A horvátországi hulladékégetők helyzete: az egyetlen uniós tagállam megfelelő égetőmű nélkül

A Gospić környéki veszélyeshulladék-botrány ismét rávilágított egy súlyos problémára: a horvátországi hulladékégetők helyzete egyedülálló az Európai Unióban. Míg más európai országokban több száz ilyen létesítmény működik, Horvátországban egyetlen modern energiahasznosító üzem sincs, miközben a hulladéklerakók kapacitása rohamosan fogy.

A horvátországi hulladékégetők helyzete kritikus pontjához érkezett, különösen a Lika régióban, Gospićban történt illegális veszélyeshulladék-elhelyezési botrányt követően. A helyzet rávilágít arra, hogy az ország hatalmas hulladékgazdálkodási kihívásokkal küzd, hiszen a megmaradt hulladékot lassan nincs hol elhelyezni.

A horvátországi hulladékégetők helyzete és az európai kontraszt

Az európai szabályozások egyre kevesebb olyan hulladék lerakását engedélyezik a hagyományos lerakókban, amely más módon is kezelhető lenne. Ennek ellenére Horvátország maradt az egyetlen uniós tagállam, amely nem rendelkezik megfelelő hulladékégetővel. (Ante Šušnjar gazdasági miniszter megjegyzése szerint a tagállamok közül egyedül Málta nem rendelkezik még ilyen létesítménnyel, de ott már folyamatban van az építkezés). Ezzel szemben Európa többi részén – beleértve Svájcot, Norvégiát és az Egyesült Királyságot is – több mint 500 hulladékégető üzemel jelenleg is.

Különös ellentmondás, hogy miközben belföldön nincs ilyen létesítmény, a hazai vállalatok aktívan részt vesznek hasonló energetikai üzemek építésében szerte Európában. Horvát cégek ma már Izlandon, Belgiumban, Skóciában és Németországban is fejlesztenek ilyen komplexumokat.

Környezetvédelmi és egészségügyi aggályok

Az energetikai üzemek a hulladék elégetésével energiát termelnek, amelyet villamosenergia- és hőtermelésre használnak fel. Bár ezek az üzemek nem helyettesítik a megfelelő szelektálást és újrahasznosítást, megoldást kínálnak a fennmaradó hulladék kezelésére. A lakosság és a civil szervezetek azonban évek óta hevesen ellenzik a horvátországi hulladékégetők helyzete körüli terveket, leginkább a károsanyag-kibocsátás, az egészségügyi és környezeti hatások, valamint az égetés után visszamaradó salakanyagok elhelyezése miatt.

Marija Vučković környezetvédelmi miniszter szerint azonban a kitűzött hulladékgazdálkodási célok nem érhetők el energetikai üzemek nélkül. Kiemelte: amennyiben a környezeti hatásvizsgálat kedvező, az engedélyek feltételeit rendszeresen ellenőrzik, és a felügyeleti rendszer maximálisan működőképes, nincs ok arra, hogy elutasítsanak egy ilyen létesítményt akár lakókörnyezet közelében is.

Rendszerszintű problémák és politikai viták

Nikola Grmoja, a Most párt képviselője szerint nem maga az égetési technológia, hanem a működésképtelen hazai ellenőrzési rendszer a fő probléma. Úgy véli, ha veszélyes hulladékot lehetett az országba importálni anélkül, hogy a hatóságok észrevették volna, akkor lehetetlen garantálni egy égetőmű biztonságos és átlátható működését. Felvetette azt a kérdést is, hogy vajon hogyan illeszkednek az égetők az Európai Bizottság hulladékszelekcióra vonatkozó célkitűzéseibe.

Városi kezdeményezések: Zágráb és más települések tervei

A hulladékégetőkkel kapcsolatos uniós irányelvek és trendek nyomán több horvát város is érdeklődést mutatott energetikai üzemek építése iránt, köztük Šibenik, Eszék (Osijek) és Fiume (Rijeka).

Zágráb esetében már 2024-ben elkészült egy megvalósíthatósági tanulmány, amely kimutatta az ilyen létesítmények megtérülését. Matej Mišić, a zágrábi városi közgyűlés elnöke megerősítette, hogy a város továbbra is szorgalmazza egy olyan üzem építését, amely szilárd hulladékból nyert fűtőanyagot (RDF) égetne el hőenergia termelése céljából. A városi közgyűlés már 2024-ben határozatot hozott a projekt dokumentációjának előkészítéséről, a tényleges megvalósítás azonban továbbra is várat magára.

GYIK

Miért egyedülálló a horvátországi hulladékégetők helyzete az EU-ban?

Horvátország az egyetlen olyan uniós tagállam, amely jelenleg nem rendelkezik működő, modern hulladékégetővel, miközben Európa más részein több mint 500 ilyen energetikai üzem működik.

Milyen megoldást nyújtanának az energetikai üzemek Horvátországban?

Ezek a létesítmények a lerakásra szánt maradék hulladék elégetésével villamos- és hőenergiát állítanak elő, csökkentve ezzel a túlterhelt hulladéklerakókra nehezedő nyomást.

Mely horvát városok tervezik hulladékégető építését?

Šibenik, Eszék (Osijek), Fiume (Rijeka) és a főváros, Zágráb is érdeklődést mutatott. Zágrábban már 2024-ben megvalósíthatósági tanulmány is készült egy ilyen projekthez.

🔗 Hivatalos források és hivatkozások: 👉

• Eredeti forrás: Total Croatia News

• Horvát állami hivatkozás (Gazdasági és Fenntartható Fejlődési Minisztérium): mingor.gov.hr