fbpx

Áder János: a használt mobiltelefonokból értékes anyagok nyerhetők ki

A használt mobiltelefonokból 41 féle értékes anyag nyerhető vissza, a leadott készülékekért levásárolható pontokat lehet kapni az Elő a telóval elnevezésű május végéig tartó gyűjtési akcióban – mondta Áder János volt köztársasági elnök az oktatási intézményekben szervezett Fenntarthatósági témahéten megtartott előadásában.

A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a budapesti Ward Mária Általános Iskola és Gimnáziumban arra hívta fel a figyelmet, hogy ma jóval többet fogyaszt az emberiség, mint amennyit lehetővé tesznek a Föld erőforrásai.
Ennek a demográfiai robbanás és annak következtében bekövetkező víz-, energia- és nyersanyagfogyasztás az oka – hangsúlyozta, hozzátéve: mai életminőségünk hosszú távú fenntartásához 1,7 Földre volna szükségünk.
Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt száz évben négyszeresére, több mint 8 milliárdra nőtt a világ népessége. A vízfogyasztás megkétszereződött, megháromszorozódott az energiafogyasztás, a nyersanyagok felhasználása pedig csupán ötven év alatt a négyszeresére nőtt.
A túlfogyasztás ösztönzésére pedig iparágak jöttek létre, ezért sok esetben olyan termékeket vásárolunk, amelyekre nincs szükségünk, és a szemétben kötnek ki. Ez nem folytatható – hangsúlyozta.
Közlése szerint egy év alatt a világon 57 millió tonna elektronikai hulladék keletkezik. Ezzel kapcsolatban beszélt az Elő a telóval elnevezésű, május végéig tartó használt elem- és mobiltelefon-gyűjtési akcióról, amelyben a MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt.-hez leadott régi mobiltelefonokért cserébe levásárolható pontokat lehet kapni.

Egy-egy készülékből 41 féle értékes anyagot lehet visszanyerni – mondta Áder János. Példaként említette, hogy miközben egy tonna kőzetből csupán másfél gramm arany nyerhető ki, egy tonna mobiltelefon 350 gramm aranyat tartalmaz.
Az IT-szektor felel a világ energiafogyasztásának 10 százalékáért és egy mobiltelefon előállítása 13 ezer liter vizet igényel – fűzte hozzá.
A továbbiakban kiemelte, hogy egy átlagos magyar évente 66 kilogramm élelmiszert dob ki a szemétbe, a bomló élelmiszer pedig a harmadik legnagyobb üvegházhatást okozó szén-dioxid- és metánkibocsátó a világon.
Úgy folytatta: másodpercenként 20 ezer PET-palackot dobnak ki a világon; ezeket átlagosan 5 percig használják, de 500 év alatt bomlanak le, és a halak elfogyasztásán keresztül eljutnak az emberi szervezetbe is.
Szintén a túlfogyasztás példája a textilipar. Miközben egy farmernadrág előállítása 7600 liter víz felhasználását igényli, az Egyesült Államokban 40 kilogramm ruhát vásárol egy ember évente, amiből 37 kilogramm a kukában végzi. A kidobott textilhulladékot pedig Dél-Amerikában, az Atacama sivatagban égetik el – sorolta.

Szólt arról is, hogy július 1-től már 4000 helyen lesz visszaválható az alumíniumdoboz, a PET-palack és az üvegpalack a MOHU automatáinál. Ez annál is inkább fontos, mert például az alumíniumdobozok anyagának 95 százaléka újrahasznosítható.
Végül Áder János felhívta a figyelmet a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány greendex.hu webcímen elérhető portáljára, amelyen friss, a klíma- és környezetvédelemmel kapcsolatos információk olvashatók.

 

mti

 

Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .