Ha kedveled az oldalunkat, jelölj meg minket a Google-ban kedvenc forrásként — így gyakrabban látod majd a cikkeinket a keresőben!
★Jelölj meg minket preferált forráskéntAz Európai Bizottság 2026. október 9-én kiválasztotta a kritikus nyersanyagok ellátását erősítő második projektkört: 16 tagállam 46 beruházása kapott stratégiai projekt státuszt. A lista legfontosabb üzenete a hulladékgazdálkodásnak szól, ugyanis a projektek több mint fele részben vagy egészben újrahasznosításra épül. Elhasznált akkumulátorokból, nyomtatott áramkörökből, napelemekből és rézhulladékból akarnak lítiumot, kobaltot, ritkaföldfémeket és rezet visszanyerni. Magyar projekt ezúttal nem került a listára.
Röviden: A kritikus nyersanyagok uniós rendelete alapján kiválasztott 46 új stratégiai projektből 19 tisztán újrahasznosítási, további 5 integrált projekt pedig szintén tartalmaz újrahasznosítási lépést. A projektek 15 stratégiai nyersanyagot fednek le; a szomszédos Szlovákia és Románia két-két projekttel szerepel, Magyarország eggyel sem.
Mit kap egy stratégiai projekt?
A háttérben a 2024 májusában elfogadott uniós rendelet, a Critical Raw Materials Act (CRMA) áll. A jogszabály 34 kritikus fontosságú nyersanyagot nevez meg, ezek közül 17-et stratégiai jelentőségűnek tart – ide tartozik például a lítium, a kobalt, a nikkel, a réz, a grafit, a gallium és a mágnesgyártáshoz szükséges ritkaföldfémek.
A rendelet 2030-ra négy számszerű célt tűz ki. Az EU éves fogyasztásának legalább 10 százalékát saját kitermelésből, 40 százalékát saját feldolgozásból, 25 százalékát pedig újrahasznosításból kell fedezni, miközben egyetlen harmadik országtól sem származhat egy-egy stratégiai nyersanyag uniós felhasználásának több mint 65 százaléka. Ma a legtöbb ilyen anyagnál ezek az arányok messze vannak a céltól, a ritkaföldfémek feldolgozása például túlnyomórészt Kínában zajlik.
A stratégiai projekt státusz nem közvetlen pénzt jelent, hanem kiemelt bánásmódot. A projektek közérdekűnek minősülnek, engedélyezésük határidőhöz kötött (kitermelésnél legfeljebb 27, feldolgozásnál és újrahasznosításnál legfeljebb 15 hónap), és könnyebben férnek hozzá uniós és tagállami finanszírozáshoz, illetve vevőkhöz. Az ügyintézést tagállami egyablakos kapcsolattartó pontok segítik, ilyet eddig 26 tagállam jelölt ki.
A második kör számokban
A második pályázati körre, amely 2026 januárjában zárult, 102 jelentkezés érkezett. A Bizottság ebből 46-ot választott ki, a tagállamokat képviselő Kritikus Nyersanyag Testülettel egyeztetve. A projektek megoszlása:
- 19 újrahasznosítási projekt – a legnagyobb csoport,
- 11 feldolgozási projekt – finomítás, szétválasztás, fémgyártás,
- 8 kitermelési projekt – bányák,
- 8 integrált projekt – amelyek több lépést kombinálnak (kitermelés és feldolgozás, vagy feldolgozás és újrahasznosítás).
A legtöbb projekt Németországba kerül (8), őt Finnország, Franciaország és Olaszország követi 5-5 projekttel, Hollandia 4-gyel. Az első, 2025 márciusában kihirdetett 47 uniós és a 2025 júniusában kiválasztott 13 Unión kívüli projekttel együtt immár 106 stratégiai projekt fut, ebből 93 az EU területén.
