Véleményezés: hulladékgazdálkodási és környezetvédelmi termékdíj-jogszabály változások
A korábbi évek gyakorlatától némileg eltérően megjelent a kormány honlapján a hulladékgazdálkodással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvénytervezet társadalmi egyeztetésére való felhívás. Észrevételek a kozigazgatasiegyeztetes@tim.gov.hu címre küldhetőek legkésőbb 2022. október 31-ig.
A javaslat a következőket irányozza elő:
– az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása
– a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosítása
– a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosítása
– a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló 2013. évi CXXV.
törvény hatályon kívül helyezése
– az egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló
- évi CXXXIV. törvény
– a fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény módosítása
– a koncessziós rendszert bevezető, az egyes energetikai és hulladékgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi II. törvény módosítása
– az egyes energetikai és közszolgáltatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi
LXVIII. törvény módosítása
– Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV.
törvény módosítása
Az indoklás szerint:
“A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Ktdt.) módosítását elsődlegesen a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer átalakítása indokolja.
A 2023. július 1-jén induló koncessziós rendszer keretében működő átalakított kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben a gyártó viseli a pénzügyi felelősséget a termék életciklusa során a hulladékká válást követően a hulladékkezelésért. A hulladékgazdálkodási kötelezettségek teljesítését a gyártók által fizetendő pénzügyi hozzájárulásból a koncessziós társaság valósítja meg. Jelenleg a termékdíjból származó bevételek teremtik meg a termékdíjas termékekből keletkezett hulladékok gyűjtésének és hasznosításának finanszírozási alapját. Az ezzel kapcsolatos állami feladatokat állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet látja el. A koncessziós rendszerben működő kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer indulásával ez az állami szerepvállalás megszűnik. Ezzel összefüggésben a termékdíj elveszti jelenlegi hulladékhasznosításra irányuló forrásteremtő funkcióját, az a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerbe kerül át. A környezetvédelmi termékdíj kizárólag gazdasági szabályozóeszközként a kereslet befolyásolására, a fogyasztói szokások alakítására irányul, mivel a termékdíj azokra a termékekre került megállapításra, amelyek nagy mennyiségük miatt vagy környezetre veszélyes jellegük folytán komoly hulladékgazdálkodási problémát okoznak.
A további, nem a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerrel összefüggő módosítások a jogszabályi rendelkezések összhangjának biztosítását, a rendelkezések pontosítását, a termékdíjas rendszer egyszerűsítését célozzák.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) hulladékgazdálkodás koncessziós rendszerében az Állam oldaláról központi feladatot lát el. Díjelőkészítő, díjszabályozó és díjfelügyeleti tevékenysége az egyik pillére a koncessziós rendszer jogszerű és hatékony működésének. A módosítás a jogalkotással kapcsolatos határidők pontosításával lehetővé teszi, hogy a Hivatal az újszerű, és nagy jelentőségű feladatait megalapozottan láthassa el. A koncessziós rendszerre történő áttérés keretében deregulálhatók egyes jogintézmények, a megfelelőségi véleményezés, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási minősítés, és az Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv intézménye, ezért a szükséges törvényi intézkedéseket meg kell tenni.
Át kell alakítani az állami feladatellátást, a Koordináló szerv jelentős részben kifutó jelleggel lát el továbbra is feladatokat. Az állami feladatellátásnak és a koncessziós rendszer feladatellátásának egyaránt a meglévő adatkör a bázisa, és az is lehetséges, hogy ugyanaz a számlázórendszer kerül felhasználásra a koncessziós rendszer indulásakor. A törvénynek ezért részletes adatmigrálással kapcsolatos rendelkezésekkel kell biztosítani azt, hogy jogszerűen működhessen a közszolgáltatás rendszere. Jelentős feladat, hogy biztosítani kell a jogviszonyok folytatásának, létrejöttének kereteit az átmenet időszakában a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási, és a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység vonatkozásában egyaránt.
A Javaslat ezt meghaladóan az elhagyott hulladékok esetén szükséges hatósági eljárásokra, és a hulladéklerakási járulékkal kapcsolatos előírások vonatkozásában kívánja elősegíteni a jogalkalmazást.
Alapvető közpolitikai cél, hogy a feladatellátás, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás, állami hulladékgazdálkodási közfeladat megfelelő színvonalon történő folyamatos ellátását biztosítani kell, erre a célra szolgálnak a törvény részletes átmeneti rendelkezései. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás koncesszori modelljére történő átállás sürgető feladattá tette a köztisztaság kormányrendeleti szabályainak megalkotását, amelyhez a hulladékgazdálkodásról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) felhatalmazó rendelkezése önmagában nem elegendő, tekintettel a köztisztaság településtisztasággal való kapcsolatára valamint környezet- és település-egészségügyi összefüggéseire. A javasolt módosítás alapján a kormányrendeleti szabályozás feltétele teremtődik meg.
A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Fémtv.) módosításának célja a fémkereskedelmi engedélyköteles termékek vonatkozásában elkövetett jogsértések visszaszorítása, a fémkereskedelmi hatóság ellenőrzési gyakorlatának, valamint a jogkövető fémkereskedők működésének segítése.”