Kompenzációval hidalták át az Alkotmánybíróság aggályait
Az Országgyűlés a jövő héten ismét szavazhat az energetikai és hulladékgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról, amelynek egyes passzusait az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek minősítette. A törvényalkotási bizottság csütörtökön egy olyan változtatást fogadott el, amely már tartalmaz kompenzációt az értékkel bíró hulladékokért.
Áder János államfő december 21-én küldte el az Alkotmánybíróságnak (AB) a megelőző héten elfogadott jogszabályt, a testület pedig alkotmányellenesnek mondtak ki, hogy a javaslat elvonja az ipari hulladékok tulajdonjogát, miközben nem gondoskodik kárpótlásról.
A most elfogadott változtatás értelmében az ipari hulladék átadása esetében a nagyobb hulladéktermelő gazdálkodó szervezetek részére az egyedi igényekre vonatkozó szerződés megkötése kötelezettségből lehetőséggé módosul. Lehetőség lesz ugyanakkor a saját hulladékuk saját célú hasznosítására.
A rendelkezés emellett megfelelő kompenzációt is biztosít az értékkel bíró hulladék esetében, amelyet a koncessziós társaság vagy az erre kijelölt jogi személy fizet meg, és amelynek összegéről elsődlegesen a felek állapodhatnak meg. A törvény január 1. helyett március 1-jén léphet hatályba.
Horváth Ferenc, a Hulladékgazdálkodók Országos Szövetségének elnöke a törvényalkotási bizottság ülésén elmondta: szervezetük szerint a visszaküldött előterjesztéshez benyújtott módosítás csak részben adja meg az AB által előírt kompenzációt. Az ugyanis minden hulladékról szól, a módosítás azonban csak az intézményi, ipari hulladékokat érinti, a lakosságot nem kártalanítja.
Kitért arra is, hogy az AB állásfoglalását kötötte ugyan a köztársasági elnök beadványa, megfogalmazódott azonban egy olyan párhuzamos vélemény, hogy az eredeti törvényjavaslat más alkotmányossági aggályokat is felvet. Erre ugyanakkor szerinte nem tér ki a törvényalkotási bizottság módosítása. Hozzátette: a vállalkozás szabadságának, a piacgazdaság védelmének, az áruk szabad áramlásának és a letelepedés szabadságának elvei sérülnek.
A szervezet elnöke feleslegesnek ítélte egy viszonylag jól működő 30-40 ezer embert foglalkoztató szektor hatástanulmány nélküli megszüntetését. Úgy ítélte meg: nagy kockázat az egészet egyetlen koncesszorra bízni.
Kijelentette: a változtatást a szűk határidők miatt sem látja megvalósíthatónak.
Balla György (Fidesz) azt mondta: a módosító javaslat száz százalékban kielégíti az AB elvárását, jelen eljárásban pedig csak azt a passzust lehet megváltoztatni, amit az AB észrevétele érint.
Szerinte a változtatás az eddigieknél hasznosabb, alapvetően zöldszempontok mentén megvalósuló hulladékgazdálkodást tesz lehetővé.
Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára úgy válaszolt: a javaslat tartalmilag kezeli az AB aggályait, hiszen részletes eljárásrend készült arra, hogy a koncessziós rendszerben az eredeti hulladéktermelők kompenzációt kapjanak, ha értékkel bíró hulladékot adnak át.
Kifejtette: a cél egy új modell kialakítása volt az uniós hulladékfeldolgozási célértékek tarthatósága érdekében, mert ha ezek nem teljesülnek, annak anyagi vonzata is lehet az ország számára. A szabályozás a kereteket jelöli ki, a végrehajtási szabályok kidolgozása még sok munkát jelent – mondta.
A magánszereplők bevonása a koncesszornak is érdeke lesz– folytatta az államtitkár. A profitorientált tevékenységet végző vállalatok a koncesszió alá nem tartozó területeken továbbra is piaci alapon működhetnek, és a koncesszorral együttműködve szerinte egy kiszámíthatóbb, biztos piaci részesedést szerezhetnek.
mti