Nyersanyagok szerint a lista az akkumulátoripar felé húz: 12 projekt foglalkozik nikkellel, 10 kobalttal, 7 akkumulátorminőségű lítiummal, 5 mangánnal és 4 grafittal. A védelmi és repülőgépipart 2 magnézium- és 3 volfrámprojekt szolgálja, a permanens mágnesek értékláncát 4 ritkaföldfém-projekt. A Bizottság közleménye ezeket emeli ki, a csatolt projektlistát végigszámolva azonban a leggyakoribb anyag a réz: 19 projektben szerepel. A 17 stratégiai nyersanyagból mindössze kettő, a bizmut és a bór maradt projekt nélkül.
Az újrahasznosítás a kritikus nyersanyagok új bányája
A második kör igazi újdonsága, hogy a 46 projektből 24 valamilyen formában hulladékból állít elő nyersanyagot. Az első körben még a bányák és a feldolgozók domináltak, most a „városi bányászat” került előtérbe. Az alábbi táblázat hulladékáramok szerint mutatja be a legfontosabb újrahasznosítási projekteket:
| Hulladékáram | Projekt és ország | Visszanyert nyersanyag |
|---|---|---|
| Lítiumion-akkumulátorok (fekete massza) | cylib (DE), Back to Battery (NL), ECO LIFE STYLE (RO) | lítium, kobalt, nikkel, mangán, grafit |
| Akkumulátorok, integrált láncban | EMME (FR), AMG Lithium (DE), Pure Battery Technologies (DE) | lítium, kobalt, nikkel, mangán |
| Mágnesek | HyProMag (DE), BREES – Rhodia (FR) | ritkaföldfémek |
| Nyomtatott áramkörök, e-hulladék | CRITICAL. (NL), TDM Electronics (PL) | réz, alumínium, nikkel, germánium, platinafémek |
| Rézhulladék, másodlagos réz | Aurubis Lünen (DE), ElvalHalcor (GR), Mitsubishi Materials (NL), Comet (BE), KGHM (PL) | réz, nikkel |
| Alumíniumhulladék | ElvalHalcor (GR), Myne Circular Metals (NL) | alumínium, réz |
| Kiselejtezett napelemek | 9-Tech (IT) | alumínium, réz, szilíciumfém |
| Katalizátorok, platinafémek | Refinis (LT), Italrecycling (IT) | platina, irídium, ruténium |
| Félvezetőipari hulladék | CMK – GaRefine (SK) | gallium |
| Keményfém- és volfrámhulladék | OMCD TEK HUB (IT) | volfrám, kobalt, réz |
| Hadiipari melléktermékek | Leonardo – CRM4Defence (IT, PL, FR, UK) | alumínium, magnézium, titán |
A lista jól mutatja, hogy a kritikus nyersanyagok jelentős része már ma is ott van a hulladékáramokban – a gond az, hogy nem jut el a feldolgozókig. A Bizottság saját értékelése szerint az elektromos és elektronikus hulladékok közel fele ma sem kerül begyűjtésre, így réz, ritkaföldfémek, gallium és germánium vész el.
Európa ezzel nincs egyedül. Japán állami milliárdokkal pörgeti fel a ritkaföldfémek újrahasznosítását, hogy csökkentse kínai függőségét, a gyártói oldalon pedig az Apple már rekordarányban használ újrahasznosított kobaltot és ritkaföldfémeket. A különbség az, hogy az EU most jogszabályi célt és kiemelt projektlistát rendel a városi bányászathoz.
Bányák és kohók: a körforgás nem pótol mindent
Az újrahasznosítás mellett a lista nyolc új bányát is tartalmaz. Finnországban három (Hautalampi, Sokli, Suhanko), Görögországban a Skouries rézbánya, Lengyelországban a KGHM Retków-Grodziszcze lelőhelye, Portugáliában a borralhai volfrámbánya, Spanyolországban a Cobre San Rafael, Svédországban pedig a Viscaria rézbánya kapott státuszt. Lítiumot három integrált projekt termelne ki: Franciaországban (Lithium de France) és Németországban (Altmark) geotermikus vizekből, Szászországban (Zinnwald) pedig kőzetből.
A feldolgozási projektek a lánc középső, ma leginkább kiszolgáltatott szakaszát erősítik. Az észtországi Silmet 2.0 ritkaföldfém-szétválasztó üzem, a Umicore finnországi kobalt- és nikkelfinomítója, a romániai Verde Magnesium vagy a spanyol Abenójar volfrámüzeme olyan lépéseket hoz Európába, amelyeket ma szinte kizárólag Ázsiában végeznek.
