Föld alatti csőhálózattal és energetikai hasznosítással indul a hulladékgazdálkodási modernizáció Karbalában

Irak hivatalosan is elindította történetének első modernizált, föld alatti szállításra épülő települési hulladékkezelési beruházását: az új iraki okos hulladékgyűjtési rendszer elsőként Karbala tartomány 17 területén valósul meg. A kormányzati szervek, nemzetközi diplomáciai szereplők és a magánszektor együttműködésében létrejött fejlesztés közvetlenül a lakóegységekből juttatja el a hulladékot az átrakóállomásokra, csökkentve a légszennyezést, a szén-dioxid-kibocsátást és a kukásautók városi forgalmát.

Röviden: Irak elindította első okos hulladékgyűjtési rendszerét, amelyet első lépésben Karbala tartomány 17 területén vezetnek be. A Nemzeti Befektetési Hatóság, a Környezetvédelmi Minisztérium és a Bagdadi Spanyol Nagykövetség együttműködésével, valamint az Al-Maher Gazdasági Csoport és a spanyol URD vállalat műszaki támogatásával megvalósuló projekt föld alatti csőhálózaton keresztül továbbítja a lakossági hulladékot az otthonokból az átrakóállomásokra. Ott a hulladékot típus szerint szétválogatják újrahasznosításra és energetikai hasznosításra. A beruházás tehermentesíti a városi infrastruktúrát – különösen az évi több mint 750 000 tonna hulladékot eredményező Arbaín zarándoklat helyszínéül szolgáló Karbalában –, miközben mérsékli a hulladékgyűjtő teherautók által okozott károsanyag-kibocsátást.

Nemzetközi és kormányzati összefogás a fenntarthatóbb iraki városokért

A bagdadi székhelyű Shafaq News beszámolója szerint a szombaton (2026. szeptember 26-án) bemutatott projekt az iraki hulladékgazdálkodás korszerűsítését, a környezetszennyezés visszaszorítását és a szén-dioxid-kibocsátás mérséklését szolgálja. A kezdeményezést az iraki Nemzeti Befektetési Hatóság (National Investment Authority) vezette be az iraki Környezetvédelmi Minisztériummal (Ministry of Environment) és a Bagdadi Spanyol Nagykövetséggel szoros együttműködésben. A rendszer kifejlesztéséhez a műszaki támogatást az Al-Maher Gazdasági Csoport (Al-Maher Economic Group), valamint a spanyol URD vállalat képviselői biztosították.

Szalar Mohammed Amin (Salar Mohammed Amin), a Nemzeti Befektetési Hatóság elnökhelyettese a rendszer indulását bejelentő konferencián úgy fogalmazott, hogy a lépés fontos mérföldkövet jelent az okosabb, tisztább és fenntarthatóbb iraki városok felé vezető úton. Beszédében hangsúlyozta, hogy az iraki okos hulladékgyűjtési rendszer bevezetése túlmutat egy egyszerű technológiai újítás alkalmazásán a hulladékgazdálkodásban: olyan komplex projektről van szó, amely megköveteli a kormányzati intézmények, a befektetők és a magánszektor összehangolt együttműködését.

Az elnökhelyettes a fejlesztést közvetlenül összekapcsolta a környezeti feltételek javítására, a közszolgáltatási színvonal emelésére, valamint a városok és a lakókomplexumok hatékonyabb működtetésére irányuló törekvésekkel. Kiemelte, hogy a befektetési tevékenység nem korlátozódik pusztán épületek felhúzására, hanem kiterjed olyan fenntartható városok felépítésére is, amelyek jobb életminőséget biztosítanak az állampolgárok számára.

A megvalósítás intézményi hátterét több állami szerv közösen felügyeli:

• Hivatalos engedélyezés: A Nemzeti Befektetési Hatóság a Környezetvédelmi Minisztériummal koordinálva segítette elő a hivatalos jóváhagyások megszerzését ahhoz, hogy a rendszert új városokban és befektetési lakókomplexumokban alkalmazzák.

• Kormányzati felügyelőbizottság: Az érintett kormányzati szerveket képviselő szakmai bizottság felügyeli a kivitelezést, és kezeli a felmerülő műszaki, valamint üzemeltetési követelményeket.

• Környezetvédelmi szabványok: A Környezetvédelmi Minisztérium részt vett a rendszer műszaki követelményeinek és szabványainak kidolgozásában, továbbá a felügyelőbizottság tagjaként biztosítja, hogy a beruházás maradéktalanul megfeleljen a környezetvédelmi előírásoknak és a fenntarthatósági célkitűzéseknek.

Hogyan működik az iraki okos hulladékgyűjtési rendszer a gyakorlatban?

A technológiai folyamat részleteit Mona Szabah al-Dzsabri (Mona Sabah Al-Jabri), a Nemzeti Befektetési Hatóság tanácsadója ismertette a Shafaq News hírportállal. A kialakított infrastruktúra egy föld alatti hálózatot használ, amely közvetlenül a lakóegységekből szállítja el a hulladékot az átrakóállomásokra. A lakosok az otthonukon belül kialakított, kijelölt nyílásokon keresztül helyezhetik el a hulladékot, amely ezt követően föld alatti csővezetékeken keresztül jut el a gyűjtő- és átrakóállomásra.

