2023-ban lakosonként 11,6 kg elektromos és elektronikus berendezésekből származó e-hulladékot – például háztartási készülékeket, okostelefonokat és számítógépeket – gyűjtöttek be hivatalosan az EU-ban, szemben a forgalomba hozott egy főre jutó 32,2 kg új elektromos és elektronikus berendezéssel. Ez az egy főre jutó 20,6 kg-os különbség az eszközök készletének növekedését jelzi, akár azért, mert még használatban vannak, ártalmatlanításra várnak, otthon halmozzák fel őket, akár azért, mert nem hivatalos, ellenőrizetlen hulladékkezelésre kerülnek.
2015 és 2023 között az EU-ban forgalomba hozott elektromos és elektronikus berendezések mennyisége 78 %-kal, a 2015. évi 18,1 kg/főről 2023-ra 32,2 kg-ra nőtt.
A forgalomba hozott elektromos és elektronikus berendezések mennyisége Hollandiában volt a legmagasabb (45,4 kg/fő), ezt követte Németország (38,9 kg) és Ausztria (35,1 kg). A másik oldalon, Cipruson fejenként csak 14,8 kg elektronikus berendezést hoztak forgalomba. Szlovákia (15,8 kg) és Bulgária (17,9 kg) követte a legalacsonyabb értékekkel.
2015 és 2023 között az összegyűjtött e-hulladék 60 %-kal, 7,3 kg-ról 11,6 kg-ra nőtt, ami lassabb növekedést mutat, mint a forgalomba hozott elektromos és elektronikus berendezések.
Az uniós országok közül Bulgáriában (17,9 kg/fő), Csehországban (16,8 kg) és Ausztriában (15,9 kg) volt a legmagasabb az egy főre jutó begyűjtött e-hulladék értéke, míg a legalacsonyabb begyűjtött mennyiség Cipruson (3,8 kg/fő), Máltán és Portugáliában (5,8 kg/fő) volt.
Bulgária az egyetlen olyan uniós ország, ahol az elektromos és elektronikus hulladékok gyűjtése megegyezik a forgalomba hozott termékekkel: kategóriánként 17,9 kg/fő. Ezzel szemben Hollandiában a forgalomba hozott elektronikus termékek tömege közel négyszer nagyobb, mint a hulladékként gyűjtött termékek tömege: 45,4 kg, szemben a 12,3 kg-mal.
Jöjjenek a részletek
A következő ábra az EU-ban 2012 és 2023 között forgalomba hozott elektromos és elektronikus berendezések mennyiségének, valamint az elektromos és elektronikus berendezések összegyűjtött, kezelt, hasznosított, újrafeldolgozott és újrahasználatra előkészített hulladékainak tendenciáit mutatja be. Egyes uniós országok esetében a hiányzó adatokat azért becsülték meg, hogy bemutassák az EU egészére vonatkozó teljesítményeket.
Az elektromos és elektronikus berendezésekből származó termékeknek a forgalomba hozataluk évétől a hulladékká válásuk évéig tartó élettartamára vonatkozó információk jelenleg nem állnak rendelkezésre az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak gyűjtésére vonatkozó célérték nyomon követése céljából gyűjtött adatokban.
Az EU-ban forgalomba hozott elektromos és elektronikus berendezések mennyisége a 2012. évi 7,6 millió tonnáról 2022-ben és 2023-ban 14,4 millió tonnára emelkedett. Ebben az időszakban a legalacsonyabb szintet 2013-ban regisztrálták, 7,3 millió tonnával. A 2012–2023-as időszak egészében a forgalomba hozott elektromos és elektronikus berendezések mennyisége 89 %-kal nőtt.
Az elektromos és elektronikus berendezések összes begyűjtött hulladéka a 2012. évi 3,0 millió tonnáról 2023-ban 5,2 millió tonnára nőtt (+75 %), míg az elektromos és elektronikus berendezések összes kezelt hulladéka 3,1 millió tonnáról 5,2 millió tonnára (+66 %) nőtt ugyanebben az időszakban. Az elektromos és elektronikus berendezések visszanyert hulladékai 2,6 millió tonnáról 4,8 millió tonnára nőttek (+83 %), az újrafeldolgozott és újrahasználatra előkészített elektromos és elektronikus berendezések hulladékai pedig 2,4 millió tonnáról 4,3 millió tonnára (+77 %) nőttek 2012 és 2023 között.
