A 21. század egyik legvitatottabb globális jelensége a „hulladékgyarmatosítás”, amely során a magas jövedelmű országok a környezetvédelmi és egészségügyi költségeiket az alacsonyabb jövedelmű régiókra hárítják át. A Fides hírügynökség jelentése rávilágít, hogy évente több milliárd tonna szemét áramlik a fejlett északról a globális dél irányába, súlyos ökológiai és emberjogi válságot idézve elő Ázsia és Afrika országaiban. A „dobd el” kultúra nemcsak környezeti, hanem mélyen etikai kérdéseket is felvet a globális igazságosság jegyében.
A világ évente körülbelül 2,12 milliárd tonna hulladékot termel. Ennek a hatalmas mennyiségnek a jelentős része olyan országokban köt ki, amelyek nem rendelkeznek a biztonságos feldolgozáshoz szükséges infrastruktúrával. Ez a folyamat egyfajta „új gyarmatosításként” értelmezhető, ahol a gazdag nemzetek a szegényebb régiókat használják saját fogyasztásuk melléktermékeinek lerakóhelyeként.
Ázsia: A kínai tilalom és a dominóhatás
Sokáig Kína volt a világ első számú szemétimportőre, azonban 2018-ban a pekingi kormány „National Sword” elnevezésű politikájával betiltotta a legtöbb külföldi hulladék behozatalát. Ez a döntés radikálisan átformálta a globális szemétpiacot, és a hulladékáramokat Délkelet-Ázsia felé terelte.
-
Célországok: A jelentés szerint a hulladékáradat új célpontjai közé tartozik Thaiföld, Vietnam, a Fülöp-szigetek és Malajzia.
-
Műanyagszennyezés: Ezek az országok hirtelen olyan mennyiségű műanyaghulladékkal szembesültek, amelyet képtelenek voltak kezelni. Malajziában és Thaiföldön illegális feldolgozóüzemek tucatjai jöttek létre, amelyek gyakran mérgező módon, nyílt égetéssel vagy savas kioldással próbálják kinyerni az értékeket, súlyosan szennyezve a helyi vízkészleteket és a levegőt.
Afrika: Az e-hulladék és a textil szeméthegyek
Afrikában a probléma jellege némileg eltér, itt elsősorban az elektronikai hulladék (e-waste) és a használt ruházati cikkek okozzák a legnagyobb gondot.
-
Ghána és Nigéria: Accra (Agbogbloshie) és Lagos váltak a világ legnagyobb e-hulladék lerakóivá. Itt fiatalok és gyerekek ezrei dolgoznak azon, hogy az elavult számítógépekből és telefonokból rezet és egyéb fémeket nyerjenek ki.
-
Mérgező hatások: A folyamat során olyan nehézfémek szabadulnak fel, mint az ólom, a higany és a kadmium. Ezek az anyagok bekerülnek a táplálékláncba, visszafordíthatatlan egészségkárosodást okozva a helyi közösségeknek.
-
Textilhulladék: A nyugati világból érkező „adományok” jelentős része valójában rossz minőségű ruházati hulladék, amely elárasztja a helyi piacokat és végül a tengerpartokat vagy a vadon élő folyókat szennyezi, mivel nincs mód az újrahasznosításukra.
Etikai dimenzió: A „dobd el” kultúra kritikája
A Fides jelentése külön figyelmet szentel a vallási és erkölcsi aspektusoknak, hivatkozva Ferenc pápa „Laudato Si’” és „Fratelli Tutti” enciklikáira. A katolikus egyház tanítása szerint a hulladékgyarmatosítás a „dobd el” kultúra (throwaway culture) közvetlen következménye, amely az embereket és a természetet is kizsákmányolható erőforrásként kezeli.
A dokumentum rávilágít, hogy a gazdag országok fenntarthatósági statisztikái gyakran csalókák: miközben otthon magas újrahasznosítási arányokat mutatnak fel, ez sokszor csak annak köszönhető, hogy a nehezen feldolgozható szemetet külföldre szállítják. Ez a gyakorlat sérti a globális szolidaritás elvét és aránytalan terhet ró a legkiszolgáltatottabb népcsoportokra.
A szabályozás gyengeségei
Bár léteznek nemzetközi egyezmények, mint például a Bázeli Egyezmény, amely a veszélyes hulladékok szállítását hivatott korlátozni, a gyakorlatban számos kiskapu létezik. A hulladékot gyakran „használt termékként” vagy „adományként” tüntetik fel a vámáru-nyilatkozatokon, kijátszva az ellenőrzéseket.
A jelentés konklúziója szerint valódi változás csak akkor érhető el, ha a termelő országok maguk vállalnak felelősséget a teljes életciklus-kezelésért, és radikálisan csökkentik a nem újrahasznosítható csomagolások és eszközök gyártását. A hulladékgyarmatosítás felszámolása nem csupán környezetvédelmi technológia kérdése, hanem a globális gazdasági rend alapvető reformját igényli.
-
Eredeti cikk (Fides News Agency): Waste as a new form of colonialism in Africa and Asia
-
ENSZ Bázeli Egyezmény hivatalos oldala: Basel Convention on the Control of Transboundary Movements of Hazardous Wastes
Image by Steve Buissinne from Pixabay