Az átrakóállomáson a beérkező hulladékot típus szerint szétválogatják. A szétválogatást követően a hulladékáramok két fő irányba haladnak tovább:

1. Újrahasznosítás: Az újrahasznosítható anyagokat dedikált újrahasznosító létesítményekbe szállítják.

2. Energetikai hasznosítás: Az egyéb hulladékot olyan feldolgozóüzemekbe irányítják, ahol energiatermelésre használhatják fel.

A digitális és automatizált gyűjtési megoldások – hasonlóan ahhoz, ahogyan egy innovatív MI alapú üveggyűjtés projekt is képes átalakítani a települési logisztikát – csak akkor érhetik el maximális hatékonyságukat, ha a lakossági hulladékkezelési szokások is fejlődnek. Mona Szabah al-Dzsabri rámutatott, hogy a projekt első fázisa magában foglalja a lakosság oktatását és szemléletformálását is, hogy a hulladékot már a keletkezés helyén (a forrásnál) szelektálják. A tanácsadó szerint a forrásnál történő hulladékválogatás gyakorlata Irakban jelenleg „gyenge, korlátozott, és nincs jelen a kívánt szinten”.

Kevesebb kukásautó, alacsonyabb kibocsátás és a 750 000 tonnás karbalai teher kezelése

A beruházás klímavédelmi és levegőminőségi hatásaira Maher al-Zubajdi (Maher Al-Zubaidi), az Al-Etimad (Al-Imaar) Gazdasági Csoport vezetője hívta fel a figyelmet. Nyilatkozata szerint a föld alatti csőhálózatos rendszer csökkenti a hagyományos hulladékgyűjtő teherautóktól és utcai konténerektől való függőséget, ezáltal közvetlenül mérsékli a járművek mozgásából és üzemeltetéséből származó légszennyezést és szén-dioxid-kibocsátást. Al-Zubajdi megerősítette, hogy Karbala tartomány 17 területre hagyta jóvá a rendszer kiépítését, és reményét fejezte ki, hogy a jövőben más iraki tartományok is átveszik a projektet.

Nasszif Dzsásszim al-Hattábi (Nassif Jassim Al-Khattabi), Karbala kormányzója közölte, hogy az új hulladékgyűjtési hálózat a város új okosváros-projektjének (smart-city project) szerves részévé válik. A kormányzó emlékeztetett arra, hogy a tartomány a közelmúltban előrelépést ért el a hulladék biztonságos kezelésében, megakadályozva, hogy a szemét a folyókba jusson, emellett pedig dolgoznak a zöldterületek bővítésén és az okosabb hulladékgyűjtési módszerek meghonosításán.

A fejlesztés számszerűsíthető jelentőségét mutatja, hogy Karbala tartománynak minden évben rendkívüli hulladékgazdálkodási terheléssel kell szembenéznie: az éves Arbaín (Arbaeen) zarándoklat idején a tartomány több mint 750 000 tonna hulladékot távolít el. A most 17 területen bevezetett, föld alatti csőhálózatra épülő rendszer ennek a hatalmas környezeti és logisztikai kihívásnak a hosszú távú, fenntartható kezeléséhez járul hozzá.

Gyakran Ismételt Kérdések (GYIK)

Hol és hány területen vezetik be az első iraki okos hulladékgyűjtési rendszert?

Az első iraki okos hulladékgyűjtési rendszert Karbala tartományban vezetik be, ahol a hatóságok összesen 17 területen hagyták jóvá a rendszer kiépítését, valamint új városokban és befektetési lakókomplexumokban is engedélyezték a használatát.

Mely szervezetek vettek részt a rendszer kifejlesztésében és bevezetésében?

A rendszert az iraki Nemzeti Befektetési Hatóság vezette be a Környezetvédelmi Minisztériummal és a Bagdadi Spanyol Nagykövetséggel együttműködésben. A műszaki támogatást az Al-Maher Gazdasági Csoport és a spanyol URD vállalat képviselői nyújtották.

Hogyan jut el a hulladék a lakásokból a feldolgozóüzemekbe?

A lakosok az otthonukon belüli kijelölt nyílásokba dobják a hulladékot, amely föld alatti csővezetékeken keresztül egy átrakóállomásra kerül. Itt típus szerint szétválogatják: az újrahasznosítható anyagokat újrahasznosító létesítményekbe küldik, a fennmaradó hulladékot pedig energetikai hasznosításra (energiatermelésre) alkalmas üzemekben dolgozzák fel.

Mekkora hulladékmennyiséget kell kezelnie Karbala tartománynak az Arbaín zarándoklat idején?

Nasszif Dzsásszim al-Hattábi kormányzó adatai szerint Karbala tartomány az éves Arbaín zarándoklat idején több mint 750 000 tonna hulladékot szállít el.

Fotó: Samer Alhusseini سامر الحسيني