További tíz milliárdokat öl a közpénzekből a Fidesz-kormány az általa megálmodott állami rezsiholding létrehozatalába. Ennek ellenére már hivatalosan is egyre későbbre tolódik a központi állami közművállalat beindulása. Szakértők szerint a kormányzati közüzemi cég nem hoz majd megtakarításokat a lakosságnak, ellenkezőleg, az adóforintok temetőjeként, és a kormánypárt kifizetőhelyeként működik majd – írja a nepszava.hu.
Szinte bizonyos, hogy sohasem térülnek meg azok a százmilliárdok, amelyeket a kormány a közpénzekből a különböző rezsicégekre elkölt. Emellett az is valószínűtlen, hogy az állami rezsicégek – áram-, gáz-, távhő-, ivóvíz szolgáltatók, illetve kéményseprő, liftkezelő, szennyvízelvezető, továbbá szemét szállító vállalatok – valaha is hatékonyabban és olcsóbban működnek majd, mint amikor még az államosítás előtt, magánvállalkozásként prosperáltak – nyilatkozta lapunknak Hegedűs Miklós. A GKI Energiakutató Kft. ügyvezetője ezt annak kapcsán mondta el, hogy a Fidesz-kormány a napokban újabb közpénzek feláldozásáról döntött a rezsicsökkentés oltárán. Ezúttal az idei költségvetés miniszterelnökségi fejezetének rendkívüli kormányzati intézkedések elnevezésű kiadási tétele terhére 18 milliárd forint átcsoportosítását rendelte el a kormány. Méghozzá az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. és a Központi Adatgyűjtő és Feldolgozó nevű vállalat megalapítására.
A kormány néhány nappal ezelőtti határozata szerint az ENKSZ-t a Magyar Fejlesztési Banknak (MFB) egymilliárd forintos alaptőkével és 14 milliárd forint tőketartalékkal kell létrehoznia. A szintén az MFB alá rendelt egyelőre ismeretlen feladatú adatfeldolgozó cég alaptőkéje pedig százmillió forint, míg a tőketartaléka 2,9 milliárd forint lenne. A kormány korábbi kinyilatkoztatásait a nonprofit jellegről felülírva kinyilvánította, hogy „a nemzeti közműszolgáltatási rendszer a földgáz, a villamosenergia és a távhőszolgáltatás tekintetében piaci alapokon kerüljön megszervezésre a hosszú távon fenntartható működés biztosításával”.
Miközben a kormányzat lázasan költi az adófizetők pénzét a nagy központi rezsivállalat létrehozatalára, az ügy még szinte sehol sem tart. Legalábbis a korábbi tervekhez képest jelentősen késik – állítják szakértők. Eredetileg a tavalyi év végére ígérte a kormány a nemzeti közműszolgáltató óriásvállalat létrehozatalát, eddig azonban még részben sem sikerült tető alá hoznia a holding céget, amelynek a „gerincét” a nem oly régen államosított Fővárosi Gázművek (Főgáz) Zrt. alkotja. A napokban elfogadott kormányrendelet pedig még csak most intézkedik arról, hogy a nemzeti fejlesztési miniszter és Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter gondoskodjon a Fővárosi Gázművek Zrt. egyetemes szolgáltatási tevékenységének országos szintűre való kiterjesztéséhez szükséges feltételek megteremtéséről, beleértve a növekedési terv teljesítéséhez szükséges energiaforrások biztosítását, továbbá a jogszabály módosítások kormány elé terjesztését. Vagyis, a központi rezsiholdingnál még csak az előkészítés előkészületei zajlanak.
A mostani határozatban hozzávetőleg fél évvel, 2015 júliusáig hosszabbítottak meg egyes határidőket, így a két miniszter immár az év közepéig vizsgálhatja a lehetőségeket az állam belépésére a villamosenergia szolgáltatási piacra egyetemes (lakossági) szolgáltatóként, illetve teheti meg a javaslatot a nemzeti közműszolgáltatási rendszer követelményeinek megfelelő, leghatékonyabb megoldásra. Ugyanezt a határidőt szabták a távhőszolgáltatással kapcsolatos előterjesztés előkészítésére is.
