Miközben a nagyvállalatok a kémiai újrahasznosítást hirdetik a műanyagszennyezés végső ellenszereként, a német települési vállalatok szövetsége (VKU) kijózanító véleményt tett közzé. Szerintük a technológia a háztartási hulladékok esetében jelenleg se nem gazdaságos, se nem fenntartható. Azt kérik: ne dőljünk be a marketingnek, és maradjunk a hagyományos módszereknél.
A kémiai újrahasznosítás (chemical recycling) ígérete csábító: a nehezen feldolgozható, szennyezett műanyagokat molekuláris szinten visszabontjuk, hogy új, tiszta alapanyagot nyerjünk belőlük. Ez elméletben véget vetne az égetésnek és a szemétlerakásnak. Azonban a német települési közműszolgáltatókat tömörítő VKU legfrissebb, 2025. decemberi állásfoglalása szerint a valóság messze elmarad a várakozásoktól.
Kevés üzem, bizonytalan adatok
A VKU jelentése rámutat, hogy bár a hírek tele vannak az új technológiával, Európában jelenleg mindössze 18 ilyen üzem működik, és ezek kapacitása is elenyésző a keletkező szeméthegyekhez képest. Ráadásul a meglévő technológiák 90%-a úgynevezett pirolízis, amely gyakran nem is új műanyagot, hanem égethető üzemanyagot állít elő.
A szakértők figyelmeztetnek: a kémiai újrahasznosítás hatékonyságáról és környezeti hatásairól továbbra is kevés a nyilvános, megbízható adat. Amíg nem látjuk tisztán a számokat, addig felelőtlenség lenne erre alapozni a jövő stratégiáját.
Energiazabáló folyamatok és drága számlák
A VKU érvelése szerint a kémiai újrahasznosítás rendkívül energiaigényes folyamat. Míg a hagyományos, mechanikai újrahasznosítás (darálás, mosás, olvasztás) viszonylag kevés energiával menti meg az anyagot, addig a kémiai úton történő lebontás során rengeteg szén-dioxid szabadul fel.
A települések emellett attól tartanak, hogy a technológia erőltetése megnövelheti a hulladékkezelési költségeket, amit végül a lakosságnak kellene megfizetnie a szemétdíjak emelkedésén keresztül. Ha a drága technológia miatt az égetés költségei is nőnek, az illegális lerakáshoz vagy rosszul válogatott szelektív gyűjtéshez vezethet.
A megoldás a tervezőasztalon dől el
A német szakemberek üzenete egyértelmű: a kémiai újrahasznosítás nem válthatja ki a mechanikai feldolgozást. Ehelyett két dologra kellene koncentrálni:
-
Design for Recycling: A gyártóknak már eleve úgy kellene tervezniük a csomagolásokat, hogy azok egyszerűen, gépi úton is szétválogathatók és újrahasznosíthatók legyenek.
-
A mechanikai válogatás javítása: Még mindig rengeteg értékes anyag vész el a rossz válogatás miatt, amit egyszerűbb technológiákkal is meg lehetne menteni.
A VKU szerint a kémiai újrahasznosítás legfeljebb csak egy szűk piaci rést, a valóban menthetetlen anyagok kezelését tölthetné be, de a háztartási hulladék fő áramlataiban jelenleg nem életképes megoldás.
🔗Forrás: a hír alapjául szolgáló információk a VKU portálon jelentek meg:👉 Bewertung der Möglichkeiten des „Chemischen Recyclings“ von gemischten Kunststoffabfällen insbesondere aus Haushaltungen