Az átdolgozott WEEE Directive (2012/19/EU) , amely 2012. augusztus 13-án lépett hatályba, a 2016-os, illetve a 2019-es referenciaévtől kezdődően lépésről lépésre növelte a gyűjtési célértékeket. 2016-tól kezdődően az elektromos és elektronikus berendezések hulladékaira vonatkozó éves gyűjtési célérték a referenciaévben gyűjtött elektromos és elektronikus berendezések hulladékai mennyiségének és az előző három évben forgalomba hozott elektromos és elektronikus berendezések átlagos tömegének aránya. A gyűjtési célt 2016-tól 45%-ban határozták meg, amely 2019-től 65%-ra emelkedett.[1]
Az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló irányelv 7. cikkének 3. pontjában meghatározott eltérés értelmében a következő uniós országok dönthetnek úgy, hogy 2021. augusztus 14-ig elhalasztják a gyűjtési célérték elérését: Bulgária, Csehország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Románia, Szlovénia és Szlovákia.
A következő ábra az elektromos és elektronikus berendezések összegyűjtött hulladékait a forgalomba hozott elektromos és elektronikus berendezések részarányaként mutatja be. A részarányt az elektromos és elektronikus berendezések 2023-ban begyűjtött hulladékai mennyiségének az előző három évben, azaz 2020–2022-ben forgalomba hozott elektromos és elektronikus berendezések átlagos mennyiségéhez viszonyított arányaként számítják ki. Ezek az arányok áttekintést nyújtanak az uniós országok teljesítményéről a 45%-os, illetve 65%-os begyűjtési célok tekintetében.
2023-ban 9 uniós ország lépte túl az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak gyűjtésére vonatkozó 45 %-os célértéket. Emellett 3 uniós ország (Franciaország), 43,9% (Horvátország) és 43,6% (Írország) e célhoz közeli arányról számolt be.
Három uniós ország (Bulgária, Szlovákia és Lettország) 2023-ban elérte a 65%-os begyűjtési arányra vonatkozó ambiciózusabb célt. Csehország 2023-ban ehhez az ambiciózusabb célhoz közeli arányról számolt be, és az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak gyűjtési aránya 61,7 % volt.
A következő ábra az elektromos és elektronikus berendezések begyűjtött hulladékainak mennyisége és az ugyanabban az évben keletkezett elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak mennyisége alapján kiszámított begyűjtési arányt mutatja be. Négy uniós ország (Dánia, Magyarország, Luxemburg és Lengyelország) választotta ezt a módszert a gyűjtési arány kiszámításához. E számítási módszer tekintetében az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló irányelv 85%-os begyűjtési célértéket határoz meg a 2019-es referenciaévtől kezdődően. Csak Lengyelország érte el ezt a célt.
A következő ábra a 2023-ban gyűjtött elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak mennyiségét mutatja az előző három évben (2020–2022) forgalomba hozott elektromos és elektronikus berendezések mennyiségéhez, illetve a 2023-ban keletkezett elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak mennyiségéhez képest. Ezeket mind kilogramm/lakos mértékegységben fejezik ki (a 2023. évi átlagos lakosszám alapján).
Az EU-ban a 2023-ban begyűjtött elektromos és elektronikus berendezések hulladékait lakosonként 11,6 kilogrammra becsülték, míg a 2020–2022 közötti időszakban forgalomba hozott elektromos és elektronikus berendezések átlagos mennyiségét lakosonként 30,2 kilogrammra becsülték. A begyűjtött mennyiségek eltérései az elektromos és elektronikus berendezések felhasználási szintje tekintetében az egyes országok között fennálló különbségeket, valamint a hulladékgyűjtési rendszereik teljesítménye tekintetében fennálló különbségeket tükrözik.
Az elektromos és elektronikus berendezések esetében 10 termékkategóriát alkalmazó korábbi módszertanról a 6 termékkategóriát alkalmazó új módszertanra való áttérés miatt a 2019-es referenciaévtől kezdődően az országok a gyűjtési arányt az előző három évben forgalomba hozott elektromos és elektronikus berendezések átlagos tömege alapján számították ki, a 2020–2022-es időszakra vonatkozó összegek e módszertan szerinti becslésével (ezeket az összegeket nem teszik közzé).
Az előző három év átlagát a 6 kategóriára vonatkozó módszertan szerint úgy számították ki, hogy az elektromos és elektronikus berendezések összegyűjtött hulladékait elosztották az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak begyűjtési arányával.
Táblázatok és grafikonok forrásadatai
Forrás: eurostat