A kabinet tavaly szeptemberben kihirdetett határozata szerint még az elmúlt év végéig ki kellett volna dolgozniuk a szakembereknek azt, hogy miként léphet be a lakossági villamosenergia-piacra a Főgáz alapjain létrehozandó nemzeti közműszolgáltató. Ugyanezt a távhőszolgáltatási piacon január végéig kellett volna megoldani. A teljes körű működését pedig legkésőbb 2015 márciusában kellene megkezdenie az új nemzeti közműszolgáltatónak. Vagyis addigra a holdingnak át kellene vennie országszerte a lakossági szektorban az áram-, a gáz- és a távhőszolgáltatást. Ugyanakkor az eredeti elképzelések szerint még ebben az évben a felügyelete alá kellene vonnia a víz-, a szennyvíz- és a hulladékszolgáltatást is a központi rezsivállalatnak. A szakértők szerint azonban ebből már nem lesz semmi. Vagyis a tavaly őszi kormányhatározat nem teljesül.
A projekt fő felelőse azonban nem aggódik a csúszások miatt. Lázár a napokban közölte: „jó ütemben halad a nemzeti közműszolgáltató előkészítése, amely – versenyre kelve a német és francia cégekkel – árammal, gázzal és talán távhővel láthatja el a lakosságot”. Érdemes megjegyezni: az előző kormánydöntésben a távhő szolgáltatás központosítása nem „talán” kitétellel, hanem tényeleges célkitűzésként szerepelt.
Lázár véleménye szerint reális esélye van annak, hogy még az idén nonprofit jellegű magyar állami vállalat, nem „profitéhes multi” fogja a gázt és az áramot szolgáltatni több millió lakossági fogyasztóknak. Ha ez a munka a következő másfél évben sikerrel jár, a közműszolgáltató az ipar és kereskedelem számára is olcsó gázt és áramot biztosíthat – tette hozzá a miniszter. Holott az ipari rezsicsökkentést korábban ugyancsak az elmúlt év végére, az idei esztendő elejére ígérte a Fidesz-kabinet. Így a cégek energia árainak a lefaragása is erőteljes – akár másfél éves – késedelmet is szenvedhet az eddigi kormányzati ígéretekhez képest.
Az általunk megkérdezett szakértők hangsúlyozták: a kormányzati optimizmus ellenére idén aligha indul be a „nagy nemzeti közműszolgáltató” és a „nagy központi számlázó” vállalat. Ehhez ugyanis a kormányzatnak teljesen át kellene szerveznie a hazai energia ellátási szektort és olyan országos számlázó rendszert kellene kiépíttetnie, amely eddig még sohasem létezett, s aminek a létrehozatala számos versenyjogi és adatvédelmi aggályt vet fel.
Szakmai becslések szerint az Orbán-kormány eddig 650-700 milliárd forintot költött el az adóforintokból az állami rezsivállalattal kapcsolatos álmai megvalósítására. Vagyis, a korábban magántársaságként tevékenykedő energiaszolgáltató cégek felvásárlására és új állami vállalatok alapítására. Ezt a pénzt – vélik egyes elemzők – a lakosság már sohasem látja viszont.
Hegedűs Miklós úgy látja: a háztartások számára nem lesz olcsóbb sem az energia, sem más közműszolgáltatás amiatt, hogy állami vállalat végzi. Ellenkezőleg: az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az állami cégek felett nincs megfelelő hatékonyság ellenőrzési kontroll, így elharapódzik a pazarlás. Emellett a kormányzati cégek élén jobbára nem szakemberek, hanem pártmegbízottak állnak, akik hajlamosak kiszolgálni a kormányzat mindenkori politikai igényeit, még a gazdaságos működés rovására is. Így ezek az állami vállalkozások a kormánypárt kifizető helyeivé válhatnak, s ez rövid és hosszabb távon egyaránt óriási terhet jelent majd a társadalomnak.
A cikk eredetiben itt olvasható: http://nepszava.hu