Hogy miért kell mindkettő? Mert a kereslet gyorsabban nő, mint ahogy a hulladékból visszanyerhető mennyiség. Nemzetközi példák is mutatják, hogy az újrahasznosítás egyelőre nem tud lépést tartani a keletkező e-hulladékkal, a ma forgalomba kerülő akkumulátorok és elektronikai eszközök pedig csak évek múlva válnak hulladékká. A körforgás tehát hosszú távon csökkenti a bányászati igényt, de rövid távon nem váltja ki.
A szomszédok sorban állnak, Magyarország kimaradt
A régióból több ország is szerepel a listán. Szlovákiában a CMK GaRefine galliumvisszanyerő projektje és a Slovalco elsődleges alumíniumgyártása kapott státuszt, Romániában a Dâmbovița megyei Răcariban épülő akkumulátor-újrahasznosító üzem és a Verde Magnesium magnéziumprojektje. Bulgáriában az Aurubis pirdopi rézfinomítója, Lengyelországban három projekt – köztük kettő a KGHM-től – szerepel.
Magyarországról egyetlen projekt sem került be. Ez azért is figyelemre méltó, mert az ország Európa egyik legnagyobb akkumulátorgyártó központja: a Magyar Akkumulátor Szövetség (HUBA) korábbi becslése szerint a hazai akkumulátoripar hulladéka 2026-ra mintegy 286 ezer tonnára nőhet. Ez a gyártási hulladék éppen az a nyersanyagforrás, amelyre a holland, német vagy román fekete massza-feldolgozók építenek.
Fontos ugyanakkor: a stratégiai projekt státuszért a cégeknek kell pályázniuk, a kimaradás tehát nem jelenti azt, hogy Magyarországon nincs ilyen beruházás. A következő pályázati kör 2026 végén nyílik, ami lehetőséget ad a hazai szereplőknek.
Mit jelent ez a lakossági e-hulladék-gyűjtésnek?
A 46 projekt egyik közös pontja, hogy mindegyik újrahasznosító üzemnek stabil, jó minőségű alapanyag kell. Ez az alapanyag a fiókjainkban, garázsainkban és hulladékudvarainkban van: régi mobiltelefonok, laptopok, elektromos rollerek, szerszámgépek akkumulátorai, kiszerelt napelemek.
Ezért egyre több ország szigorít. Németországban január 1-jétől szigorodott az elektronikai hulladék visszavétele, és már a mobiltelefonok betétdíja is napirenden van. Magyarországon az Európai Hulladékcsökkentési Hét e-hulladékos akciói mutatták meg, mekkora mennyiség menthető meg a lerakóktól célzott gyűjtéssel.
Három dolgot bárki megtehet:
- Adja le a használaton kívüli elektronikát és akkumulátort hulladékudvarban, gyűjtőponton vagy a forgalmazónál – ne a vegyes kukába dobja.
- Ne tegyen lítiumion-akkumulátort a háztartási hulladékba: a szállítóautókban és a válogatóművekben tűzveszélyes, és az értékes fémek is elvesznek.
- Gondolja végig az újrahasználatot: a hulladékhierarchia szerint a működő készülék továbbadása vagy alkatrészként való hasznosítása – ahogy egy régi okostelefon-alkatrészekből épített router példája is mutatja – még az újrahasznosításnál is jobb.
Mi jön ezután?
A Bizottság 2026 végére újabb pályázati kört ígér, és további, Unión kívüli stratégiai projektek kiválasztását is tervezi. Létrejön egy Európai Kritikus Nyersanyag Központ, amely az ellátásbiztonsági lépéseket fogja összehangolni. A tagállamok eddig több mint egymilliárd euró állami támogatást hagytak jóvá hat stratégiai projektnek.
