Kezdőlap HÍRFOLYAM Áttörés az élelmiszerpazarlás ellen: Jelentős javulás az amerikai boltokban és éttermekben

Áttörés az élelmiszerpazarlás ellen: Jelentős javulás az amerikai boltokban és éttermekben

élelmiszerpazarlás

A ReFED és az U.S. Food Waste Pact (Amerikai Élelmiszerpazarlási Megállapodás) legfrissebb jelentése szerint az amerikai kiskereskedelmi és vendéglátóipari szektorban biztató jelek mutatkoznak az élelmiszerpazarlás elleni küzdelemben. A 2019 és 2023 közötti időszakot felölelő adatok azt jelzik, hogy a megállapodáshoz csatlakozó vállalatok jelentős haladást értek el a felesleges élelmiszermennyiség csökkentésében, ami kulcsfontosságú a 2030-ra kitűzött országos célok eléréséhez.


Az élelmiszerpazarlás csökkentése nemcsak gazdasági, hanem kritikus környezetvédelmi érdek is, és az U.S. Food Waste Pact legújabb jelentése szerint az Egyesült Államok legnagyobb piaci szereplői elindultak a helyes úton. A friss adatok alapján a kiskereskedelemben és a vendéglátásban is mérhetően csökkent a feleslegben maradt élelmiszer aránya. Mivel az Egyesült Államokban az élelmiszerek mintegy 38%-a végzi eladatlanul vagy elfogyasztatlanul, a szektorban tapasztalt javulás jelentős hatással lehet az ország szénlábnyomára és erőforrás-gazdálkodására.

A jelentés rávilágít, hogy a szisztematikus adatgyűjtés és a célzott beavatkozások révén a vállalati szektor képes hatékonyan fellépni a pazarlás ellen. A dokumentum a 2019-es bázisévhez képest vizsgálja a folyamatokat, különválasztva a kiskereskedelmi (grocery retail) és a vendéglátóipari (foodservice) szektorokat.

Kiskereskedelem: Hatékonyabb készletkezelés és kevesebb felesleg

A kiskereskedelmi szektorban a jelentés mérhető elmozdulást mutat a fenntarthatóság irányába. A legfontosabb mennyiségi mutatók a következők:

  • Felesleg csökkenése: A teljes értékesítéshez viszonyított élelmiszerfelesleg (surplus food) aránya 2,1%-kal csökkent a 2019-2023-as időszakban.

  • Azonosított okok: A javulás hátterében a pontosabb kereslet-előrejelzés, a dinamikus árazás és a készletek hatékonyabb nyomon követése áll.

  • Résztvevők: A jelentésben olyan piaci óriások adatai szerepelnek, mint az ALDI US, Walmart, Ahold Delhaize USA, Kroger, Meijer és a Whole Foods Market.

Bár a 2,1%-os javulás szerénynek tűnhet, a szektor méretét figyelembe véve ez több ezer tonna megmentett élelmiszert és jelentős költségmegtakarítást jelent a vállalatok számára.

Vendéglátás: Látványos visszaszorulás az étkeztetésben

A leglátványosabb eredményeket a vendéglátóipari és közétkeztetési szektorban sikerült elérni, ahol az egységnyi szolgáltatásra jutó pazarlás drasztikusan mérséklődött:

  • Fajlagos javulás: Az egy felszolgált étkezésre jutó élelmiszerfelesleg mennyisége 12,3%-kal csökkent 2019 óta.

  • Innováció: Ebben a szektorban a porciók pontosabb méretezése, az étlapok optimalizálása és a „hulladékmentes” konyhatechnológiák bevezetése hozta meg a sikert.

  • Szakmai szereplők: A jelentéshez olyan vezető szolgáltatók járultak hozzá adatokkal, mint az Aramark, Sodexo, Compass Group és a Sodexo Live!.

Az országos helyzetkép: 88 millió tonna sorsa

A jelentés tágabb kontextusba is helyezi az elért eredményeket, bemutatva az amerikai élelmiszerrendszer előtt álló globális kihívásokat. Az adatok sokkoló képet festenek a jelenlegi állapotról:

  • A pazarlás mértéke: Évente megközelítőleg 88 millió tonna élelmiszer marad eladatlan vagy elfogyasztatlan az Egyesült Államokban.

  • Gazdasági hatás: Ez a veszteség éves szinten 473 milliárd dollárnyi értéket képvisel.

  • Környezeti terhelés: Az élelmiszerpazarlás felelős az Egyesült Államok teljes üvegházhatású gázkibocsátásának 6,1%-áért.

A megállapodás aláíróinak célja, hogy 2030-ig 50%-kal csökkentsék az élelmiszerpazarlást saját működésükben, összhangban az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljaival.

Stratégiák és megoldások: Mit tesznek a vállalatok?

A jelentés nemcsak az adatokat rögzíti, hanem a sikeres beavatkozási pontokat is azonosítja. A résztvevő 14 szervezet több fronton is támadja a problémát:

  1. Adományozás: Az el nem adott, de fogyasztásra alkalmas élelmiszerek élelmiszerbankokba történő juttatása.

  2. Upcycling (Értéknövelő újrahasznosítás): Olyan termékek fejlesztése, amelyek alapanyaga „mentett” élelmiszer (például esztétikai hibás gyümölcsökből készült gyümölcslevek).

  3. Technológiai fejlesztés: Mesterséges intelligencia alapú rendszerek használata a rendelési mennyiségek tűpontos meghatározásához.

  4. Fogyasztói edukáció: A vásárlók segítése abban, hogy jobban megértsék a lejárati dátumok jelentését, és csökkentsék a háztartási pazarlást.

Összegzés és jövőkép

A jelentés egyértelműen bizonyítja, hogy az önkéntes vállalati összefogás képes strukturális változásokat elérni. Bár az országos szintű 50%-os csökkentéshez még további, intenzív erőfeszítésekre van szükség, a 2019 és 2023 közötti adatok azt igazolják, hogy a trend megfordítható. A következő lépés a megállapodás kiterjesztése további beszállítókra és kisebb piaci szereplőkre, hogy a teljes ellátási lánc átláthatóvá és fenntarthatóvá váljon.


 Hivatalos források és hivatkozások:  

NINCS HOZZÁSZÓLÁS

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Helló! Miben segíthetek ma?
Exit mobile version