Az MNB faragna a rezsicsökkentésen és előre hozná a betétdíjat
A Magyar Nemzeti Bank 2022. május 19-én Fenntartható egyensúly és felzárkózás címen mutatott be 144 pontos programjavaslatot a magyar gazdaság helyzetének javítására 203 oldalon.
A javaslatcsomag a hulladékgazdálkodásra vonatkozóan is konkrét javaslatokkal él. A Zöld átállás és energiamix javítása pontban szerepel célként a hulladéktermelés visszafogása, újrahasznosítás növelése, mint a körforgásos gazdasághoz vezető út lépései. Ennek keretében az MNB a következőket látja szükségesnek:
– „Javasoljuk a hulladékszállítási díj differenciálását az egy főre jutó hulladék és a hulladékszállítás heti alkalmainak száma alapján. Az évente fejenként 364 kilogramm (magyar átlag) feletti lakossági hulladékmennyiség elszállítása kerüljön a jelenlegi díj 1,5-szeresébe. A hetente második hulladékszállítási alkalom után az ürítési díj emelkedjen 20 százalékkal.”
– „Javasoljuk a betéti díjas rendszer mihamarabbi bevezetését finn vagy német mintára. Megfontolandó a 2023. júliusi bevezetési dátum előrehozása.”
– „Javasoljuk állami program indítását működésképtelen elektronikai eszközök begyűjtésére.”
Ehhez egyben elmondja, hogy Magyarországon „az e-hulladék felét hasznosítják újra, ami magasabb az EU átlagnál” de az élmezőnyhöz történő felzárkózás azonban „további lépéseket igényel.” Az Eurostaton is közölt adatok szerint az utolsó jelentett év 2019-ben Magyarországon a WEEE-irányelv szerint számított hároméves forgalomba hozatali átlagra vetítve az elkülönített gyűjtés aránya valóban 52,2% volt. Az előadás szerinti 50%-s gyűjtési arány tehát helytálló, bár a mellé közölt ábra rossz adatokat mutat és a gyűjtés is valójában ennél több is: az elkülönített gyűjtés mellett ugyanis a vegyes települési hulladékkal is kerülnek visszagyűjtésre E+E berendezési hulladékok, még ha azok azután nehezen hasznosíthatóak is.
Továbbá Magyarországon az elektromos és elektronikus berendezésekkel való ellátottság jellemzően bővül, vagyis az értékesítés sok esetben nem kapcsolódik régi készülék hulladékká válásához, ezért az irányelv szerint a tagállamok gyűjtési kötelezettségük teljesítéséhez választhatják a forgalomba hozatal átlaga helyett a tárgyévi keletkezett mennyiség arányában történő teljesítést is.
A Magyarország által is választott utóbbi teljesítés szerint a tárgyévi keletkezett mennyiséghez vetített gyűjtés arány 2020-ban 81,4% volt. Ez ugyan elmarad az elérendő szerint a cél szerint elérendő 85%-tól, és egyébként is törekedni szükséges a keletkező E+E-hulladékok minél nagyobb arányú elkülönített gyűjtésére, de nem igényli a forgalomba hozatal arányában 70-80%-t elérő országok elérést, ahogyan azt a javaslat írja.