A begyűjtött hulladék jelentős részét még mindig a vegyes hulladék adja
2021-ben a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében összegyűjtött összes települési hulladék mennyisége 3 270 586 tonna volt, melynek jelentős része továbbra is vegyes hulladék. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) az elmúlt év legfontosabb hulladékgazdálkodással kapcsolatos adatait gyűjtötte össze.
Magyarországon 2021-ben 27 hulladékgazdálkodási közszolgáltató mellett 78 közszolgáltatói alvállalkozó végzett hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenységet, emellett további 80 létesítmény-üzemeltető működött közre a tevékenység ellátásában.
A 2021-ben hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében összegyűjtött összes települési hulladék mennyisége 3 270 586 tonna volt, melynek meghatározó hányadát (2 414 738 tonna) továbbra is vegyes hulladékként gyűjtötték be. Az egy főre eső települési hulladék mennyisége 336,11 kg volt. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó hulladék 32 százaléka került hasznosításra, míg az ártalmatlanításra szállított hulladék aránya továbbra is jelentős mértékű (60%) volt 2021-ben. A fennmaradó 8 százalék a hulladék jellegéből adódóan keletkező technológiai veszteségből, illetve az ideiglenes tárolásra került mennyiségekből tevődik össze.
A tavalyi évben begyűjtött hulladék 74 százaléka vegyes, 10 százaléka bio- és zöld, 7 százaléka csomagolási, 5 százaléka lom, 1 százaléka üveg hulladék volt, 3 százaléka pedig az egyéb kategóriába tartozott.
A 2020-ban keletkezett közszolgáltatási eredetű hulladék mennyisége nagyságrendileg megegyezett a megelőző évben kimutatott értékekkel, míg 2021-ben enyhe emelkedés tapasztalható. Összességében elmondható, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó hulladék mennyisége – a 2018-ig tartó emelkedő tendenciával ellentétben – 2019 óta csak minimális növekedést mutat, a mennyiség lényegében stagnál.
Magyarország a kormány Klíma- és Természetvédelmi Akciótervével és az európai uniós irányelvek célkitűzéseivel összhangban 2021-ben módosította hulladéktörvényét, ami új alapokra helyezte a hazai hulladékgazdálkodási tevékenységet, jelentősen hozzájárulva a természeti környezet megóvásához.
Az új jogszabály a hulladékot – a körforgásos gazdaságra való átállás jegyében – nyersanyagként kezeli: a gyártókat arra ösztönzi, hogy már a gyártásánál visszaszorítsák a hulladékok keletkezését, illetve ahol lehetséges, ott minél nagyobb arányban használják azt alapanyagként.
A szabályozás ösztönzi az italcsomagolások újrahasznosítását is, és 2024-től kötelezően visszaválthatóvá teszi az üvegeket, a műanyag palackokat és a fém italos dobozokat. A visszaváltási rendszer tervezett bevezetése fontos előrelépést jelenthet a hulladék lerakótól való eltérítése és a körforgásos gazdaság megvalósíthatósága tekintetében.