A második kör összességében azt jelzi, hogy Brüsszel a kritikus nyersanyagok kérdésében már nemcsak bányászatban és ipari kapacitásban gondolkodik, hanem a hulladékgazdálkodást is az ellátásbiztonság részének tekinti. A Bizottság számításai szerint az eddig kiválasztott projektek együtt teljesíthetik a lítium, a nikkel, a ritkaföldfémek, a magnézium és a volfrám kitermelési célját, valamint a lítium és a ritkaföldfémek feldolgozási célját. Hogy a papíron szereplő kapacitásokból valódi üzemek lesznek-e, az az engedélyezésen, a finanszírozáson – és nem utolsósorban a begyűjtött hulladék mennyiségén – múlik.
Gyakori kérdések a kritikus nyersanyagok stratégiai projektjeiről
Mik azok a kritikus nyersanyagok stratégiai projektjei?
A kritikus nyersanyagok stratégiai projektjei olyan kitermelési, feldolgozási vagy újrahasznosítási beruházások, amelyeket az Európai Bizottság a CRMA rendelet alapján kiemelt státusszal ruház fel. Céljuk, hogy az EU 2030-ra saját forrásból fedezze lítium-, kobalt-, ritkaföldfém- és más stratégiai nyersanyag-igénye jelentős részét, és csökkenjen az egyetlen országtól való függés.
Hány új stratégiai projektet választott ki az EU 2026 októberében?
Az Európai Bizottság 2026. október 9-én 46 új stratégiai projektet választott ki 16 tagállamból, 102 pályázat közül. Ebből 19 újrahasznosítási, 11 feldolgozási, 8 kitermelési és 8 integrált projekt. Az első, 2025-ös körrel és a 13 Unión kívüli projekttel együtt már 106 stratégiai projekt van, ebből 93 az EU területén.
Miért fontos az újrahasznosítás a kritikus nyersanyagok ellátásában?
Az újrahasznosítás azért fontos, mert a kritikus nyersanyagok jelentős része már ott van az elhasznált akkumulátorokban, az elektronikai eszközökben és a fémhulladékban. Az új listán 24 projekt állít elő nyersanyagot hulladékból, például lítiumot, kobaltot, ritkaföldfémeket és rezet. A rendelet szerint 2030-ra az uniós fogyasztás 25 százalékát újrahasznosításból kell fedezni.
Van magyar projekt az új stratégiai projektek között?
Nincs, a második körben egyetlen magyarországi projekt sem kapott stratégiai státuszt. A régióból Szlovákia és Románia két-két, Bulgária egy, Lengyelország három projekttel szerepel. A státuszért a cégeknek kell pályázniuk, így a kimaradás nem jelenti, hogy nincs hazai beruházás; a következő pályázati kör 2026 végén nyílik.
Milyen előnyökkel jár a stratégiai projekt státusz?
A stratégiai projekt státusz elsősorban gyorsabb engedélyezést és könnyebb finanszírozáshoz jutást jelent, nem közvetlen támogatást. A projektek közérdekűnek minősülnek, engedélyezésük kitermelésnél legfeljebb 27, feldolgozásnál és újrahasznosításnál legfeljebb 15 hónap lehet. Az ügyintézést tagállami egyablakos kapcsolattartó pontok segítik, ilyet eddig 26 tagállam jelölt ki.
Mit tehetnek a lakosok a kritikus nyersanyagok visszanyeréséért?
A legtöbbet a szakszerű leadással tehetnek: a használaton kívüli elektronikát és akkumulátort hulladékudvarba, gyűjtőpontra vagy a forgalmazóhoz kell vinni. A lítiumion-akkumulátor a vegyes kukában tűzveszélyes, és az értékes fémek is elvesznek. Még jobb, ha a működő készüléket továbbadják, vagy az alkatrészeit újrahasználják.
- Európai Bizottság sajtóközlemény (IP/26/2113): Commission selects 46 new Strategic Projects to bolster the EU’s supply of critical raw materials
- Európai Bizottság: CRMA Strategic Projects 2026 – Factsheet, Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2026 (doi:10.2873/0267289)
Egységes szerkezet, gyors válaszok: cikkeinket úgy építjük fel, hogy az olvasók és az MI-alapú keresők is könnyen megtalálják bennük a lényeget. A szövegek MI-eszközök segítségével, szerkesztői ellenőrzés mellett készülnek.
