A globális akkumulátorkereslet ugrásszerű növekedésével párhuzamosan az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) és a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legújabb közös jelentése drámai technológiai átrendeződésre hívja fel a figyelmet. Csak az elektromos járművekből származó, élettartamuk végét elért akkumulátorok száma a 2030-ra becsült 1,2 millióról 2040-re várhatóan 14 millióra fog növekedni. Bár a használt akkumulátorok begyűjtésére, válogatására, újrahasznosítására és más célú felhasználására irányuló innovációk terén jelenleg Ázsia dominál, Európa is jelentős növekedést mutat a kritikus technológiai területeken. A körforgásos akkumulátor-rendszerek kiépítése ma már nem csupán környezetvédelmi, hanem kőkemény ipari és geopolitikai érdek.
Az EPO és az IEA által közzétett, két évtized globális szabadalmi adataira támaszkodó jelentés 24 technológiai területen vizsgálta a szabadalmaztatási aktivitást. Az átfogó elemzés mintegy 16 000 találmányt és közel 4000 nemzetközi szabadalmi családot (IPF – International Patent Families) vesz górcső alá, rávilágítva arra, hogyan csökkenthető az importált nyersanyagoktól való függőség a technológiai szuverenitás erősítésével.
Robbanásszerű növekedés és a 2017-es fordulópont
Az akkumulátorok körforgásos technológiáihoz kapcsolódó szabadalmaztatás 2017-ben indult ugrásszerű növekedésnek – pontosan abban az évben, amikor az elektromos autók globális értékesítése először lépte át az egymilliós álomhatárt. Ezt követően a körforgásos technológiákhoz köthető nemzetközi szabadalmi családok (IPF) száma döbbenetes, 42 százalékos összetett éves növekedési rátát (CAGR) produkált. Ez az adat különösen annak tükrében figyelemre méltó, hogy a tölthető akkumulátorok gyártásának területén a növekedés 16 százalékos volt, míg az összes technológiai terület átlagos növekedése mindössze 2 százalékot tett ki.
Az innovációs hullám tökéletesen egybeesik a piaci volumen elképesztő tágulásával: a globális akkumulátorpiac a 2020-as, körülbelül 180 GWh-s kapacitásról 2024-re több mint ötszörösére, 1100 GWh-ra nőtt, és az előrejelzések szerint 2030-ra eléri a 3500 GWh-t.
Ázsiai dominancia az újrahasznosítási értékláncban
A 2023-as adatok egyértelmű ázsiai fölényt mutatnak: az ázsiai vállalatok adták az akkumulátor-körforgásos IPF-ek 63 százalékát. Az élre a Brunp, a világ legnagyobb akkumulátorgyártójának (CATL) újrahasznosító leányvállalata állt, megelőzve az olyan korábbi piacvezetőket, mint a Toyota, az LG és a Sumitomo.
Míg globálisan az autóipari vállalatok jellemzően a begyűjtésre, a bányászati cégek pedig a kémiai átalakításra specializálódnak, a kínai Brunp és a koreai LG az értéklánc minden pontján kiemelkedő aktivitást mutat. Kína részesedése a körforgásos technológiák szabadalmaiból a 2013-as 5 százalékról 2023-ra 29 százalékra ugrott. Ezzel párhuzamosan a japán és koreai szereplők megőrizték jelentős részesedésüket, míg Európa aránya enyhén, 22 százalékról 21 százalékra csökkent. Az Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália hozzájárulása ezen a területen továbbra is korlátozott. A jelentés kitér az akkumulátorokhoz szükséges fémek finomítására is: Kína nemzeti szabadalmi bejelentéseinek aránya ezen a téren a 2000-es évek eleji 10 százalékról az elmúlt öt évben (2023-ig bezárólag) 70 százalékra emelkedett a globális piacon, 2020 óta pedig beérte az Egyesült Államokat a nemzetközi szabadalmi családok számában.
Európa válasza: Fókuszban a begyűjtés és a kémiai átalakítás
Bár a globális volument Ázsia diktálja, az európai innovátorok jelentős fejlődést mutatnak a legaktívabb szabadalmi területeken. Az európai kérelmezők különösen a távkezelési technológiák (az IPF-ek 34 százaléka), az izolációs és immobilizációs eljárások (30 százalék), valamint a pirolitikus előkezelést követő hidrokohászati kinyerés (26 százalék) területén jeleskednek. Ez az erős technológiai fókusz pontosan tükrözi Európa azon potenciálját, hogy képes legyen kezelni a használt akkumulátorok rohamosan növekvő mennyiségét.
A kontinens vezető szereplői között találjuk Európa legnagyobb akkumulátor-újrahasznosítóját, az Umicore-t, a BASF-et, valamint olyan állami kutatóintézeteket, mint a francia energiaszektor élvonalába tartozó CEA.
Stratégiai iránymutatás és szakpolitikai háttér
António Campinos, az EPO elnöke kiemelte: „A körforgásos akkumulátor-technológiák innovációja kulcsfontosságú az erőforrások biztosításához, a versenyképesség erősítéséhez és a környezeti hatások csökkentéséhez.” Fatih Birol, az IEA ügyvezető igazgatója hozzátette, hogy e technológiák felgyorsítása enyhítheti a kritikus ásványkincsek ellátási láncaira nehezedő nyomást.
Ahhoz, hogy Európa teljes mértékben kihasználhassa erősségeit, elengedhetetlen az innovációk ipari méretűvé tétele (scaling). Csökkenteni kell az újrahasznosítás költségeit, javítani a hatékonyságot, és meg kell oldani az olyan kihívásokat, mint a széttöredezett hulladékáramok, az akkumulátorok heterogén kialakítása és az alacsony szintű automatizáció. Ezt a célt szolgálják a legújabb EU-s szakpolitikai kezdeményezések, mint az Industrial Accelerator Act, a RESourceEU Akcióterv, a Battery Booster Facility és a 2023-as Akkumulátor Rendelet (Batteries Regulation), amelyek a helyi termelést és az integrált értékláncokat támogatják.
A technológiai átláthatóság érdekében az EPO frissítette platformjait. A tiszta energiával foglalkozó felület 24 új, kereshető területtel bővült az akkumulátorok körforgásával kapcsolatban. Emellett az ingyenes Deep Tech Finder eszköz immár közel 60 olyan európai startup és egyetem profilját tartalmazza, amelyek 2006 óta szabadalmi oltalmat kértek ezen a területen. A most elindított Data Desk béta verziója pedig részletes térképészetet kínál az energiatárolási technológiákhoz, lehetővé téve a teljes iparág mélyreható elemzését.
- European Patent Office (EPO) – Zahl der Erfindungen zu Batterie-Wiederverwendung und -Recycling hat sich innerhalb des letzten Jahrzehnts mehr als versiebenfacht https://www.epo.org/de/news-events/news/zahl-der-erfindungen-zu-batterie-wiederverwendung-und-recycling-hat-sich-innerhalb
