Az Európai Bizottság intézkedéseket fogadott el annak érdekében, hogy hatékonyabban védje a lakosságot azbesztszennyezés ellen , és biztosítsa az egészségkárosító anyag kivonását a környezetből.
Az azbesztet 2005-ben minden formájában betiltották az EU-ban, de a régebbi épületekben továbbra is előfordul. Az anyag egészségügyi veszélyt jelent, különösen, ha az azbesztrostok környezetbe jutása után belélegzik, ami például felújítások során fordulhat elő.
A bizottság jogalkotási javaslatot terjeszt elő az épületekben található azbeszt szűrésével és nyilvántartásba vételével kapcsolatban. A tagállamokat nemzeti azbesztmentesítési stratégiák kidolgozására kéri fel, valamint digitális épületnaplókat bevezető szabályozási megközelítést javasol, amelynek révén hatékonyabban oszthatók meg és használhatók fel az épületekkel kapcsolatos adatok a tervezés, az építés és a bontás során egyaránt.
A testület ezenkívül felülvizsgálja az építési és bontási hulladék kezelésére vonatkozó uniós protokollt, továbbá az épületek bontási és felújítási munkálatait megelőző hulladékauditokra vonatkozó iránymutatásokat, valamint tanulmányt készít az azbeszthulladék-gazdálkodási gyakorlatok és az új hulladékkezelési technológiák azonosítása céljából.
Javaslatot tesz továbbá a munkahelyi azbesztről szóló irányelv felülvizsgálatára, és figyelemfelhívó kampányt indít a biztonságos azbesztmentesítéssel kapcsolatban.
Az EU-ban a foglalkozási eredetű rákos megbetegedések mintegy 78 százaléka az azbeszthez köthető. 2019-ben az unióban több mint 70 ember halálát okozta, hogy korábban munkahelyükön azbeszttel érintkeztek. Becslések szerint jelenleg 4,1-7,3 millió munkavállaló van kitéve azbesztszennyezésnek, 97 százalékuk az építőiparban, 2 százalékuk pedig a hulladékgazdálkodásban dolgozik.
