomló, öko csomagolóeszközt használtak (pl: papír, növényi keményítőből (PLA) készült eszközök, cukornád doboz) azok a járvány alatt, a megnövekedett dobozhasználat ellenére sem álltak vissza a hagyományos műanyagra.
A koronavírus járvány első hullámakor, a korlátozó intézkedések bevezetését követően, az értékesítés visszaesett. Ennek több oka volt. Egyrészt az éttermeknek időre volt szükségük, hogy átszervezzék működésüket. Több étterem esetében profilváltásra is sor került, hogy házhozszállításra és elviteles értékesítésre alkalmas kínálatot állítsanak össze. Másrészről a „zöld” termékek gyártói sem tudtak ilyen rövid idő alatt kellő mennyiségű PLA és más lebomló alapanyagú terméket előállítani, hiszen az ezekhez szükséges nyersanyagok pl PLA granulátum, gyakran hiányterméknek számítanak.
Áprilistól azonban az éttermek forgalma és ezáltal a környezetbarát csomagolóeszközök eladása ismét beindult. Júniusra beérte az év eleji adatokat és tovább növekedett, majd decemberig egy állandó, de magasabb eladási szintre állt be.
A környezetbarát eszközök értékesítése tehát 2020-as évben stabil emelkedést mutatott, ami azt jelenti, hogy a hazai éttermek számára a nehézségek ellenére is fontos szempont maradt a környezet védelme.
Nem a biológiailag lebomló műanyag csomagolás a környezetbarát, hanem a repohár, ami a képen van.
A biológiailag lebomló csomagolásokat egységes jelölés hiányában sem a fogyasztók, sem a válogatók nem tudják a hulladékok a fosszilis alapú műanyagokétól elkülöníteni. Az egységes jelölésen az EU jelenleg is dolgozik.
A hatályos szabályok szerint a lebomló műanyag csomagolási hulladékokat a többi csomagolási hulladékkal együtt, nem a zöldhulladékkal együtt kell gyűjteni és jelölés hiányában a fogyasztók is jellemzően így gyűjtik.
Így viszont nem komposztálásra, hanem újrafeldolgozásra kerülnek, ahol viszont adott esetben zavart okoznak. De ha a vegyes hulladékba is kerülnének, onnan közvetlenül (pl. Budapest egy részén) vagy válogatás után kerülnek égetésre, illetve sajnos sokszor lerakásra.
Amennyiben ezek a hulladékok komposztálásra is kerülnének, a létesítmények valószínűsíthetően jelentős része azonban nem erre van beállítva: nem biztosítottak a lebomláshoz szükséges feltételek (hőmérséklet, páratartalom, tartózkodási idő). Nincs szükség speciális létesítményekre, de a jelenlegi komposztálók értelemszerűen a kerti- és zöldhulladékokra vannak beállítva.
Lebomlás esetén továbbá a biológiailag lebomló műanyagok üvegházhatású szén-dioxiddá és vízzé bomlanak le, a humuszképződéshez nem járulnak hozzá.
A “környezetbarát” jelző nem a cikkben szereplő politejsavnak (PLA), hanem a képen látható müncheni, újratöltésre kerülő repohárnak jár! A biológiailag lebomló műanyag csomagolások ugyanis nagy valószínűséggel nem fognak lebomlani, a kertben különösen nem, ugyanis:
– Egységes jelölés hiányában sem a fogyasztó, sem a hulladékválogatók nem tudják ezekt a hulladékokat a fosszilis alapú műanyagoktól elkülöníteni. Az egységes jelölésen az EU jelenleg is még dolgozik.
– Jelölés hiányában a fogyasztó a lebomló műanyag csomagolási hulladékokat a többi csomagolási hulladékkal együtt, nem a zöldhulladékkal együtt gyűjti, a hatályos szabályok szerint így is kell. Ha esetleg szennyezett a csomagolás, akkor a vegyes hulladékba kerül.
– Így viszont nem komposztálásra, hanem ha szelektív gyűjtésből újrafeldolgozásra kerülnek, ahol viszont adott esetben zavart okoznak, elszennyezik a fosszilis alapanyagú műanyag hulladékot, újrafeldolgozásukat nehezítik. A vegyes hulladékban levő ilyen csomagolásokat – más műanyag csomagolásokkal együtt – a vegyes hulladék mechanikai kezelése során géppel kiválogatják és égetésre kerül. Budapesten a vegyes hulladék pedig 50% eséllyel egyből hulladékégetőbe kerül.
– Amennyiben ezek a hulladékok el is jutnának egy komposztálóba, a komposztáló létesítmények valószínűsíthetően jelentős része nem erre van beállítva: nem biztosítottak a lebomláshoz szükséges feltételek (hőmérséklet, páratartalom, tartózkodási idő). Nincs szükség speciális létesítményekre, de a jelenlegi komposztálók értelemszerűen a kerti- és zöldhulladékokra vannak beállítva. A feltételek a házi komposztálókban sem feltételenül adottak.
– Lebomlás esetén is a biológiailag lebomló műanyagok üvegházhatású szén-dioxiddá és vízzé bomlanak le, a humuszképződéshez nem járulnak hozzá.
Fentiek után nem véletlen, hogy az Európai Unió is az erre alkalmas, biológiailag lebomló műanyagokkal kapcsolatban jelenleg még vizsgálatokat végez és csak ezek alapján és alaposan megfontolt fellépést javasol vonatkozó műanyag stratégiájában. Környezeti hasznot egyenlőre csak egyes bizonyos alkalmazásokban látnak, ilyenek lehetnek például az implantátumok.